17 talált cikk az adófolyószámla kifejezésre

Kérdés: Van egy kft., amely tevékenységének jellegéből adódóan köteles legalább 15 órában alkalmazni munkavállalót (aki az ügyvezető), de bért nem tud fizetni. Ezt el is fogadta az ügyvezető, ha lesz a cégben pénz, akkor megkapja a bérét. A kérdésem a ki nem fizetett munkabér könyvelésével kapcsolatos.
Helyes eljárás az, hogy számfejtik a bért, de mivel nincs kifizetés, így a 08-as bevallást 0 Ft-tal valljuk be? Így nem keletkezik szja-, tb- és szocho-fizetési kötelezettség, ezért a könyvelése:
Számfejtés a bérprogramból átjön:
Bruttó bér: T 54 – K 471
Szja: T 471 – K 462 (szja-számla)
Tb: T 471 – K 46 (tb-számla)
Szocho: T 561 – K 46 (szocho-számla)
De mivel nem valljuk be a járulékokat, így a ki nem fizetésig rávezetjük a 4799-re.
Így a 471-en a nettó (ki nem fizetett) bér marad, viszont az adófolyószámlán nem jelenik meg az összeg. Ha fizetőképes lesz a cég, akkor (nem önellenőrzéssel) bevalljuk a 08-ason az elmaradt béreket, járulékokat. A könyvelése ekkor: a járulékokat visszavezetjük a 4799-ről a járulékszámlára, majd kiegyenlítéskor T 46 (tb/szja/szocho) – K 384.

Kérdés: Két kérdésem van társasági adó témában:
A 2023. évi taobevallásban 15 M Ft-ot ajánlottunk fel a látványcsapatsport támogatására. Ezen összeg a bevallás beküldését követően, 2024. 06. 13-án meg is jelent az adófolyószámlánkon csökkenésként. Majd ezt követően 2024. 07. 01-én 324 844 Ft jóváírás érkezett (Jóváírás adóbevallás néven).
– Ez utóbbi jóváírásnál helyes az alábbi könyvelés? T 461100 (Társaságiadó-elszámolás – tárgyévi (101) – K 891500 (tao – előző évek).
– Illetve jól gondolom, hogy a 2024-es taobevallásban, mint csökkentő tétel, a 43. sorban feltüntetendő?
(43. sor = Az adófelajánlással összefüggésben egyéb bevételként elszámolt jóváírás [Tao-tv. 24/B. § (3)])

Kérdés: A bt. tárgyi eszközöket szerez be harmadik országból. A vámügyintézéssel a FedEx-et bízza meg, ami közvetlen képviselet keretében látja el, és egyetlen számlát állít ki egyrészről a vámeljáráshoz kapcsolódó adminisztrációs költségekről (27% áfatartalommal), másrészről a vámhatározatban kivetett vám és áfa összegéről (az EU áfaszabályai alá nem tartozó kifizetés megnevezéssel). A vám és áfa beszedett összegét a FedEx utalja tovább a NAV-nak (a kötelezettség és a teljesítés is megjelenik a bt. adófolyószámláján). Hogyan kell könyvelni, milyen főkönyvi számlákra a FedEx számláját? Hogyan kell, kell-e könyvelni a vámhatározatot?

Kérdés: Köztartozás miatt visszatartott támogatás könyvelésével kapcsolatos a kérdésem. Két esetről van szó. Az első esetben egy köznevelési intézmény átlagbéralapú támogatásának egy részét a Magyar Államkincstár köztartozás miatt a NAV adófolyószámlán írta jóvá, a fennmaradó összeget az intézmény bankszámlájára utalta. A könyveléshez a Magyar Államkincstár megküldte az értesítést a támogatás visszatartásáról. A második esetben a NAV az szja 1%-át teljes összegében visszatartotta köztartozás miatt, és az összeget az egyesület adófolyószámlán írta jóvá. A könyveléshez a NAV megküldte a végzést a támogatás visszatartásáról. Mindkét esetben a könyvelés a kettős könyvvitel szabályai szerint történik. Hogyan kell szabályosan könyvelni a fenti két esetet?

