Előleg mikor lesz árbevétel?

Kérdés: Mikor számít az előleg számla alapján beérkezett díjbevételnek? Fontos, hogy szolgáltatásról van szó (adat, információ), amelyért "cserébe" előlegek fizetésével kapjuk meg a fizetést a külön-külön teljesítés után. Már az első előlegszámla teljesítése után, a kapott előleg értéke a 91. bevétel alá kerül a végszámla törlesztésére, vagy követelés marad? És amikor minden előleget megkaptunk, és a végszámla kiállításra kerül, akkor lesz bevétel? Ha igen, akkor az összemérés elve, valódiság elve hogyan érvényesül? Ehhez tartozik még, hogyha a következő évben lesz kiállítva a végszámla (de az előlegeket most kapjuk meg, vagy egy előleg átcsúszik a következő évre), mikor lesz bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások – áfát nem tartalmazó – ellenértékét. A teljesítés időszakában (üzleti évben) elszámolt értékesítés nettó árbevétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg térítése

Kérdés: Cégünk az Szja-tv. alapján képernyő előtti munkavégzéshez szemüvegtérítést ad a dolgozónak. Ennek a könyveléséhez szeretnék segítséget kérni. A dolgozó az üzemorvostól származó igazolás alapján csináltat egy szemüveget. Ennek az árát kifizeti, és a cég nevére szóló számlát kér. A cég nevére szóló számlából viszont a cég csak 45.000 Ft szemüvegtérítést fizet a dolgozónak. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a számlát (egyáltalán kell-e könyvelni ilyenkor a számlát)? Hiszen a cég csak a 45.000 forintot fizeti belőle a dolgozónak, mi lesz a fennmaradó résszel? Lehet-e ezt a 45.000 forintot egyből könyvelni a pénztárral szemben úgy, hogy a számla lesz a pénztárbizonylat mögöttes bizonylata az összeg kifizetéséről? Ha nem, kérem a kontírozás bemutatását ebben az ügyben.
Részlet a válaszából: […] ...terheli, célszerűen kétfelé bontva:– egyrészt a munkavállalót terhelő részre (a 45.000 forintot meghaladó összeg), ennek az áfája levonható: T 2611, 466 – K 341 (a számla szerinti eladó);– másrészt a munkáltató által átvállalt részre (a 45.000 forintra)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Társasházi tulajdonosok – új csatlakozási pont kiépítése

Kérdés: Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?
Részlet a válaszából: […] ...A fejlesztési célra történő végleges pénzeszközátadást viszont nem lehet előlegnek tekinteni, nem kell számlázni, de az Áfa-tv. 11. §-a (1) bekezdésében foglaltak szerint áfaköteles, annak összegére az áfát fel kell számítani. (Bizonylata a 9...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Rendezvényszervezéshez bérelt helyiség közvetítése

Kérdés: Egy vállalkozás fő tevékenysége különféle rendezvények szervezése. A rendezvények lebonyolításához minden esetben valamilyen területet, ingatlant vagy helyiséget bérel. Közvetített szolgáltatásként vásárolhat-e megrendelője számára valamilyen terület-, ingatlan- vagy helyiségbérlést, amelyet változatlan formában – közvetített szolgáltatásként – továbbértékesít, közvetít megrendelője részére? Amennyiben lehetséges a bérbeadás közvetítése, akkor a megfelelő adminisztráció – konkrét szerződések, elkülönített nyilvántartás, számlán való feltüntetés – mellett ezzel a közvetített szolgáltatással csökkentheti-e az iparűzési adó alapját? Helyes eljárás-e az, ha az ingatlan-bérbeadásról szóló közvetítői szerződéssel egy időben, de külön készül a megbízás a rendezvény szervezésére, lehet-e elkülöníteni az ügyleteket, vagy egy ügyletnek kell tekinteni a két szerződést, mint rendezvényszervezést?
Részlet a válaszából: […] ...a bérlő (a rendezvényszervező) felé, a rendezvényszervező pedig a megrendelő felé továbbszámlázza azt, a bejövő számla szerinti – áfa nélküli – ellenértéket pedig közvetített szolgáltatásnak minősíti. Ez esetben az iparűzési adó alapjában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Kft. tulajdonosa elajándékozza a kft. tulajdonában lévő ingatlant

Kérdés: A kft. tulajdonában van egy ingatlan (lakás), amelyet bérbeadással hasznosít. Ha a kft. tulajdonosa elajándékozza egyenes ági rokonának ezt az ingatlant, a kft.-t milyen adók terhelik? Társasági adónál az ajándékozott összeg és a könyv szerinti érték különbözete a társasági adó alapja? A magánszemélynél pedig megjelenik az illeték? Ugyanez az eset a kivaadózású kft. esetében, az ajándékozással keletkezett esetleges haszon növeli a kivaalapot? Egyáltalán ez az ajándékozás megfelel a törvényben foglaltaknak?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség terheli.Ha az ingatlan kft.-nél történő beszerzésekor levonható adó merült fel, akkor az ingyenes átadás áfafizetési kötelezettséget is eredményez az Áfa-tv. 11. és 68. §-ai szerint.(Kéziratzárás: 2023. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Térítésmentes szervestrágya-átadás

