Helyesbítő számla szerinti áfa a bevallásban

Kérdés: Az alábbi esetekben, ha egy cég helyesbítő számlát állít ki vagy fogad be (vagy sztornózza a korábban kiállított számláját, és újat állít ki helyette), akkor az adott bizonylatot mely időszakban köteles szerepeltetni az áfabevallásában? Továbbá, ha a cég azt a megoldást választja, hogy sztornózza a korábban kiállított számláját, és helyette újat bocsát ki, akkor az új számlán köteles feltüntetni a sztornózott bizonylat számlaszámát? Eseteinkben az eredeti számla teljesítési dátuma 2024. 10. 08., a 10. havi áfabevallás benyújtási dátuma 2024. 11. 15.
1. Kimenő számla esetén, ha helyesbítő számlát állítunk ki 2024. 11. 25-én, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja 2024. 11. 25-én.
2. Kimenő számla esetén, ha helyesbítő számlát állítunk ki 2024. 11. 05-én, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja 2024. 11. 05-én.
3. Bejövő számla esetén, ha helyesbítő számlát fogadunk be 2024. 11. 25-ei keltezéssel, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja a partner 2024. 11. 25-én.
4. A bejövő számla esetén, ha helyesbítő számlát fogadunk be 2024. 11. 05-ei keltezéssel, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja a partner 2024. 11. 05-én.
Részlet a válaszából: […] ...és bevallott adó csökken vagy nő, illetve– az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken vagy nő.Az Áfa-tv. 153/B. § (1) bekezdése esetén, abban az esetben, ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé

Kérdés: Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Az egyéni vállalkozónak nincs szállítói tartozása, mindent kifizetett, vevői követelése van, 3 millió forint, adótartozása nincs. Van leltárkészlete (egy villamossági boltról van szó), amelynek az árukészlete 80 millió forint, tárgyi eszközeinek könyv szerinti értéke 15 millió forint, és rendelkezik egy saját tulajdonú bolthelyiséggel, ahol a tevékenységét végzi. Azt olvastam, hogy nem kell áfát fizetnie az árukészlet és a tárgyi eszközök után, illetve illetéket sem. Kérdésem az, hogy ha nem visz be apportot a társaságba, hanem befizet 3 millió forint jegyzett tőkét, akkor a tárgyi eszköz, a bolthelyiség és az árukészlet hogyan kerül be a kft.-be, illetve keletkezik-e az egyéni vállalkozónak szja-fizetési kötelezettsége, és ha igen, hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi az alapja? Az egyéni vállalkozás nem megszűnik, hanem jogutódlással átalakul kft.-vé.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 49/A. § (5a) bekezdése rendelkezik arról, hogy hogyan kell eljárni, ha az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének folytatására az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 19/C. §-a szerint korlátolt felelősségű társaságot alapít....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Piaci ár alatt értékesített gépkocsi

Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú cég vagyunk. Értékesítettünk a tulajdonosnak egy gépkocsit, mélyen a piaci ár alatt. A piaci ár és az eladási ár különbözetével megnövelem az áfaalapot és a taoalapot. A kérdés technikai jellegű: egyrészt kell-e számlázni ezt a különbözetet, vagy elég egy feljegyzés arról, hogy mi alapján számítottuk ki a piaci árat? Másrészt, hogyan kell helyesen könyvelni ezt a különbözetet? Harmadrészt, az áfabevallásban van-e ennek speciális sora, vagy a többi értékesítés áfájának sorát kell megnövelni vele?
Részlet a válaszából: […] ...Hogyan kellett volna helyesen eljárni?Számlázni kellett volna a piaci ár alatti eladási árat és az erre felszámított fizetendő áfát: T 311 – K 961, 467, az eszközök közül pedig ki kellett volna vezetni az értékesített gépkocsi nettó értékét: T 149 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Villamos energia és földgáz járulékos költségei

Kérdés: Cégünk energiakereskedelemmel foglalkozó, magyarországi székhelyű gazdasági társaság, amely az anyavállalat részére szerzi be a szükséges villamos energiát és földgázt. Rendszeres tranzakció között szerepel a Mavir által továbbterhelt kiegyenlítő energia, illetve az FGSz által kiszámlázott kiegyensúlyozó gáz (mindkét eset mennyiséget tartalmaz). Ezeket a tételeket cégünk az eladott áruk beszerzésében szerepelteti, és továbbszámlázza az anyavállalat felé. Az FGSz mint rendszerirányító számláz még rugalmassági szolgáltatást, ami szintén az elábé része, illetve az elszámolóházon keresztül egyensúlyozási költségsemlegességet biztosító díjat, amit költségként vagy bevételként számolunk el (96). Megerősítést szeretnék kérni, hogy helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg): azok beszerzési értékét az eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolni, egyidejűleg a számlázott eladási ár (áfa nélkül) az értékesítés nettó árbevétele.A továbbterhelt kiegyenlítő energiát, illetve a kiegyensúlyozó gázt a Mavir, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Ingyen kapott alkatrész könyvelése

Kérdés: Kínai partnerünktől kaptunk ingyen alkatrészt, a számlán 1 USD szerepel, de nem kellett fizetnünk érte. A terméket vámolták, az áfa befizetve, a határozat alapján. Mi ennek az eseménynek a helyes könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...a vámként fizetett összegnek megfelelő értéken kell anyagként készletre venni: T 21-22 – K 465, a vám megfizetése: T 465 – K 384, az áfa bevallása, ha a vámhatóságnak fizették: T 466 – K 465 és T 465 – K 384.(Kéziratzárás: 2025. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Devizaárfolyamok használata