Kérdés: Könyvelés szempontjából hogyan járunk el helyesen, mely napra kell könyvelnünk az alábbi banki tételeket? Az utalás minden esetben 2023. 12. 30-án került elindításra az ügyfél vagy annak partnere által. Az ügyfél a pénzmozgásról az értesítést a tranzakció létrehozásáról megkapta. (A kérdés 3 esetet részletez, amelyekre – az ismétlés elkerülése érdekében – a válaszban térünk ki.) Az év végi egyenlegközlőkre való tekintettel mi a helyes dátum, amire a pénzügyi teljesítés könyvelésre, kiegyenlítésre kerül? Értéknapra könyvelünk, vagy könyvelési napra? Devizás tételek esetében az árfolyamszámításnál melyik dátumot kell figyelembe venni? Miként kell kezelni a 2023. 12. 30-i NAV-folyószámla-jóváírást, ha a bankszámlakivonaton csak 2024. 01. 02-án jelenik meg?

Kérdés: Egy szakcikkben a szerző leírja a hipa évközi és év végi könyvelési tételeit, és megállapítja, ha helyes volt a könyvelésünk, akkor a 469-es főkönyvi számla egyenlege záráskor épp azt az összeget fogja mutatni, amit következő év május 31-éig még be kell fizetnünk az önkormányzat számára, vagy ami június 1-jétől visszaigényelhető többletként keletkezik náluk. Ennek értelmezésében (így a 469-es főkönyv éves hipa-köt. felkönyvelése előtti egyenleg kiderítésében) kérnék segítséget. Mi tartozik bele a május 31-ig fizetendőbe? A 03. 16-i kötelezettség és amit az önkormányzat 05. 31-ével még + vagy – előjellel felkönyvel az adófolyószámlára? Az önkormányzati adószámla kivonatán található két fontos sor:
1. Értesítés kézhezvételekor fizetendő = az az összeg, ami még az adott évben be kell fizetni (ez a tárgyév 03. 16-i köt., ą 05. 31-i önkormányzati rendezés + 09. 15-i köt. akkor, ha még nem volt az adott évben befizetés), valamint 2/a tárgyévet követő év 202X. 03. 16-ig pótlékmentesen fizetendő összeg sora!
A 2 sorból valamelyik összeg (vagy együttes összegük?!) megegyezik esetleg a 469-en elvárható (és milyen előjelű) éves hipa előírása előtti egyenleggel? A hipa és a tao főkönyvi egyeztetése sok embernek okoz fejtörést!

Kérdés: Mit jelent a technikai rendezés ą előjellel, és ez kinek a költsége? Az önellenőrzést ki fizeti? Nem vagyok könyvelő, nem értek hozzá, de állandóan tartozásban vagyok annak ellenére, hogy mindig időben utalok a NAV-nak. Könyvelőváltást szeretnék, de amíg ezekkel nem vagyok tisztában, érvelni sem tudok.

Kérdés: Szíveskedjenek megerősíteni azt, hogy 2017-ben a reklámadó-túlfizetésként az adófolyószámlán jóváírásra kerülő összeget tárgyévi egyéb bevétel címen kell majd az érintett vállalkozásoknak könyvelniük, továbbá a társaságiadó-kulcsok csökkentése miatt a visszafizetett összegekre 9 százalékos adóterhet kell majd megfizetniük. Ez a reklámadó-túlfizetés nem minősül önellenőrzésnek, annak ellenére sem, hogy előző években elszámolt egyéb ráfordítással kapcsolatos bevételről van szó.

Kérdés: Hogyan történik a látványcsapatsport NAV-on keresztüli támogatásának könyvelése?

Kérdés: A betéti társaság jelentős összeggel tartozik a NAV-nak. A társaság jelenleg nem végez tevékenységet, a beltagnak is máshol van főállása. Az adóhatóság végrehajtást kért a beltag jövedelmére. A tulajdonos keresetéből behajtott összeg megjelenik a cég adófolyószámláján, csökkentve a vállalkozás tartozását. Minősíthetjük-e a tulajdonossal szembeni kötelezettségnek a behajtott összeget, vagy végleges pénzeszközátadásnak minősül? A társaságnak jelentős – az adótartozás összegét meghaladó – követelése van egy másik céggel szemben, és a tulajdonos mindenképpen vissza szeretné kapni a jövedelméből letiltott tartozást.