1042 talált cikk az adóév kifejezésre

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész a törvényben rögzített feltételek mellett. Az Szja-tv. 2015. január 1-jei változása alapján, az adóévben a Széchenyi Pihenőkártya szálláshely, vendéglátás, illetve szabadidő alszámlára utalt összeget figyelmen kívül hagyva, a béren kívüli juttatások éves keretösszege évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Jól értelmezzük a törvény szövegét, miszerint az iskolarendszerű képzési költség munkáltató általi átvállalása esetén a minimálbér két és félszeresét (262 500 forintot) meg nem haladó összeg minősül béren kívüli juttatásnak, de a törvényi korlát miatt csak 200 ezer forint számolható el mint béren kívüli juttatás?

Kérdés: Mikrovállalkozásnak a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján érvényesíthető adókedvezményhez szükséges-e az ingatlanon végrehajtott értéknövelő felújítást, átalakítást az adóévben aktiválni, vagy az adókedvezmény érvényesíthető akkor is, ha az adóévben felmerült költséget a beruházásra könyvelték, de a használatbavétel áthúzódik a következő évre? Ugyanehhez a beruházáshoz vissza nem térítendő támogatást kapott a vállalkozás. Ennek összege módosítja-e az érvényesíthető adókedvezményt?

Kérdés: A 6573-as szakmai válasz szerint a kiva-alany a 2014-ben beszerzett 2000 E Ft tárgyi eszköz értékének megfelelő összeggel akkor csökkentheti a 2014. adóévi adóalapját, ha a beruházás ellenértékét 2014-ben kifizette. Kérdésünk, hogy nincs-e évszámelírás a Számviteli Levelek válaszában a 2014. évi adóalapra vonatkozóan (nem 2015-évet akartak-e írni?), mivel a KIVA tv. 20. § (11) bekezdése szerint a tárgyévi beruházás értékével csak a következő évek (pl. 2015, 2016 stb.) adóalapja csökkenthető?

Kérdés: Társaságunknak havonta kb. 900 E Ft költsége keletkezik egy nagy internetes transznacionális szolgáltatótól. Mivel más reklámköltségünk nincsen, illetve nem haladja meg a havi 2500 E Ft-ot, reklámadó-kötelezettségünk nincs. Növelni kell-e a társaságiadó-alapot 2014. adóévben ettől a szolgáltatótól származó reklámköltséggel, mivel ők nem magyar vállalkozás, és nem fizetnek reklámadót? A megállapodásunk a szolgáltatóval nagyon régóta él, de szerződésünk nincs velük, illetve annak idején csak regisztrálni kellett, és azóta küldik a számlát.

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja értelmezéséhez kérnék segítséget. Egy kft. pályázati forrásból megvalósuló kutatási-fejlesztési tevékenységet végez, 70%-os támogatási intenzitás mellett. A több éven át megvalósuló projekt tartalmaz ipari kutatást és kísérleti fejlesztést is. A kísérleti fejlesztés közvetlen önköltsége aktiválásra kerül, így ebben az esetben az elszámolt értékcsökkenés és ennek arányában elszámolt bevétel különbözetét adóalap-csökkentő tételként vesszük figyelembe. Az ipari kutatás esetében a közvetlen költséghez rendelhető adóévben kapott támogatás, juttatás összegének értelmezésével kapcsolatosan lenne kérdésem. Figyelembe kell-e venni támogatásként az adott évben befolyt projekthez kapcsolódó előleget, amit kötelezettségként tartunk mindaddig számon, amíg annak elszámolása nem történik meg, így az sem ismert előre, hogyan oszlik meg ipari kutatásra, és kísérleti fejlesztésre ez az összeg? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha adott évben felmerült közvetlen költség elszámolására a következő adóévben kerül sor, így a támogatásként befolyt összeg előző évi és tárgyévi költségek utólagos finanszírozására szolgál?

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, a saját tőkéje 97,5 millió Ft. A tulajdonos 3 társaság, tulajdoni részarányuk 30-30-40%. A 40%-os, 1,2 millió Ft névértékű üzletrészt a társaság piaci áron, 39 millió Ft-ért visszavásárolta. Milyen társasági­adó-vonzata lenne, ha a társaság a visszavásárolt 40%-os üzletrészt 20-20%-os arányban a tulajdonosok részére térítésmentesen átadná? Esetleg kedvezőbb lenne, ha a visszavásárolt üzletrészt bevonnák, majd a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére megemelnék?

Kérdés: Belföldi, kisvállalati adó hatálya alá tartozó gazdasági társaság várható 2014. évi pénzforgalmi eredménye + 10 000 E Ft lesz. A társaság 2014. év folyamán 2000 E Ft értékű, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközt szerzett be. A 2012. évi CXLVII. tv. 20. §-ának (11) bekezdése szerint csökkentheti-e a gazdasági társaság a következő évek (2015, 2016 stb.) adóalapját a 2014. évben beszerzett tárgyi eszköz (2000 E Ft) értékével, mint "elhatárolható veszteséggel", függetlenül attól, hogy a 2014. évi pénzforgalmi eredménye pozitív lesz? A NAV e kérdésre vonatkozó válasza a törvény 20. §-a (9) bekezdésének idézésére korlátozódott, amelyből nem tudtunk egyértelmű válaszra következtetni.

Kérdés: Kiva hatálya alá tartozó kft. feloldhat-e kiva előtt képzett fejlesztési tartalékot a kiva hatálya alatt?

Kérdés: Egy EU-s társaság magyarországi leányvállalataként működő, szállítmányozással foglalkozó mikrovállalkozás melyik években volt kötelezett transzferár-nyilvántartásra? Az anyavállalatával együtt számított átlagos statisztikai létszáma – az elmúlt öt évben – 85-90 fő volt, tehát az 50 főt meghaladta. Az anya- és a leányvállalataival együtt, az "oda-vissza" történt teljesítések összesített értéke – éves szinten – egyik évben sem haladta meg az 50 millió Ft-ot. Jól gondolom, hogy – az elévülési időre való tekintettel – 2008., 2009., 2010., 2011. és 2012. évben transzferár-nyilvántartási kötelezettsége volt? A 20/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése alapján 2013. évtől pedig nincs ilyen kötelezettsége, mert az egymás között összesített nettó teljesítés értéke 50 millió Ft-nál kisebb.

Kérdés: Kiva-adózás alá tartozó kft. 2013. és 2014. években is kiva szerint adózik. 2013-ban fejlesztési tartalék feloldására került sor, a 2013. évben beszerzett tárgyi eszközökre vonatkozóan. Ezek a beruházások pénzügyileg is teljesültek, tehát 2013-ban csökkentették a kiva alapját. Ez nem jelent kétszeres figyelembevételt, növeli-e a kiva adóalapját?