3427 talált cikk az áfa kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó bizalmi vagyonkezelési szerződést kötött az egyéni vállalkozás tulajdonát képező ingatlanokra, járművekre, ahol a vagyonkezelő és a vagyonrendelő is az egyéni vállalkozó.
1. Az egyéni vállalkozónál ezeket a tárgyi eszközöket ki kell vezetni a könyvelésből? Ha igen, mikori dátummal? Amikor bejegyezték a tulajdoni lapra, vagy a szerződés keltének dátumával?
2. Milyen könyvelési lépések vannak a pénztárkönyvben ezzel a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban?
3. Áfafizetés terheli ilyenkor az egyéni vállalkozást ezekre az ingatlanokra és járművekre?
4. Ha el szeretné majd ezeket a járműveket/ingatlanokat adni, akkor ki állítja ki a számlát?

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely személyautókat lízingel nyílt végű pénzügyi lízing keretében, majd ezeket a személyautókat bérbeadással hasznosítja. A bérbeadás 1-1,5 évig tart. Majd a bérbeadások lejárnak, és a társaság szándéka az, hogy ezen gépjárműveket értékesíti, ezért a lízinget lezárja, és megvásárolja a személyautókat. Helyesen jár-e el a társaság, ha ezen gépjárműveket átsorolja a készletek közé akkortól, amikortól a szándéka nem ezen gépjárművek bérbeadása (és nem is bérbeadással vagy saját használattal hasznosulnak), hanem az értékesítése? (A számviteli politikában is így szabályozná.) Ez azért fontos, mert ha nem helyes a készletek közé átsorolás, akkor az értékesítés egyéb bevétel lenne (nem számolva azzal, hogy az értékesítésnek az eredményét kellene egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként elszámolni), és nem értékesítés árbevétele? Vagy ha ez így nem szabályos, akkor hogyan jár el helyesen a társaság?

Kérdés: Társaságunk euróban vezeti a könyveit. A számlák 90%-a időszaki (folyamatos) elszámolású. A számviteli törvény szerint a beérkező számlák árfolyamának a számla kelte szerinti árfolyamot választotta. Ezt az árfolyamot a számvitelben használhatjuk-e az eseti számlák esetében is, vagy ezeknél a teljesítési időpont szerinti árfolyamot kell használni? A számviteli törvény szerint ez az egységesség elvét sértené, viszont ebben az esetben árfolyam-különbözet keletkezik.

Kérdés: Cégünk az áfa tekintetében az EKB-árfolyam alkalmazását jelentette be az adóhatósághoz 2026. 01. 01-től. 2025. 12. 31-ig az MNB-árfolyamot használjuk. A 2025. 12. 31. utáni teljesítésű kimenő számláknál fel kell-e tüntetni, hogy az EKB-árfolyammal történt az áfa forintosítása? Kell-e ezt valahogy külön jelölni a számlán? Vagy elengedő az árfolyam értékét és a forintos összeget feltüntetni?

Kérdés: A folyamatos teljesítés szabályai szerint igénybe vett szolgáltatás számlázása szerződés szerint: a számla kelte: 2025. 12. 01., a számla teljesítése: 2025. 12. 01.; fizetési határidő: 2025. 12. 31., elszámolási időszak: 2026. 01. 01. – 2026. 01. 31. A számla pénzügyi rendezése, illetve a felszámított áfa levonásba helyezése 2025. évben megtörténik. Hogyan kell könyvelni a számlát? Kérem, mutassák be az egyes gazdasági években könyvelendő tételek kontírozását! Helyes-e, hogy ez a tétel nem érint elhatárolást? Helyes-e, hogy költségként és szállítói kötelezettségként a 2026. évben mutatnánk ki az adott tételt?

Kérdés:

Van két kft., kapcsolt vállalkozások. Ez egyik át akar adni a másiknak 1 Mrd Ft piaci értékű tárgyi eszközt. Mindkét cég a Tao-tv. hatálya alá tartozik.
Három variációban gondolkodnak:
a) Tényleges piaci áron történik az eladás – ez számvitelileg, adóügyileg rendben van.
b) Ingyenes eszközátadás.
– A 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 67. §-a értelmében nem követel semmilyen áfát, illetve nem ellentétes a jogszabállyal, ha eltérnek a piaci értéktől.
– A fogadónál 1 Mrd Ft eszközérték-beruházás lesz, PIE-vonzattal az egyéb bevételen keresztül (1 Mrd), Écs alapján visszavezetésre kerül folyamatosan.
– Az átadónál kivezetés (persze lehet, hogy 1 Mrd Ft-nál kisebb összeg a nyilvántartás szerinti érték) – egyéb ráfordítás.
– Fontos kérdés a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul?
c) 0 és 1 Mrd Ft közötti értéken történne az eladás – az áfa a számla alapján kerül felszámításra [lásd a b) pontot is].
– A befogadónál csak a számla alapján lesz beruházási érték?
– Esetleg piaci értéken kellene a beruházást állományba venni a szállítókkal szemben és PIE-vel/egyéb bevétel/d szemben?
Gondolunk egy végletekig kiélezett helyzetre is, hogy ha 1 Ft-ért adja el, vagy ha ingyenesen adja át – micsoda jelentős különbség. Hiszen 1 Ft híján 1 Mrd Ft az „ajándék”. Itt is kérdésként merül fel a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul? Illetve felmerült a b) és c) pont kapcsán az esetleges illetékfizetés kérdése is.

