Visszatartott átlagbéralapú támogatás könyvelése

Kérdés: Köztartozás miatt visszatartott támogatás könyvelésével kapcsolatos a kérdésem. Két esetről van szó. Az első esetben egy köznevelési intézmény átlagbéralapú támogatásának egy részét a Magyar Államkincstár köztartozás miatt a NAV adófolyószámlán írta jóvá, a fennmaradó összeget az intézmény bankszámlájára utalta. A könyveléshez a Magyar Államkincstár megküldte az értesítést a támogatás visszatartásáról. A második esetben a NAV az szja 1%-át teljes összegében visszatartotta köztartozás miatt, és az összeget az egyesület adófolyószámlán írta jóvá. A könyveléshez a NAV megküldte a végzést a támogatás visszatartásáról. Mindkét esetben a könyvelés a kettős könyvvitel szabályai szerint történik. Hogyan kell szabályosan könyvelni a fenti két esetet?
Részlet a válaszából: […] ...első esetben a köznevelési intézmény az átlagbéralapú támogatás egy részét nem kapta meg, az a NAV adófolyószámlán lett jóváírva. Pénzmozgás nem volt, ezért indokolt egy elszámolási számlát (legyen ez: 4798. számla) beiktatni.Az Államkincstár által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Banki tételek könyvelése

Kérdés: Könyvelés szempontjából hogyan járunk el helyesen, mely napra kell könyvelnünk az alábbi banki tételeket? Az utalás minden esetben 2023. 12. 30-án került elindításra az ügyfél vagy annak partnere által. Az ügyfél a pénzmozgásról az értesítést a tranzakció létrehozásáról megkapta. (A kérdés 3 esetet részletez, amelyekre - az ismétlés elkerülése érdekében - a válaszban térünk ki.) Az év végi egyenlegközlőkre való tekintettel mi a helyes dátum, amire a pénzügyi teljesítés könyvelésre, kiegyenlítésre kerül? Értéknapra könyvelünk, vagy könyvelési napra? Devizás tételek esetében az árfolyamszámításnál melyik dátumot kell figyelembe venni? Miként kell kezelni a 2023. 12. 30-i NAV-folyószámla-jóváírást, ha a bankszámlakivonaton csak 2024. 01. 02-án jelenik meg?
Részlet a válaszából: […] ...2024. 01. 02. nappal kell könyvelni.3. A bankszámlakivonaton az értéknap 2024. 01. 02., és a könyvelési nap 2023. 12. 30. Ez az utalás a NAV-adófolyószámlán 2023. 12. 30-án jóváírásra került.Az esetként leírtak ellentmondásosak. Feltételezhetően a bank a NAV részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Iparűzési adó éves összege

Kérdés:

Egy szakcikkben a szerző leírja a hipa évközi és év végi könyvelési tételeit, és megállapítja, ha helyes volt a könyvelésünk, akkor a 469-es főkönyvi számla egyenlege záráskor épp azt az összeget fogja mutatni, amit következő év május 31-éig még be kell fizetnünk az önkormányzat számára, vagy ami június 1-jétől visszaigényelhető többletként keletkezik náluk. Ennek értelmezésében (így a 469-es főkönyv éves hipa-köt. felkönyvelése előtti egyenleg kiderítésében) kérnék segítséget. Mi tartozik bele a május 31-ig fizetendőbe? A 03. 16-i kötelezettség és amit az önkormányzat 05. 31-ével még + vagy – előjellel felkönyvel az adófolyószámlára? Az önkormányzati adószámla kivonatán található két fontos sor:
1. Értesítés kézhezvételekor fizetendő = az az összeg, ami még az adott évben be kell fizetni (ez a tárgyév 03. 16-i köt., ą 05. 31-i önkormányzati rendezés + 09. 15-i köt. akkor, ha még nem volt az adott évben befizetés), valamint 2/a tárgyévet követő év 202X. 03. 16-ig pótlékmentesen fizetendő összeg sora!
A 2 sorból valamelyik összeg (vagy együttes összegük?!) megegyezik esetleg a 469-en elvárható (és milyen előjelű) éves hipa előírása előtti egyenleggel? A hipa és a tao főkönyvi egyeztetése sok embernek okoz fejtörést!

Részlet a válaszából: […] ...a befizetés oldalon pedig a beérkezett (átutalt) adóbevétel.Mindenesetre akár a főkönyvi könyvelést tekintjük, akár az adófolyószámlát (amit az adóhatóság vezet), sem egyikből, sem másikból nem következik önmagában, hogy mennyi a befizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Késedelmi pótlék technikai korrekciója

Kérdés: Mit jelent a technikai rendezés ą előjellel, és ez kinek a költsége? Az önellenőrzést ki fizeti? Nem vagyok könyvelő, nem értek hozzá, de állandóan tartozásban vagyok annak ellenére, hogy mindig időben utalok a NAV-nak. Könyvelőváltást szeretnék, de amíg ezekkel nem vagyok tisztában, érvelni sem tudok.
Részlet a válaszából: […] ...jelent, azonban mégis kevesebbet, mintha késedelmi pótlékot kellene fizetni. Tehát az önellenőrzési pótlék összege az adózó terhe.Az adófolyószámlán az önellenőrzés könyvelése úgy történik, mintha az adózó a módosított kötelezettségét az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Reklámadó-túlfizetés

