3362 talált cikk az áfa kifejezésre

Kérdés: Építőipari tevékenységet végző társaság a saját tulajdonában lévő építési telekre több lakásból álló ingatlan építését végzi. A vevőkkel adásvételi szerződést köt, amelyben abban állapodnak meg a felek, hogy a lakások vételárát több részletben fizetik meg. Megfelelő-e az a megoldás, hogy részszámlákat állítanak ki, amelyeket árbevételként számolnak el, majd a lakás átadásakor végszámla készül, szintén árbevétel elszámolásával? A szerződéstől az átadásig több év telik el.

Kérdés: A társaság társasház megépítésébe kezdett, amely társasház lakásait és parkolóit a társasház megépítését követően adja a vevők birtokába. A társaság már több vevővel kötött adásvételi szerződést a társasház megépítése alatt, mely vevők vételárrészleteket fizettek a társaságnak. Mivel a vételárrész-megfizetések mögött a birtokba adásig nem áll fenn termékértékesítés, így a vevők által fizetett vételárrészek előlegként kezelendők. A társasház építése még nem fejeződött be, így a lakások és parkolók birtokba adása sem történt meg. Viszont a társaság a társasházhoz a társasház részeként megépült tároló használati jogát is értékesíteni akarja a vevők felé. Tenné ezt akként, hogy azon vevők, akik lakást és/vagy parkolót vásároltak, azok kaphatnak tárolóhasználati jogot. Azaz a tárolóhasználati jog önmagában nem forgalomképes, csak a megvásárolt lakással együtt. A lakás adásvételi szerződésében nem szerepel a tároló használati joga, erről külön szerződés született, a tároló kapcsán földhivatali bejegyzés sem fog történni. A használati jog a birtokba adással egyidejűleg nyílik meg. Ebben az esetben, ha a lakás birtokba adása előtt a tároló vételára megfizetésre kerül, akkor ebben az esetben a tároló vonatkozásában megfizetett vételár tekinthető-e előlegnek annak okán, hogy a birtokba adás még nem történt meg?

Kérdés: Egy alanyi áfamentes közhasznú egyesület 2024-ben bérbe vett egy ingatlant határozatlan időre havi 250 E Ft bérleti díj mellett egy szervezettől. A bérleti szerződésben a felújításra vonatkozóan külön megállapodtak, mely szerint a bérbevevő 12 M Ft értékben felújítást végez. A bérlő a bérleti díj fizetési kötelezettségébe beszámíthatja ezt oly módon, hogy bérlőnek a havi bérleti díjat nem kell ténylegesen megfizetnie a bérbeadó számára mindaddig, ameddig az esedékes bérleti díjak összege a beszámítás összegét el nem éri? Amennyiben a bérleti jogviszony bármely okból megszűnik, mielőtt a beszámítási összeget az addig esedékes bérleti díjak összege elérné, úgy a beszámítási összegből fennmaradó hátralék megtérítésére a bérlő nem jogosult. A felújítás 2024-ben megtörtént. Az ingatlan még nem került üzembe helyezésre, mivel további felújításra van szükség (pl. mosdó kialakítása), melyre várhatóan 2025-ben kerül sor. A felújítást a bérbevevő kapott támogatásból valósította meg. A teljes felújítás értéke 14 M Ft volt. A támogatási szerződésben az szerepel, hogy a beruházással létrehozott, felújított vagyon a megvalósítási időszak végétől számított öt éven belül az általános szerződési feltételeknek megfelelően nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem adható bérbe, vagy más használatába, vagy hasznosítható a támogatási céltól eltérő módon.
A bérbe vevő egyesületnél egyelőre az első öt évre látszik a fenntarthatóság.
A kérdéseink:
1. A bérbe vevő egyesületnél hogyan könyveljük helyesen a fenti gazdasági eseményeket, a felújítást, aktiválást, a havi bérleti díjakat, továbbá a beszámításokat?
2. A bérbe vevő egyesületnél, ha a felújítást idegen ingatlanon végzett felújításként kell nyilvántartani, az értékcsökkenésnél alapvetően a fenntartási időhöz igazodnánk. Ez helyes megoldás, vagy más szempontra is figyelnünk kellene?
3. Szükséges-e kiszámlázni a bérbeadó felé a felújítás összegét? Ha igen, melyik időpontban és milyen jogcímen kell a számlákat kiállítani?
4. Amennyiben a bérleti jogviszony a beszámítási összeg előtt véget érne, hogyan helyes a könyvelésben ezt kezelni?
5. A felújításon túl 1 M Ft értékben konyhabútort építettek be, mely szintén a támogatásból valósult meg. Ez a felújításhoz hasonlóan könyvelendő, és az értékcsökkenése is aszerint történhet?
6. A bérbeadónál hogyan kell helyesen könyvelni a fenti eseményeket: felújítás, bérleti díjak, beszámítások, bérleti jogviszony idő előtti megszűnése?

Kérdés: Alanyi adómentes vállalkozó EU-s és/vagy 3. országbeli partnerének számláz szolgáltatást. A szolgáltatás nyújtása érdekében igénybe vesz szolgáltatásokat EU-s és 3. országbeli partnerektől. Jól gondolom, hogy 2025-ben is igaz, hogy ebben az esetben az alanyi adómentes vállalkozó nem alanyi adómentes minőségében jár el? Így áfabevallásra kötelezett, és azon áfák levonására jogosult, melyek a nyújtott szolgáltatások érdekében merültek fel?

