Promóció keretében adott juttatás

Kérdés: Termékértékesítéssel foglalkozó kft. promóció keretében termékei mellé egy-egy, a cég logóját hordozó munkavédelmi mellényt ad. A cég vevői jellemzően gazdasági társaságok, amelyek a terméket továbbértékesítik és/vagy ügyfeleiknél beszerelik. A mellényeket a kimenő számlákon feltüntetik, kiszámlázzák, ugyanakkor a mellények értékével megegyező összegben engedményt adnak a számla végösszegéből. A mellények bekerülési értéke egyes meghatározott juttatásnak minősül-e, vagy kezelhető eladott áruk beszerzési értékeként, és az engedmény üzletpolitikai célú engedményként?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az egyes meghatározott juttatások közé az Szja-tv. hatálya alá tartozó, azaz magánszemélyek részére adott, biztosított juttatások tartoznak, amelyek a magánszemély adóköteles bevételének minősülnek. A kérdés szerint a vevők gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Több évre szóló megbízási szerződés bérszámfejtése, könyvelése

Kérdés: Kifizető megbízási szerződést kötött 2 évre szólóan egy magánszeméllyel. A megállapodás szerint a kifizetés a szerződés lejáratakor egy összegben történik, ami 2022-ben van. A könyvelés és a bérszámfejtés 2022-ben szerzett tudomást a megbízási szerződés létezéséről. Szabályos-e a több évet érintő megbízási szerződés megkötése? A számfejtés 2022-ben, a kifizetéskor történik, kell-e az elhatárolás miatt társaságiadó-bevallást önellenőrizni vagy beszámolót javítani? Havi 60 órát meghaladó munkavégzés történt a megbízott részéről. A statisztikai létszámba bele kellett volna számítani az előző években is a megbízott személyét, vagy csak a kifizetéskor?
Részlet a válaszából: […] Nincs jogi akadálya annak, hogy több évre szóló megbízási szerződést kössön a megbízó a megbízottal, ha a teljesítés is több évre szól. Függetlenül attól, hogy a számfejtés 2022-ben, a kifizetéskor történik, az egyes éveket érintő költségeket számviteli szempontól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Gyorshajtás miatti bírság elszámolása

Kérdés: A társaság tulajdonában álló személygépkocsival az alkalmazott több esetben gyorshajtást követett el. Hogyan kell elszámolni a kiszabott bírság összegét? Keletkezik-e a bírság miatt bármilyen adó-, illetve járulékteher?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a bírságot a szabálytalanul közlekedő magánszemélynek meg kell-e térítenie, vagy nem kell megtérítenie.Ha a bírságot a szabálytalanul közlekedő magánszemély nem téríti meg, akkor a társaság tulajdonában lévő személygépkocsi által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt vizsgálni kell, hogy a társaság az üzletrész visszavásárlásakor jogszerűen járt-e el. A kérdés szerint ugyanis az üzletrészt a tőketartalék terhére vásárolta vissza, amit sem a Ptk., sem a számviteli törvény nem tesz lehetővé!A saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Egyszerűsített foglalkoztatás szja-kedvezménye

Kérdés: A 25 év alatti szja-kedvezmény kiterjed az egyszerűsített foglalkoztatásból származó (mentes keretösszeg feletti rész) jövedelem után is? Ezt majd az 53. számú bevallásnál kell jelölni? Az szja-törvény 3. § 21. bekezdésében munkaviszony szerepel, Idetartozik az egyszerűsített foglalkoztatás is?
Részlet a válaszából: […] A 25 év alatti fiatalok kedvezménye kiterjed az egyszerűsített foglalkoztatásból származó, a mentesített keretösszeg feletti munkaviszonyból származó jövedelemre. Ugyanis az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény alapján (Efo-tv.) az egyszerűsített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A biztosításokból származó jövedelem adókötelezettsége két ponton merülhet fel: a biztosítás díjának megfizetésekor és a biztosító szolgáltatásakor. Ezen a két ponton felmerülő adókötelezettség attól függ, hogy a biztosítás milyen jellegű. Adózási szempontból a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Belépőjegyek feltöltött kép lájkolói részére