Kérdés: Térítésmentes szervestrágya-átadás történt a vevő részére, a számlán feltüntetésre került az áfa alapja, az áfa összege és a bruttó összeg. A számla szöveg részében pedig azt jelezték, hogy pénzügyi rendezést csak az áfa összegéig igényel. Az áfaalap cca. 1.000.000 Ft, amely összeget egyéb bevételként könyvelném. Helyes ez a könyvelés? Az eladó részéről mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] ...venni: T 261 – K 582;– a vásárolt készletté átminősített szerves trágya térítés nélküli átadása: T 8647 – K 261, felszámított áfa: T 311 – K 467.A szerves trágya térítés nélküli átvételének könyvelése az átvevőnél:– a térítés nélkül átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Tárgyi eszköz korábbi értékesítését rosszul könyvelték

Kérdés: A kft. a 2022-es adóévben tárgyi eszközt értékesített, amely értékesítést árbevételként könyvelte. A tárgyi eszköz nem került kivezetésre, egész évre értékcsökkenés került elszámolásra. A hibát 2023-ban vettük észre. Hogyan javítom ki a hibát, ami jelentős összegű?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi eszköz könyv szerinti nettó értékének kivezetése: T 4798 – K 123-126; 131-132, 141-144;e) az értékesített tárgyi eszköz áfa nélküli eladási árának könyvelése: T 311 – K 4798;f) amennyiben a fenti könyvelések után a 4798. számlának– Tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Pénzforgalmi áfa határértékének túllépése

Kérdés:

Átvettünk egy céget, és az egész év áttekintése során észrevettük, hogy a 7. hónapban átlépte a pénzforgalmi áfa határértékét. Az előző könyvelő nem jelentette át. Szeretnénk jogkövető módon eljárni, és az ügyfél is korrekt elintézési módot vár. Rengeteg kibocsátott számláról van szó, vagyis új számlák kibocsátása nem opció. Jeleztük az ügyfélnek, hogy az ezután kibocsátott számlákra már ne írja rá, hogy pénzforgalmi áfás, és be fogjuk vallani, decemberben pedig jelezzük a NAV felé, hogy jövőre nem kíván pénzforgalmis lenni. De mi legyen a rosszul kiállított és rossz időpontban bevallott számlákkal?

Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 196/F. § (1) bekezdése b) pontja szerint a pénzforgalmi elszámolás megszűnik a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító – 125 millió forintos bevételi – értékhatár meghaladásával, az értékhatár meghaladását követő napon.Az Áfa-tv. 196/C....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Egyéni vállalkozó külföldi kiküldetése megbízásos jogviszonyban

Kérdés: Egy kiskereskedelemmel foglalkozó cég (kft.) szempontjából merült fel az alábbi kérdés. Megbízási szerződés alapján lát el munkákat számunkra egy átalányadózós egyéni vállalkozó. A munkáról minden hónapban számlát állít ki áfatartalommal. Időnként a cégcsoportunk által szervezett képzésen kell részt vennie ennek a megbízottnak külföldön, ami hotelszobabérléssel és repülőjegy-vásárlással jár. Ennek költségét a megbízott viseli, majd kiszámlázza a kft. felé, viszont rátesz még 30% "felárat", mivel kb. ennyi adózási többlete keletkezik az átalányadós egyéni vállalkozásában amiatt, hogy kiszámlázza ezeket az utazási költségeket. A kérdés az, hogy a kft. megveheti-e és lekönyvelheti-e (a kft. nevére szóló számlával) a megbízott helyett ezeket a hotel- és repülőjegyszámlákat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt esetben a kiskereskedelemmel foglalkozó cég (kft.) megbízásából az átalányadózó egyéni vállalkozó üzleti utazás keretében külföldi kiküldetésen vesz részt. Az Szja-tv. szerint a hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Fürdőbelépők értékesítése online

Kérdés: Megbízóm fürdőbelépőket szeretne értékesíteni online módon. Az online vásárláskor a sikeres fizetést követően a számlázz.hu program használatával a vevők számlát kapnak. A belépőt 90 napon belül használhatják fel a vevők, amikor a kapott QR-kód beolvasásával igénybe vehetik a szolgáltatást. Magánszemély vevők esetében csoportosan történne a számlák könyvelése árbevételre. Adószámlával rendelkező vásárlók esetében minden számlát egyedileg könyvelnénk árbevételként. Véleményünk szerint ez a gyakorlat megfelel a számviteli előírásoknak. Mivel a belépőjegyek 90 napig válthatók be, az év utolsó hónapjaiban vásárolt jegyek felhasználása átcsúszhat a gazdasági évet követő évre. A beléptetőrendszer adatai alapján nyomon követhető, hogy mennyi az eladott belépőjegyekből a felhasznált belépőjegyek száma és értéke, illetve év végén mennyi a fel nem használt belépőjegyek száma és értéke. Időbeli elhatárolással le kell-e könyvelni azoknak a belépőjegyeknek az értékét, amelyeket megvásároltak év végéig a vevők, de a fürdőszolgáltatást nem vették igénybe az adott évben?
Részlet a válaszából: […] ...Ez esetben a más szervezet által kibocsátott belépőjegyeket a vételáron készletre kell venni. A belépőjegyek értékesítésekor az áfa nélküli eladási árat árbevételként, a vételárat az eladott (közvetített) szolgáltatás bekerülési értékeként kell kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.
1
2
3
4
320