Egyéni ügyvéd "átalakulása"

Kérdés: Az egyéni ügyvéd ügyvédi irodává alakulásának milyen számviteli, adózási, adóeljárási szabályai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...Ütv. az egyéni ügyvéd ügyvédi irodává alakulásáról nem rendelkezik. Ugyanakkor az Szja-tv. 49/A. §-a hasonló adózási feltételeket ír elő arra az esetre, ha az egyéni ügyvéd belép egy ügyvédi irodába, vagy ügyvédi irodát alapít, és ott folytatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Átalakuláshoz kapcsolódó osztalékfizetés

Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?
Részlet a válaszából: […] ...a névértéknek megfelelő összegben, és nem ázsióval).b) Ha arról döntenek, hogy az eredménytartalékot (a végleges vagyonmérleg előtti adózás utáni eredményt is) a Gt. és az Szt. előírásai figyelembevételével osztalékként kifizetik, akkor az egyes tagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Megbízás alapján erdőtelepítés

Kérdés: Társaságunk erdőtelepítéssel kíván foglalkozni. A betelepítendő földterület magánszemélyek tulajdona. Regisztrált erdőgazdálkodónak társaságunk jelentkezett be, így a pályázat alapján elnyerhető támogatást cégünk részére folyósították. Ehhez a magánszemélyek a támogatás átengedéséről nyilatkoztak. A telepítés várható befejezése 6-8 év, az első körben ekkor válik befejezett beruházássá, ezután visszakerül a magánszemélyek kezelésébe. Az erdőbirtokossági társaság a jövőben valószínűleg csak gondozni fogja az erdőt. Hogyan történik a telepített erdő, illetve az állami támogatás elszámolása? A telepítés befejezése után az átadás elszámolása? Milyen társaságiadó-, szja- és áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...beruházást rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján – ez esetben – az adózás előtti eredményt meg kell növelni. A térítés nélküli átadás miatti mérleg szerinti veszteség a kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Telek és a rajta lévő épület együttes értékesítése

Kérdés: Az egyik ügyfelünk 1985-ben vásárolt egy telket, melyre az eltelt időszakban épített egy lakóházat. A telket a házzal együtt most eladta, és a szerződésből nem állapítható meg, hogy az eladási árból mennyi a telek és mennyi a ház értéke. Az Szja-tv. 62. § (4) bekezdés j) pontjában foglaltak alapján a teljes eladási ár adómentes, mivel az ingatlan szerzése 15 évvel korábban történt, vagy az eladási árból meg kell állapítani a telek értékét, és csak az adómentes, a ház vételárát pedig az idevonatkozó szja-előírások szerint kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó, az eszközöket a számla alapján (számla hiányában a szerződés alapján) kell nyilvántartásba vennie. Számviteli, adózási szempontból a vevőnél külön eszköz a földterület (amelynek az értéke után jellemzően nem lehet értékcsökkenést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] ...(Természetesen, ez esetben a visszavásárolt üzletrészeknek a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolt összegével az adózás előtti eredményt a kft.-nél nem kell növelni.)Amennyiben a visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Áttérési szabályok: bevétel értelmezése (eva)

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó, nem jogi személyiségű társaságok bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági társaság, amennyiben az Szt. szabályai szerint a 2002. évben nem mutatott ki árbevételt, bevételt, nem jogosult az eva szerinti adózásra való áttérésre. Az Eva-tv. 2. §-a (3) bekezdésének e) pontja egyértelműen kimondja, hogy a jogi személy, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Külföldi követelés leírása

Kérdés: A társaság külföldi követelését 5 éve nem tudja behajtani. A külföldi vevőről biztos információi vannak a magyar társaságnak, mert a külföldi cégben tulajdonosi érdekeltsége van. A külföldi cég a kiszállított árukat folyamatosan értékesítette, az ellenértéket pedig felélte. A magyar társaság leírhatja-e követelését, kell-e ehhez a magyar devizahatóság engedélye?
Részlet a válaszából: […] ...követelést – ha nem minősül behajthatatlannak – el lehet engedni, vállalva azt, hogy az elengedett követelés teljes összege növeli az adózás előtti eredményt.A külföldi követelés elengedéséhez devizahatósági engedély nem kell. A hatályos előírások szerint,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Hivatalos külföldi utazás költségeinek elszámolása

Kérdés: Ügyvezető igazgató külföldön partnercéghez megy. Nem vesz fel kiküldetési előleget, hanem az ott-tartózkodás alatt keletkezett számlákat hozza haza. Ilyen a tankolás, esetleges autójavítás, illetve üzleti vendéglátásról szóló számlák. Hogyan lehet ezeket a számlákat elszámolni? Külföldön tankolásról nem adnak nevére szóló számlát. El lehet-e ezt a valutapénztár terhére számolni? Lehet-e költségként érvényesíteni? A külföldi tartózkodás alatt az étkezési számlák elszámolhatók-e? Természetbeni juttatásnak minősülnek-e?
Részlet a válaszából: […] ...a választott hitelintézeti vételi devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, amelyet a számlán feltüntetett fizetési napon jegyeztek.Adózási szempontból az olyan külföldi tartózkodás számít külföldi kiküldetésnek, amelyre a magánszemély a Magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Életbiztosítás elszámolása

Kérdés: Kérjük, szíveskedjenek választ adni arra, hogyan kell elszámolni a meghatározott tartamra (10 év) szóló életbiztosítás díját, ahol a szerződő a munkáltató, a biztosított a dolgozó, a lejárati és haláleseti kedvezményezett pedig a szerződő fél.
Részlet a válaszából: […] ...a biztosított egy magánszemély és a kedvezményezett elérés esetén a társaság, halál esetén a társaság,akkor személyi jövedelemadózást érintő kérdés nem merül fel, tekintettel arra, hogy az elérés esetén nem a dolgozó lesz a kedvezményezett. Ha ez utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Kötelezettségek között kimutatott osztalék kifizetése

Kérdés: A kft. 1998-tól halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003-ban szeretnénk azt kifizetni. Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Milyen sorrendben kell az egyes évek osztalékát kifizetni? Van-e arra mód, hogy csak a kedvező adósávba kerülő részek kerüljenek kifizetésre? Bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést hajtottak végre. Befolyással van-e ez a kedvező adósávra?
Részlet a válaszából: […] ...változtak az osztalék megállapítására vonatkozó szabályok, de az adó mértéke nem módosult. Így továbbra is a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagjainak a tagi, tulajdonosi jogviszonyukra tekintettel kapott jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.
1
196
197
198
225