Kérdés: Egy rendezvényszervező cégtől társaságunk kap (egy előre nem tisztázott formában) belépőjegyeket az egyik rendezvényre, amelynek a helyszínéül szolgáló csarnokot társaságunk fogja bérbe adni a rendezvényszervező cégnek. Ezeket a belépőjegyeket egy közösségi oldalon "eljátszanánk" pl. egy feltöltött kép lájkolói között. A résztvevőknek nem kellene semmilyen pluszfeladatot teljesíteni a nyeréshez. Kapcsolódik-e ehhez társaságunk, illetve a nyertes(ek) részéről adófizetési kötelezettség, és ha igen, akkor milyen? Befolyásolja-e az adófizetési kötelezettséget az, hogy milyen formában jutunk hozzá a jegyekhez (pl. számla ellenében megvásároljuk, vagy üzleti ajándékként kapjuk)?
Részlet a válaszából: […] A válasznál induljunk ki abból, hogy a társaság az egyik rendezvényre belépőjegyeket kap, amely jegye­ket - mindegy, hogy milyen formában - térítésmentesen átad a nyertes(ek)nek. Így a nyertes(ek) ellenérték megfizetése nélkül jut(nak) hozzá a belépő­jegy­(ek)hez. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Üzletrészek visszavásárlása és elidegenítése II.

Kérdés: Az 8638. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a kft. 4 tagja magánszemély, akik a társasági szerződés módosításával egy időben 2011-ben 3 tag kiválásáról határoztak, a 3 tag (3×600.000 forintos) sajáttőke-részét a kft. saját üzletvásárlása címén, összesen 36 millió forintért vásárolta vissza. A társasági szerződés módosításával összhangban 10 éven belül a kft. jelenlegi tagja térítésmentesen átveszi vagy megvásárolja azt. A kft. egyszemélyes taggá válik. A jelenlegi tag 100%-ban tulajdonos lesz, a 3×600 ezer forint jegyzett tőkét térítésmentesen átveszi, vagy megvásárolja azt. Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek, ha ingyenesen veszi át, vagy ha valamekkora összegért megvásárolja az üzletrészeket? Ha igen, mekkora összeg után adózik?
Részlet a válaszából: […] Az ismételten feltett kérdés az előzőtől érdemileg egy helyen tér el, a visszavásárolt üzletrészek névértéke nem 600 ezer forint, hanem 3x600 ezer forint. Eltérés az is, hogy kérdését az adófizetési kötelezettség vonatkozásában fogalmazta meg, előző kérdésében csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Ajándékozások adókötelezettsége

Kérdés: Év végével a cégünk díjazni szokta a dolgozóit különböző kategóriákban. Pl. az év legjobb dolgozója, vezetője stb. Ehhez kapcsolódóan a díjazottak kapnak egy gravírozott emlékplakettet is. Van olyan plakett, ami 10 000 Ft-ba került, de van olyan is, ami 30 000 Ft-ba. Milyen járulék és adóteher terheli a céget ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] A különböző ajándékozások esetében felmerülő adókötelezettség megállapításához vizsgálni kell a felek (az ajándékot juttató és az ajándékban részesülő) közötti kapcsolatot, jogviszonyt, illetve a juttatás formáját, mértékét, gyakoriságát. A jövedelem jogcímét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Iskolarendszeren kívüli képzés

Kérdés: Az adott társaság - a részben speciális feladatai ellátása érdekében - munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat néhány munkavállalót, a kölcsönzésre vonatkozó EU-s és a hazai jogszabályok betartása mellett. A társaságnak külföldi tulajdonosai vannak. A napi kapcsolattartás, az aktuális feladatok ellátása a tevékenység specialitása mellett megköveteli, gyakorlatilag minden alkalmazottól, a megfelelő színvonalú angol nyelvtudást. Emiatt az iskolarendszeren kívüli képzés keretében a saját alkalmazottak képzése mellett a kölcsönzött munkaerő(k) képzéséről is gondoskodni kell, mivel a cég speciális tevékenysége, a napi szintű kommunikáció ezt elengedhetetlenné teszi. Álláspontunk szerint a képzési költségek elszámolására vonatkozóan a személyi jövedelemadóról szóló törvény alábbi szabályai alapján nem keletkezik sem a munkavállaló, sem a kölcsönzött munkavállaló esetében jövedelem, továbbá a társaságot sem terheli adófizetési kötelezettség a képzési költség vonatkozásában, hiszen a tevékenység végzése érdekében merül fel. Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát az Szja-tv. [a hatályos szerint 3. § 86) pontja] határozza meg, mely szerint az olyan képzést kell tekinteni, amelynek résztvevői nem állnak a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. E képzési formánál nem keletkezik adóköteles bevétel az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja alapján (pl. nyelvtanfolyam).
Részlet a válaszából: […] Megerősítjük álláspontjukat, amely szerint a képzési költségek elszámolására vonatkozóan a személyi jövedelemadóról szóló törvény alábbi szabályai alapján nem keletkezik sem a munkavállaló, sem a kölcsönzött munkavállaló esetében jövedelem, továbbá a társaságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.
1
2
3
12