Franchise-szerződés keretében lebonyolított árubeszerzés

Kérdés: Az rt. vállalta franchise-szerződés keretében, hogy az egyéni vállalkozók, a más cégek által üzemeltetett kiskereskedelmi boltok számára lebonyolítja az árubeszerzést. A szállító cégeknek a megrendelést az rt. adja fel, de a szállítók az árut közvetlenül a boltoknak adják át. A szállítók a számlákon vevőként mind az rt.-t, mind a boltokat feltüntetik. Az áruk bevételezését a boltok végzik. Az áruk ellenértékét a boltok az rt.-nek fizetik ki, az rt. pedig – ettől függetlenül – utalja az esedékes összeget a szállítóknak (a különbözetet a boltokkal szembeni követelésként mutatják ki). Helyes-e ez a gyakorlat? Ha nem, mi lenne a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése szerint: "Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni."A Ptk. hivatkozott előírásából, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Áfa: a reprezentáció adóalapja

Kérdés: Az Áfa-tv. a hivatali reprezentációhoz kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonását megengedi. Az Szja-tv. azonban – ha már túlléptük a 2,5 millió forintos határt – a reprezentáció és a természetbeni juttatás adóalapját az adott vagyoni értékmegszerzésére a kifizető kiadásainak számla szerinti, áfát is tartalmazó értéke után határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a levonható áfa is adóalapot képez?
Részlet a válaszából: […] Az előző kérdésre adott válaszban utaltunk rá, az Áfa-tv.-ben nincs a reprezentációra fogalmi meghatározás. Az előzetesen felszámított áfa akkor vonható le, ha az adott természetbeni juttatás, reprezentáció az üzleti tevékenység érdekében merült fel. A reprezentáció is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Munkába járással kapcsolatos költségtérítés

Kérdés: Keletkezik-e szja- és tb-fizetési kötelezettség a munkáltatónál, ha a vasúti, a helyi- és távolsági autóbusz-bérletek, illetve -jegyek teljes (100 százalékos) értékét – a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerinti mértékektől eltérően – megtérítjük?
Részlet a válaszából: […] A munkába járás esetén elszámolható utazási költségeket, annak feltételeit a Számviteli Levelek 18. számában a 338. kérdésre adott válaszban ismertettük. Itt a munkába járás adóterheivel foglalkozunk részletesebben.Személyi jövedelemadóA feltett kérdéssel kapcsolatban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Aláírás-hiányos számla könyvelése

Kérdés: Mi a teendője a könyvelőnek, ha olyan egyszerűsített számlát kap, amelyről hiányzik az új Szt. 167. §-ának (3) bekezdése szerinti aláírás, de a feltüntetett ellenérték már készpénzben kiegyenlítésre került?
Részlet a válaszából: […] Mivel az egyszerűsített számla alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát is az aláírás igazolja, aláírás nélkül a számla nem szabályszerű, annak alapján adatokat a könyvviteli nyilvántartásokban nem szabad rögzíteni. (Aláírás nélkül a számla olyan, mintha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Az átalakulás áfája

Kérdés: Kérem, ismertessék az átalakuláshoz kapcsolódó áfaszabályokat!
Részlet a válaszából: […] A megszűnés különös esete az átalakulás, amelyben elképzelhető, hogy egy szervezet (a beolvadó vagy a szétváló) megszűnik. [Kiváláskor szintén nem feltétlenül következik be megszűnés, de az átalakulás egyik formájaként az adómentességi szabályok ilyenkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Áfaalanyi mentes határ átlépése

Kérdés: Alanyi adómentes értékhatár átlépése: a fizetendő áfát arra a számlára kell felszámítani, amellyel a számlakiadás napján meghaladjuk (átlépjük) a 2 millió forintos mentes határt? E naptól vehető figyelembe az előzetesen felszámított áfa is? Ugyancsak ez a nap a változás hatálybalépésének időpontja az APEH változásbejelentő lapon? Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] Az értelmezés alapvetően helyes, azonban két részén pontosítani kell:1. Nem az értékhatár túllépésének napjáról, hanem az értékhatár túllépését megvalósító értékesítésről van szó. Az áfatörvény 51. § (2) bekezdésének utolsó fordulata alapján tehát abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.

Az áfa levonása elkésett számlánál

Kérdés: A bevallás elkészítése után kézhez vett számlákban szereplő általános forgalmi adó mikor vonható le?
Részlet a válaszából: […] Több éve állandó vita forrása az adóhatóság és az adózók között, hogy mikor alapítható adólevonási jog a bevallás elkészítése után kézhez vett, de az előző adómegállapítási időszakot érintő számlákra. A két évre szóló költségvetési törvényhez illeszkedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.
1
…
17
18