Kérdés: Szíveskedjenek megerősíteni azt, hogy 2017-ben a reklámadó-túlfizetésként az adófolyószámlán jóváírásra kerülő összeget tárgyévi egyéb bevétel címen kell majd az érintett vállalkozásoknak könyvelniük, továbbá a társaságiadó-kulcsok csökkentése miatt a visszafizetett összegekre 9 százalékos adóterhet kell majd megfizetniük. Ez a reklámadó-túlfizetés nem minősül önellenőrzésnek, annak ellenére sem, hogy előző években elszámolt egyéb ráfordítással kapcsolatos bevételről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...azt be kell fizetni, ha a 464-11. számlán, az az adóelőlegből, az előlegkiegészítésből származó túlfizetés. Ha ez a túlfizetés az adófolyószámlán jóváírásra kerül, akkor a pénzmozgást kell könyvelni: T 384 – K 464-11. Ezt a pénzmozgást nem szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Látványcsapatsport-támogatás könyvelése

Kérdés:

Hogyan történik a látványcsapatsport NAV-on keresztüli támogatásának könyvelése?

Részlet a válaszából: […] ...amelyet az állami adóhatóság a társaságiadó-bevallás esedékességét követő második hónap első napjával vezet át az adózó adófolyószámlájára a társaságiadó-nemre. Ezt az adófolyószámlán jóváírt összeget viszont könyvelni kell az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Tulajdonos által törlesztett adótartozás

Kérdés: A betéti társaság jelentős összeggel tartozik a NAV-nak. A társaság jelenleg nem végez tevékenységet, a beltagnak is máshol van főállása. Az adóhatóság végrehajtást kért a beltag jövedelmére. A tulajdonos keresetéből behajtott összeg megjelenik a cég adófolyószámláján, csökkentve a vállalkozás tartozását. Minősíthetjük-e a tulajdonossal szembeni kötelezettségnek a behajtott összeget, vagy végleges pénzeszközátadásnak minősül? A társaságnak jelentős – az adótartozás összegét meghaladó – követelése van egy másik céggel szemben, és a tulajdonos mindenképpen vissza szeretné kapni a jövedelméből letiltott tartozást.
Részlet a válaszából: […] ...tart, amíg a bt. jogos követelése be nem folyik. A tartozás ideiglenes átvállalása esetén a tulajdonos által ténylegesen törlesztett, az adófolyószámlán megjelenő összeggel csökkenteni kell az adótartozás összegét, és elő kell írni a tulajdonossal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Behajthatatlan adótartozás

Kérdés: A cég egyéb kötelezettségei mellett adótartozásait sem tudja fizetni. Az adóhivatal többszöri vagyonfelmérés, végrehajtás megkísérlése után az adófolyószámlán felhalmozott tartozásokat kivezette a folyószámláról behajthatatlanság címén. Jelenleg az adófolyószámlán csak az ez után keletkezett kötelezettségek szerepelnek, ellentétben a könyveléssel, ahol a teljes, az idáig felhalmozott tartozást tartjuk nyilván. A könyvelésből is ki kell vezetni az adóhivatal által már nyilván nem tartott tartozásokat? Ha igen, milyen számlával szemben?
Részlet a válaszából: […] ...válasz érdekében kiegészítjük a kérdést azzal, hogy feltételezzük, az adófolyószámlán felhalmozott tartozásoknak a folyószámláról – behajthatatlanság címén – történő kivezetéséről nemcsak az adófolyószámláról értesültek, az adóhatóság küldött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Adófolyószámlák felülvizsgálata

Kérdés: Miért nem vizsgálja felül a NAV az adófolyószámlákat január 1-jével? Mindig elévült tételekbe ütközünk. Nyilvántarthat elévült folyószámlatételeket a NAV?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a NAV rendszeresen felülvizsgálja az adófolyószámlákat, arra azonban, hogy ennek a felülvizsgálatnak mikor kell dátumhoz kötötten megtörténnie, nincs konkrét szabály az Art.-ben. Az egyes rendelkezések összefüggéseiből az adódik, hogy az adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Ki nem fizetett bér és járulékainak elszámolása

Kérdés: A társaság 2010-ben – pénzügyi nehézségei miatt – több hónapon keresztül nem fizetett bért dolgozóinak. Mivel a munkavégzés megtörtént, a bérköltséget és az ezzel kapcsolatos járulékokat könyveltük. A 10M30-as és a 1008-as bevalláson csak a ténylegesen kifizetett adatok szerepeltethetők. Így az APEH adófolyószámlán csak a bevallott (ténylegesen kifizetett bérek utáni) adatok szerepelnek. Hogyan kellett könyvelnünk 2010-ben a béreket és a hozzá kapcsolódó járulékokat? Hogyan kell könyvelni 2011-ben, ha a bér ekkor kerül kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások szerint – a számviteli alapelvekkövetelményeinek megfelelően – a 2010. évben elvégzett munkáért járó munkabértés annak járulékait költségként el kell számolni, és kötelezettségként ki kellmutatni a 2010. évi számviteli nyilvántartásokban. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.
1
2