Kérdés: Cégünk mint tulajdonos érintett egy társasház megépítésében, mely társasház elkészültével irodák és lakások jönnek létre. Cégünk által egy generálkivitelezőt bízott meg az ingatlan megépítésével. Cégünk szándéka a fő tevékenységének megfelelő saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása volt a kivitelezés befejezését követően. Ennek függvényében beruházásai között tartotta számon könyveiben az elmúlt üzleti évek alatt felmerülő, a beruházáshoz kapcsolódó költségeket. A tárgyévben befejeződött a projekt, a társaság pedig azt a döntést hozta, hogy a beruházás eredményeképpen létrejött garázsok és lakások egy részét értékesíti. Megfelelően jár-e el társaságunk, amennyiben a könyvelésben az értékesítéssel érintett ingatlanok bekerülési értékét a késztermékek közé sorolja át a beruházások közül, majd a vételár számlázásakor az eredményszámításban megjelenő aktivált saját teljesítmények értékeként számolja el a készletcsökkenést? Továbbá az ellenérték elszámolását kezelheti-e az értékesítés nettó árbevételeként annak ellenére, hogy nem fő tevékenység a saját tulajdonú ingatlan adásvétele?

Kérdés: Egy kft. két belföldi magánszemély tulajdonosának egyike 2025 szeptemberében értékesítette adásvételi szerződéssel a kft.-nek a saját autóját. Az autó paraméterei: elektromos szgk., 230 kW, környezetvédelmi besorolása: 5E.
Jól gondolom-e:
– Ez tisztán elektromos autó, és ezért 2026. 12. 31-ig cégautóadó alóli mentesség vonatkozik rá? (Vagy 2025. 01. 01-től már ezen autók után – mivel a kft. ezt 2025. szeptemberben vásárolta meg a magánszemélytől – fizetni kell a cégautóadót?)
– Gépjárműadót sem kell az ilyen autó után fizetnie a cégnek?
– Illetve, ha egyszer értékesíti a cég ezen tárgyi eszközként nyilvántartott autóját, azt áfamentesen fogja számlázni az Áfa-tv. 87. § c) pontja alapján?

Kérdés: A magyarországi székhelyű energiakereskedő társaság földgázt szerez be és értékesít Ausztriában. A földgáz fizikai értelemben nem kerül Magyarországra. Áfa szempontjából regisztráció szükséges? A számvitelben való elszámolását kérdezem, mind az árbevétel, mind a beszerzési érték tekintetében: egyéb árbevétel, exportárbevétel-elábé?

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakul. A leltárban szereplő eszközök és kötelezettségek mind a kft. tulajdonába kerülnek. Az eszközök között tárgyi eszköz, árukészlet, valamint vevői követelés van kimutatva, a kötelezettségek között jelentős összegű, árubeszerzési célú szállítói tartozás szerepel. A kérdéseim az egyéni vállalkozási tevékenység lezárásához, az adóbevallások elkészítéséhez kapcsolódnak.
1. A megszűnő EV rendezetlen vevői és szállítói számláinak áfatartalma szerepel a leltárban és a nyitó mérlegben. Az ezen számlákban szereplő áfa bevallása és pénzügyi rendezése a kft. feladata?
2. A leltárban szereplő árukészlet értékéből csak a korábban költségként elszámolt, kiegyenlített készlettel kell megnövelni a megszűnő vállalkozás bevételét, vagy a teljes készletértékkel, pénzügyi rendezettségtől függetlenül?
3. Azt gondolom, hogy az átadott nyitott vevői követelések nettó értékét mint adóköteles bevételt a megszűnő egyéni vállalkozónak figyelembe kell vennie a bevételei között. Az Szja-tv. 49/A § (4) bek. b) pontjának értelmezésében segítséget kérek: „az egyéni cég tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni”. Mit kell érteni ez alatt?