Kérdés: Magyar közhasznú nonprofit feladatokat ellátó kft. alaptőke-emelését a 100%-ban tulajdonos magyarországi zrt. vagyoni értékű jog apportba adásával kívánja teljesíteni. A vagyonszerző társaságnál szükséges-e könyvvizsgálónak közreműködnie a kapott apport értékének megállapításában, illetve szükséges-e közbenső mérleg készítése? A kapott apport után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, a társaság az általános szabályok szerint adózik? A társaság a kapott apport értékesítését a tárgyévben tervezi. Az értékesítésnek milyen eredmény- és adóhatása lehet?

Kérdés: A lezárt 2023. évhez kapcsolódó, módosító tételek 2024. évi helyes könyveléséhez kérem a segítségüket. Az energiaszolgáltató szállító 2024. évi egyenlege a főkönyvi kivonat alapján: –1.035.073 Ft visszatérítés, a szállítóval történő teljes körű levezetés, egyeztetés (sztornószámlák, mínuszszámlák, elszámolószámlák) alapján a tényleges visszatérítés összege –1.255.672 Ft. A 220.599 Ft különbözetet hogyan kell helyesen könyvelni, ha a szállítói analitika egyezik, és a főkönyvnél van az eltérés, a különbözetet a 2025. évben visszautalta a szolgáltató? T 4541 – K 412 Tőketartalék?
A másik kérdésem: A 2023. IV. negyedév időszakra utólag áfaellenőrzés történt. Az önellenőrzés eredményeként a visszaigényelhető alap 11.268 Ft-tal, a visszaigényelhető áfa összege 3042 forinttal csökkent, a bruttó összeg összesen 14.310 forint. Az áfaellenőrzés a szállító felé kifizetett étkezésidíj-számlát érintette, ami egy vásárolt szolgáltatás. Az étkezésidíj-számla könyvelése: T 5217, 466 – K 4541. (A szállító felé a rendezés 2024. évben teljeskörűen megtörtént.)

Kérdés: Egy belföldi (magyarországi) adóalany szállítmányozási szolgáltatást (áruszállítási szolgáltatás közvetítést) végez közösségi adóalany részére. A szállítmányozás útvonala harmadik országból az Európai Unió területére történik tengeren és közúton, azaz az áru a szállítmányozás során harmadik országból egy EU-tagállamba érkezik. A számlát a szállítmányozásról a magyarországi adóalany állítja ki a közösségi adóalanynak. A belföldi adóalany a szállítmányozási szolgáltatást megszervezi a vevő részére, de nem közvetlenül nyújtja azt, azonban közvetlenül annak a vevőnek, aki a megrendelője a szállítmányozásnak. A magyarországi adóalany által kiszámlázott szállítmányozási díjak a vámoláskor beépülnek a közösségi adóalany vámalapjába. Milyen áfatartalommal kell a magyar adóalanynak a szállítmányozási szolgáltatásról kiállítania a számlát a közösségi vevője felé? Milyen dokumentumok szükségesek a számla kiállításához? Mely EU-s előírásokat és magyar jogszabályokat, azok mely paragrafusait kell figyelembe venni a számla kiállításakor? A NAV Online adatszolgáltatásban melyik NAV áfakódon kell megjelennie ezeknek az ügyleteknek?

Kérdés: Kínából szereztünk be árut, amely vámolással beérkezett az országba. A vámhatározat mögött van egy számla, ami alapján vámolták. A partnerünk a termékekről a német adószámmal is küldött egy számlát, s az a kérése, hogy azt könyveljük, illetve fizessük meg. Ilyen esetben melyik számlát kell könyvelnünk, hiszen a beszerzés az import, és a partnerünk azt kéri, hogy neki az uniós számlát fizessük ki?

Kérdés: Van egy betéti társaság, amely pénzforgalmi áfát választott. A pénzforgalmi értékhatárt átlépte 2023. október 15-én, amit én sajnos 2024 márciusában vettem észre. Minden számláját kivettem 2023. október 16-tól a pénzforgalmi áfából – több száz számláról van szó –, de valahogy mégis bent ragadt pár költség- és bevételszámla, ami 423 ezer forint áfafizetési kötelezettséget eredményezett. Ezek a számlák azért most kerültek előtérbe, mert 2025 januárban lettek kiegyenlítve kompenzálással. Nem tudom, mi a teendő ebben az esetben. Úgy gondolom, hogy be kell adni 2023 decemberre egy önrevíziót. A társasági adót nem befolyásolja, viszont a beszámolóban a mérleg sorai változnak. Közben a társaság átalakult kft.-vé 2025. február 15-ével. Mi ilyenkor a teendő?

Kérdés: Az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése úgy fogalmaz, hogy azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az Áfa-tv.-nek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is. Az Szt. szerinti ezen választási lehetőséget lehetséges-e úgy értelmezni, hogy a társaság számviteli politikájában meghatározhatja, mely tételek esetén él ezzel a lehetőséggel és mely tételeknél nem? Ügyfelünk szeretne élni ezzel a választási lehetőséggel. Kifejezetten az importtermékeknél szeretné az Szt. szerinti árfolyamot használni, és nem az Áfa-tv. szerintit. Minden más esetben az Áfa-tv. szerinti árfolyamot alkalmazná. Vagy akként kell-e értelmezni ezt a választási lehetőséget, hogy ha ezt választotta a társaság, akkor minden devizás követelésre és kötelezettségre köteles a számvitelben az Áfa-tv. szerinti árfolyamot alkalmazni?