Saját benzinkútnál történő tankolás

Kérdés: Üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó kft. a saját üzemanyagkútnál tankolja személygépkocsiját, tehergépkocsiját. Hogyan kell könyvelni ezen gépkocsik tankolását? Milyen módon kell dokumentálni a tankolást? A tranzakció hogyan befolyásolja a fizetendő és a levonható áfát?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 124.§-a (1) bekezdésének a) pontja szerint nem vonható le a motorbenzint terhelőelőzetesen felszámított áfa, továbbá a b) pont szerint a személygépkocsiüzemeltetéséhez szükséges egyéb üzemanyagok előzetesen felszámított áfája. AzÁfa-tv. 125. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Különbözet szerinti adózás – használt gépjármű esetén

Kérdés: Ügyfelem használt gépjárművek forgalmazásával foglalkozik. Ez irányú értékesítéseire az Áfa-tv. 214-227. §-a szerinti adózási módot választotta. A megvásárolt gépjárművekre a társaság költ, azaz javíttatja (kis értékű javítások, mosatás, akkumulátorcsere, vizsgáztatás stb.), alkatrészeket vásárol. Ezen igénybe vett szolgáltatások, beszerzések áfáját a cég nem vonja le. Értékesítéskor a különbözeti áfa számítása során az eladási árat csökkenti a jármű beszerzési árával, valamint a járműre "ráköltött" igénybe vett szolgáltatások, alkatrészek beszerzési értékével. Tehát például megvásárol egy használt gépjárművet nem adóalanytól 1 M Ft összegért, majd rákölt még 100 E Ft-ot, ezt követően pedig értékesíti 1,2 M Ft-ért. Ebben az esetben az áfa számítását a vállalkozás árrése, azaz a 100 E Ft alapján végezzük el, tehát a 100 E Ft után fizeti meg a vállalkozás az áfát. Álláspontom szerint a jármű beszerzési árában a számviteli törvény 47. §-a szerint figyelembe vesszük az "eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összegét", így az Áfa-tv. 215. §-ának b. pontja szerinti beszerzési ár nem csak a jármű viszonteladójának megtérített összeget tartalmazza. Ha nem így járnánk el, akkor véleményem szerint duplán adóztatná a törvény az ilyen értékesítéseket. Önöknek mi az álláspontjuk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 215. §-a (1) bekezdése b) pontjának előírásaegyértelmű: beszerzési ár alatt kizárólag az az ellenérték értendő, amelyet aviszonteladó a különbözet szerinti adózás tárgyának minősülő, annak alapjáulszolgáló termék (jelen esetben gépjármű) beszerzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Áfa-visszaigénylés bevétel hiánya esetén

Kérdés: A pályázati forrás felhasználásával megvalósuló projekt eredményeként adóköteles bevétel várható 2-3 év múlva. A projekthez kapcsolódó bizonylatokat elkülönítetten kezeljük, nem arányosítunk, bár arányosításra kötelezett áfaalanyként nyújtottuk be a pályázatot. Mikor és hogyan tudjuk érvényesíteni a levonható áfát? Már a felmerülést követően élhetünk a visszaigényléssel?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt hivatkozni kell az Áfa-tv. 123. §-ának (2)bekezdésére, mely szerint az előzetesen felszámított adó levonható és le nemvonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelőenrészletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Értékesítés piaci ár alatt

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. szerint [67. §-ának (1) bekezdése] akkor kell azellenérték helyett a szokásos piaci árat az áfa alapjának tekinteni, ha atermék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik,és teljesül, hogya) az ellenérték aránytalanul magas a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Kis összegű tételek összevont számlázása

Kérdés: Hogyan lehetséges a folyamatos szolgáltatások előre több hónapra, illetve utólagos számlázása szintén több hónapra, ha negyedévenként, félévenként, vagy esetleg évente szeretnénk számlázni, és ilyenkor mi lesz a számlán a teljesítés dátuma? A cégünk sok más cégnek, intézménynek kis összegű folyamatos szolgáltatást nyújt, konkrétan informatikai szolgáltatásról van szó. Ezeknek a havi díja 1-2 ezer forint, így a havi számlázás és a számlák elküldésének költsége nagyon sokba kerül az árbevételhez viszonyítva. Kérdésünk: megoldható-e, hogy ezeket a folyamatos szolgáltatásokért fizetendő díjakat ne havonta, hanem negyedévente, félévente vagy adott esetben évente számlázzuk? Ha igen, lehetséges-e utólag számlázni, s ennek mi a feltétele, illetve ilyenkor mi lesz a teljesítés dátuma? Az előreszámlázás, úgy gondoljuk, lehetséges. Ebben az esetben mi lesz a teljesítés dátuma, pl. negyedéves vagy féléves, illetve éves előreszámlázás esetén?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben cégük az informatikai szolgáltatást folyamatosjogviszony keretében, rendszeresen nyújtja megrendelői felé, akkor azidőszakonkénti (legyen az akár heti, havi, negyedéves vagy éves) számlázásravan lehetőség. Ennek azonban feltétele a megrendelőikkel kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Meghatározott időre történő elszámolás díja (áfa)

