84 cikk rendezése:
21. cikk / 84 Minden számlát könyvelni kell?
Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd eldönti, hogy a számlákon szereplő értéket el lehet-e számolni költségként. Helyes ez így?
22. cikk / 84 Kényszertörlés visszamenőlegesen
Kérdés: A bt. beltagja 2003-ban meghalt. A bt. 10 éven keresztül kültaggal működött, emiatt a cégbíróság 2014-ben, a 2003. évre visszamenőleg, kényszertörlést rendelt el. A bt. erről a nyugdíjintézettől értesült. Ebben az esetben hogyan lehet megszüntetni a bt.-t? Mely időszakra kell a kényszertörlési bevallásokat, mérleget elkészíteni? Ugyanis a NAV és a cégbíróság élőként tartja nyilván a céget, mivel a kényszertörlésről szóló bevallások nem készültek el. A bt. a bevallásait és a mérlegeket határidőben minden évben leadta (a törlés után is) a hatóságoknak, amelyek azokat elfogadták. A bt. megfizette kötelezettségeit. A kényszertörlésről a bt. nem tudott. Úgy tűnik, a kültag elvesztett 13 évet a nyugdíjszámításnál, holott időben bevallotta és megfizette a társadalombiztosításait. Mit lehet tenni, hogy ez ne következzen be?
23. cikk / 84 Gépjárműszerzési illeték alóli mentesség
Kérdés: Cégünk 19 éve gépjármű-értékesítéssel foglalkozik. Minden évben január első napjaiban a GJFORGNYIL nevű nyomtatványon kérjük és meg is kapjuk az adott évre vonatkozó visszterhes vagyonátruházásiilleték-mentességünket határozatban. Amiatt kérjük, mert az előző (2015. év) adóévi nettó árbevételünk előreláthatólag úgy oszlik meg, hogy legalább 50%-a gépjárművek értékesítéséből fog származni. 2017. évben várhatóan (sőt már 2016. év őszétől) drasztikusan csökken a személygépkocsi-értékesítésből származó árbevételünk. 2017. év elején kérhetjük-e az illetékmentességet, ha teljesítjük a feltételt (2016. évben bőven 50% feletti lesz a gépjárműeladás bevétele). Ez a drasztikus csökkenés (tehát 2017. évben már a várható nettó árbevételünkből nem oszlik meg legalább 50%-ban gépjármű-értékesítésből származó bevételre is), csak a 2018. évre vonatkozó illetékmentességet befolyásolja?
24. cikk / 84 Le nem vonható áfa levonásba helyezett összegének helyesbítése
Kérdés: Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adóellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?
25. cikk / 84 Támogatásból beszerzett eszközök értékcsökkenési leírása
Kérdés: A kft. nagy értékű gépek, szerszámok vásárlására fejlesztési célú beruházási pályázat alapján vissza nem térítendő támogatást kapott. A beruházások aktiválásakor a gépek várható használati idejét 3 évben határozták meg. Időközben a társaság piaca nem a várakozásoknak megfelelően alakult, a kft. veszteséges, a gépek kihasználtsága a minimálisra csökkent. A kihasználtság csökkenésével az Szt. szerinti értékcsökkenés megváltoztatható-e? Az értékcsökkenést milyen indok alapján lehet felfüggeszteni, milyen intervallumra? Figyelembe véve a pályázati gépek fenntartási kötelezettségét, forgóeszköz-átsorolási lehetőség hiányát. Az értékcsökkenési leírás elszámolásának csökkenésével vagy annak hiányával a fejlesztési célú támogatás értékcsökkenéssel arányos elhatárolást is csökkenteni kell? Ha az Szt. szerinti értékcsökkenési leírást nem számoljuk el, akkor a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás sem vehető figyelembe az adóalapnál?
26. cikk / 84 Áthárított tranzakciós illeték
Kérdés: A kérdező a 6740. számú kérdésre adott válasszal nem ért egyet. Véleménye szerint a banknak kell az egyéb ráfordítások között könyvelnie az illetéket, mert ő az adóalany. Van olyan bank, amelyik áthárítja, és külön nevesíti, de a legtöbb bank egyszerűen csak beépítette a számlavezetési díjba, a forgalmi jutalékba. Ha a válasz szerint könyveljük, akkor nem lesz összehasonlító adat, mert egyik helyen egyéb ráfordítás, a másik helyen költség. Akkor kellene az adót az egyéb ráfordítások között könyvelni, ha mi lennénk az adó alanya, de mivel nem vagyunk, nálunk ez költségnem. Mi lehet a következménye annak, ha mégis az 532. számlára könyveljük?
27. cikk / 84 Pótbefizetés részvénytársaságnál
Kérdés: Ha a társasági szerződésben nincs szabályozva a pótbefizetés, és ennek ellenére a tulajdonos (zrt.) mégis teljesített pótbefizetést a saját tőke helyreállítása érdekében, akkor annak mi lehet a következménye?
28. cikk / 84 Pótbefizetés önkéntesen?
Kérdés: Az új Ptk. hatálya alatt működő kft. társasági szerződése nem jogosítja fel a taggyűlést arra, hogy a veszteség fedezetére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A veszteség fedezetére a tagok önkéntesen, saját elhatározásból teljesíthetnek-e pótbefizetést, függetlenül attól, hogy a társasági szerződésben ilyen előírás nincs?
29. cikk / 84 Saját üzletrész értékvesztése
Kérdés: Saját üzletrész bevonását határoztuk el. A bejegyző végzés bizonyosan csak 2015-ben fog jogerőre emelkedni. Elszámolható-e a saját üzletrészre 2014-ben értékvesztés? Indoka az volna, hogy a saját üzletrész bevonásra kerül, megszűnik egy hónapon belül.
30. cikk / 84 Új első fokú adóhatósági eljárás
Kérdés: Az adóhatóság 2013-ban a 2010-es év néhány hónapjára áfaellenőrzést tartott. A jogerős másodfokú határozatot – jogorvoslati eljárásban – hatályon kívül helyezték, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezték. Időközben a cég az adóhiányt és a késedelmi pótlékot megfizette. El kell számolni az adóhiányt és a szankciókat? A befizetett összeget az adóhatósággal szembeni követelésként kell kimutatni? Amennyiben ennek ellenére el kell számolni (2010. évre jelentős hiba), indokolt a nem vizsgált időszakokra önellenőrzést is végrehajtani, vagy várjuk meg az új eljárás eredményét?