Kérdés: Cégünk használt gépkocsik beszerzésével és továbbértékesítésével foglalkozik. Gyakran az EU-ból, használtautó-kereskedőtől szerezzük be az autókat, az eladótól eurószámlákat kapunk. Ezeket a számlákat a saját bankunk adott napi legmagasabb devizaeladási árfolyamával számoljuk át forintra a számlán lévő teljesítési dátummal. Ugyanakkor a saját bankunk egy napra megadja a deviza vételi, eladási és középárfolyamát 4 időpontra (6, 8, 11 és 16 órakor). Így egy napon belül 4 különböző eladási árfolyam is van. Ezek közül a legmagasabbat választom ki, órától függetlenül. Ez így helyes megoldás? Következetesnek kell lennem? Cégünk megteheti-e azt, hogy hol az MNB, hol a saját bankunk árfolyamával számol? Társaságunk a belső szabályzatában azt is megadhatná, hogy hol devizavételi, hol devizaeladási árfolyammal számol? Egy cég az adóhatóságnak történő bejelentése hiányában nem is használhatja az MNB-árfolyamot?
Részlet a válaszából: […] ...MNB, hol a saját bank árfolyamával számol. Ez a főszabály! Van azonban egyetlen kivétel, az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése, amikor az Áfa-tv. szerinti árfolyamot kell használni, és az eltérhet a választottól.A belső szabályzat jelen esetben a számviteli politika,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Külön számlázott rendszerhasználati díj áfája

Kérdés: A 9704-es kérdés (Áramszámla áfájának megosztása, elektromos gépjárműtöltés) vonatkozásában merült még fel egy kérdés. Az áramszolgáltató külön számlán számlázza havonta a rendszerhasználati díjakat. Ennek áfája teljes mértékben levonható, vagy figyelembe kell venni olyan módon az áfalevonást, mint ahogy az adott havi áramszámlánál (ami külön érkezik) tettük?
Részlet a válaszából: […] ...díjat (a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) fizetnek.Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 70. § (1) bekezdés b) pontja értelmében termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Kölcsönzött munkavállalók által használt munkaruha részbeni megtérítése

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégnél a kölcsönzött munkavállalók munkaruháját a kölcsönvevő vásárolja meg, és adja ki a munkavállalók részére. A kölcsönzési keretszerződésben a kölcsönadó és a kölcsönvevő abban állapodott meg, a munkavállalók a munkaruha átvételekor írásban hozzájárulnak ahhoz, ha bizonyos időn belül megszűnik a munkaviszonyuk, akkor a rendelkezésükre bocsátott munkaruha ára a kihordási idő szerint arányosított összegben levonásra kerül a munkabérükből. A munkabérből való levonást csak a kölcsönbe adó tudja megtenni, mivel a bérszámfejtéssel, bérutalással kapcsolatos teendőket a kölcsönbe adó látja el a kölcsönzési keretszerződésben megállapított kölcsönzési díj ellenében. A kilépő munkavállalók béréből levont, arányosított összeget (ki nem fizetett bért) a kölcsönvevő szeretné a kölcsönbe adótól megkapni. Hogyan jár el ebben az esetben a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő felé helyesen?
1. A kölcsönbe adó kéri a kölcsönvevőt, hogy állítson ki számlát a kölcsönbe adó részére a munkaruha levont (arányosított) összegéről, mely számlát a kölcsönbe adó kiegyenlít?
2. A kölcsönvevő részére kiállított kölcsönzési díjat tartalmazó számlában a kölcsönbe adó a munkaruha levont (arányosított) összegét mínuszosan szerepelteti (azaz a számla végösszegét a levont összeggel csökkenti)?
Részlet a válaszából: […] ...nem vesz igénybe, mert kilépett. Ezért az első megoldás a jó megoldás azzal, hogy a kölcsönvevő munkaruha-szolgáltatásról állítson ki áfás számlát a ki nem fizetett bérrel azonos összegben + áfa, amely számla alapján az áfát nem tartalmazó összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Ki nem fizetett alvállalkozói számlák

Kérdés: Az „A” kft. építési munkák kapcsán (két évvel ezelőtt) nem fizetett ki két alvállalkozói számlát teljes értékben. Indok: a munkát nem végezték el szerződés szerint. A számlák fordított áfásak voltak. Az alvállalkozók nem reklamálnak azóta sem, számlát nem módosítanak. Az „A” kft.-t könyvelem, nem fog fizetni. Milyen módon „tüntessem el” a részben kifizetetlen szállítói számlákat?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdező nem ír arról, hogy mit könyvelt a kérdésben leírt esetben.Ha az alvállalkozói számlákat (ideértve az áfát is) a számla szerinti összegben könyvelték az „A” kft.-nél, és a számlázott összegnél kisebb összeget fizettek az alvállalkozóknak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Téglafal megerősítése fémlemezekkel

Kérdés: A cég telephelyét vakolt téglafal veszi körül. A vakolat javítását úgy oldották meg, hogy a téglafalat fémlemezekkel beburkolták. A fémlemezekkel az eredeti falmagasságot 50 cm-rel megemelték. Ezt karbantartásként vagy felújításként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre adandó válasz az alábbiaktól függ:– ha a fémlemezek csak a hagyományos vakolatot váltották ki a téglafal mindkét oldalán, vagy csak az egyik oldalon, akkor karbantartás;– ha a vakolat pótlásán túlmenően a téglafal megerősítését és ezzel eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.
1
3
4
5
333