Kérdés: Az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint: termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Partnerünkkel nem kötöttünk szerződést, de a társaság több éve kihelyezett raktárt tart fenn cégünknél, és szóbeli megállapodás alapján havonta számolunk el a készletfogyásról, amiről számlát állít ki, de nem az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése alapján. Felelősek vagyunk-e a rossz számlázási gyakorlatért? Amennyiben az ügyfél nem hajlandó sem a szerződéskötésre, sem a számla helyesbítésére, megtehetjük-e, hogy a számlán feltüntetett időponttól függetlenül, csak a fizetés esedékességekor állítjuk be a számlát adóbevallásunkba (vagyis később igényeljük vissza az áfát)? Az Áfa-tv. 58. §-a alá tartoznak-e a következő, cégünk által igénybe vett szolgáltatások, ha a szerződések csak a havi, esetleg heti elszámolást tartalmazzák, de az elszámolás konkrét napját nem határozzák meg? – Átalánydíjas szolgáltatások szerződés szerinti, havi fix összegű számlázással. – Munkásszállás igénybevétele, havi elszámolással. – Munkaerő-kölcsönzés, havi elszámolással. – Bérmunka heti számlázással (több szállítólevélen beszállított áruról a műszaki szakemberek teljesítésigazolást állítanak ki, és utána történhet a számlázás). – Gépek takarítása (a kisebb takarításokat hetente számlázzák, a nagyobb hétvégi takarításokat a teljesítést követően). – Fuvarozás, havi elszámolással.
Részlet a válaszából: […] 1. A kérdésből az tűnik ki, hogy a szóban forgó társaság acégük felé havonta csak egy számlát állít ki a készletfogyásról, melybizonylaton teljesítési időpontként nem a fizetési határidőt, hanem egy attóleltérő más időpontot (talán az elszámolás napját) tüntet fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Személygépkocsi értékesítése 2008-ban (áfa)

Kérdés: A Számviteli Levelek 168. számában a 3508. kérdésre adott válasz negyedik bekezdése ellentétes az APEH honlapján található, 2008. 07. 16-i válasszal. Válaszukkal azonos esetben mégsem igényelhető vissza a személygépkocsi áfája?
Részlet a válaszából: […] A kérdést megfogalmazónak igaza van. A Számviteli Levelek168. számában a 3508. kérdésre adott válasz 2008 januárjában készült, amikormég nem volt egyértelmű válasz arra, hogy a 2008. január 1-je előtt beszerzettszemélygépkocsi értékesítésekor az új Áfa-tv. átmeneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Természetben adott adomány

Kérdés: Kiemelten közhasznú alapítvány adományokat gyűjt. Sok cég nem pénzben, hanem természetben szeretne részükre adományozni (pl. építőanyag-kereskedő faanyagot adna, asztalos a munkaerejét, nyomdaipari cég kiadványt készítene térítésmentesen). A részükre adott termék és/vagy szolgáltatás piaci értékének megfelelő összegről adható-e igazolás, amely alapján az egyéb feltételek megléte esetén az adományozó adókedvezményt vehet igénybe? Hogyan kell ezen tételeket az alapítvány könyveiben szerepeltetni, hiszen pénzmozgás nem történik? Az alapítvány jogosult-e áfa levonására, visszaigénylésére?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv.-ben az adományra adott fogalom [4. § 1/a) pont]szerint térítés nélkül átadott eszköznél a könyv szerinti érték, térítés nélkülnyújtott szolgáltatásnál, annak bekerülési értéke minősül adománynak. Ebbőlkövetkezően igazolás az átvett eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Térítés nélküli átadás kikötéssel

Kérdés: Térítés nélkül átadunk egy silót partnerünknek. A megállapodásban kikötöttük, hogy ezért egy évig havi x tonnát tőlünk kell vásárolnia. Mi a helyes elszámolás a számvitelben, az áfában?
Részlet a válaszából: […] A térítés nélküli átadás/átvétel ténye csak akkorkérdőjeleződik meg, ha az átadás/átvételhez kapcsolódik egy másik, az átadássalellentétes irányú ügylet. Az adott esetben a második ügylet is azonos irányú(termékátadás ellenérték ellenében). Ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Saját vállalkozásban végzett beruházás (áfa)

Kérdés: Megvalósult egy 200 millió Ft összegű beruházás, 2008. évben fejeződött be és került aktiválásra. A beruházás több külső vállalkozó igénybevételével valósult meg. Mintegy 20 millió Ft értékben az anyagot a társaság vásárolta meg, amelyet nem számlázott ki a hitelezőnek. A felhasznált, beépítésre átadott anyagot mint saját teljesítményt számolta el a társaság a számviteli előírások szerint. Kérdés, hogy ez valóban saját rezsis beruházás az Áfa-tv. szerint? És az épület aktivált értéke képezi a fizetendő áfa alapját? A létesítményben egy szinten uszoda, szauna és konditerem is van, amely nem a vállalkozási tevékenységet szolgálja. Mikor és milyen formában kell az áfa megosztását elvégezni, mikor kell megfizetni az uszodai szintre jutó visszaigényelt áfa összegét? Az uszodai szint épületrészhez bevételszerző tevékenység nem kapcsolódik, az a tulajdonosok és az alkalmazottak pihenését, kikapcsolódását szolgálja majd.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 259. §-a nem tartalmaz értelmező rendelkezést azadóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházásra. Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapjánellenérték fejében teljesített termékértékesítés az adóalany vállalkozásánbelül végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.
1
9
10
11
18