2204 cikk rendezése:
1. cikk / 2204 Adómentes-adóköteles tevékenységhez is használt eszközök áfája
Kérdés: Társaságunk tárgyi adómentes és adóköteles tevékenységet is végez. Vannak olyan tárgyi eszközeink, melyeket mindkét tevékenységhez használunk, és vannak olyan eszközeink, melyeket csak a tárgyi adómentes tevékenységhez veszünk igénybe. A társaság vezetése úgy döntött, hogy nem alkalmazunk arányosítást, így azon tárgyi eszközök áfáját sem helyezzük levonásba, melyet nem kizárólag tárgyi mentes tevékenységhez használunk. Mi a helyes eljárás, ha értékesítünk egy olyan eszközt, melyet adóköteles tevékenységhez is használunk, de az áfalevonással nem éltünk a beszerzéskor? Továbbá, hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy olyan tárgyi eszközt értékesítünk, melyet egyértelműen tárgyi mentes tevékenységhez használnunk?
2. cikk / 2204 Versenyen a helyezettek tárgynyereménye
Kérdés: Egy belföldi áfaalany vállalat saját munkavállalói körében versenyt hirdetett, amelynek 1–3. helyezettje tárgynyereményt kapott. A tárgynyereményt 3. féltől szerezte be a vállalkozás. Hogyan szükséges könyvelni a beérkező számlát, és azt milyen jogcímen, milyen értékkel szükséges a bérszámfejtésben szerepeltetni?
3. cikk / 2204 Valuta vásárlása a cég tulajdonosától
Kérdés: Cégünk használt személygépkocsik továbbértékesítésével foglalkozó kft. Magyarországról és Németországból szerzünk be gépkocsikat továbbértékesítési céllal. Előfordul az, hogy egy jó vétel kapcsán hirtelen kell dönteni, és nincs idő valutaváltónál eurót vásárolni, így a tulajdonos adja el a kft.-nek a valutáját, és abból vásárolja meg a cég a személygépkocsit. A cég tulajdonosa adhat-e el a cégének (a valutapénztárát növelve ezzel) eurót, milyen árfolyamon, van-e az eladás-vételnek bármilyen értékkorlátja? Kell-e igazolnia a magánszemélynek azt, hogy az eurót mikor vette és mennyiért, és ez jár-e bármilyen többletteherrel mind a cégnek, mind a magánszemélynek? Ezt le kell-e szabályozni számviteli szabályzatban, illetve az így vásárolt, valutapénztárban maradt valutát is át kell-e értékelni év végén?
4. cikk / 2204 Felügyeleti díj 2025. január 1-től
Kérdés: 2025. 01. 01-től az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a NAV felé kell benyújtani és megfizetni. Módosul-e ennek következtében a könyvviteli elszámolás?
5. cikk / 2204 Felügyeleti díj 2025-től egyéb ráfordítás
Kérdés: 2025. január 1-től a NÉBIH Élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallást már nem a NÉBIH oldalán, hanem az ONYA-n keresztül szükséges beadni. A befizetést is a NAV erre létrehozott adónemére és fizetési számlájára szükséges utalni. Kérdésem az, hogy ez mennyire változtatja meg a felügyeleti díj számviteli törvény szerinti besorolását? Korábban a díjat az egyéb szolgáltatások közé volt szükséges könyvelni, az adóhatósági kezelés változtatja-e a felügyeleti díj eredménykategóriájának megítélését egyéb szolgáltatásról egyéb ráfordításra?
6. cikk / 2204 Halasztott adókülönbözet az eredménykimutatásban
Kérdés: Amennyiben a halasztott adókülönbözet ráfordítás, az eredménykimutatásban pozitív vagy negatív előjellel kerül bemutatásra?
7. cikk / 2204 Ingatlan piaci értékelése
Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely élni kíván a piaci értékelés lehetőségével, ezért ingatlanjait értékbecslővel felbecsülteti. Az értékbecslő külön értékelte az azonos címen található telket és felépítményt. A telek osztatlan közös tulajdon. A társaság könyveiben csak a felépítmény szerepel (8 éve). A telekre értékcsökkenés nem számolható el, viszont az nincs külön nyilvántartásba véve, így kvázi arra is értékcsökkenés lett a korábbi években elszámolva. Ilyen esetben mi a helyes eljárás a javítás vonatkozásában? A telek leválasztása a felépítményről az értékbecslő által meghatározott piaci érték alapján? Valamint az előző évek módosítása, vizsgálva, hogy a hiba jelentős-e vagy sem?
8. cikk / 2204 Átvállalt kötelezettség az átvállalónál, a kötelezettnél
Kérdés: „A” cég a „B” cégben üzletrészt vásárol. „B” cégnél kötelezettség van „C” cég felé, amelyet adásvételi szerződés szerint „A” cég fizet meg. „A” cég nem követeli „B” cégtől ezt az összeget. „A” és „B” cégben hogyan járunk el helyesen, könyveléstechnikailag?
9. cikk / 2204 Felszámoló nem adott behajthatatlansági nyilatkozatot
Kérdés: A társaság 2025. 02. hóban kiállított egy számlát programhasználatról egy régebbi vevőjének (aki eddig fizetett), majd a vevő 2025. 05. hóban felszámolás alá került. A követelés friss, így értékvesztés nem került eddig elszámolásra. A társaság behajthatatlansági nyilatkozatot kér a felszámolótól, mivel a követelés kis összeg, és ezért nem éri meg a min. 20 E Ft nyilvántartásba vételi díjat megfizetni. A számviteli törvény szerinti behajthatatlan követelés miként számolható el a társasági adó, illetve a kiva rendszerében?
10. cikk / 2204 Apportált kamat helytelen elhatárolása
Kérdés: Az „A” cég 100%-os tulajdonosa „B” cég. Az „A” cégnek nincs bevétele, a „B” cégtől kapott tagi kölcsönből finanszírozza a befektetéseit. 2023-ban az „A” cégbe apportálásra került a tagi kölcsön egy része és annak követeléssé vált kamata. A hiba ott keletkezett, hogy az év végi zárásnál a teljes éves kamat került elhatárolásra és könyvelésre (T 87 – K 48). A beszámoló beküldését követően vált nyilvánvalóvá a hiba, miszerint a korábban apportált 2023. évet érintő kamat is elhatárolásra került. A kamat mértékét tekintve jelentős összegű hibának minősül, ezért 3 oszlopos beszámolót kell készíteni. Ennek a tételnek a javítása miként kerüljön könyvelésre? Az alábbi lehetőségek merültek fel. A tévesen könyvelt kamat összegét fordítva könyvelem: K 87 – T 48, vagy negatív tételként, esetleg K 97 – T 48, vagy mérlegoldalon átvezetem az időbeli elhatárolásból az eredménytartalékba, mellyel együtt önellenőrizzük a 2023. évi társaságiadó-bevallást? Esetleg egyik sem helyes, és más megoldást kell alkalmazni?