HUF követelés/kötelezettség euróban történő kiegyenlítése

Kérdés:

A szakirodalom szerint a HUF-ban jóváhagyott osztalékot a kifizetés napján érvényes számlavezető banki devizaeladási árfolyamon kell euróra váltani. Az Önök 3838. kérdésre adott válaszában a HUF-os vevői követelés euróban történő kiegyenlítésekor devizavételi árfolyamot kell alkalmazni. Segítségüket kérem annak tisztázásában, hogy a HUF-ban adott kölcsön, a HUF-ban kiállított számla, a HUF-ban jóváhagyott osztalék euróban történő kiegyenlítésekor milyen árfolyamon célszerű meghatározni, hogy az adott HUF összegért mennyi eurót fizessen a másik partner? Van-e különbség az árfolyamnál, ha készpénzben vagy utalással fizetik ki az euróösszeget? Kérjük, válaszuknál azt is vegyék figyelembe, hogy ami egyik félnél követelés, az a másik félnél kötelezettségként jelenik meg.

Részlet a válaszából: […] ...ellenértéket euróban egyenlítik ki, nyilvánvaló, hogy az áfa alapját is az eurónak megfelelően kell megállapítani. Garantált az áfahiány megállapítása mind a két félnél, ha nem így járnak el.A forintban jóváhagyott osztalékot nem lehet euróra átváltani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelni, árbevételként kimutatni.A becsült árbevételt természetesen nem lehet könyvelni! A becsült árbevétel alapján megállapított áfahiányt viszont az egyéb ráfordításokkal szemben fizetendő áfaként elő kell írni (T 867 – K 467). Amennyiben az adóhatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Nem jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: X kft. rendszeresen végzett cégünknél karbantartási tevékenységet. Belső ellenőrzésünk 2019-ben megállapította, hogy a k ft. 2016-2018. évi számlái – több esetben – el nem végzett munkákat is tartalmaztak. A kft. a túlszámlázásokat elismerte, az érintett számlákat helyesbítette. Hogyan könyveljük az egyik évben sem jelentős összegű helyesbítő számlákat?
Részlet a válaszából: […] ...és így kevesebb adót fizetett, tehát társaságiadó-hiánnyal kell számolni. (Több előzetesen felszámított áfát vont le, tehát az áfahiány is fennáll!)A kérdés szerinti években célszerűen:– a helytelen számlákat sztornírozni kell: T 454 – K 523/2016.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Óvadékot nem adja vissza a bérbeadó

Kérdés: A cég lakást ad bérbe magánszemélynek. A bérbeadásra nem választott áfakötelezettséget. Szerződés szerint 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizettek, melyről számlát nem állítottak ki. Az óvadék összege a bérbeadónak okozott károk ellentételezésére használható fel. A bérleti szerződés megszűnik, mivel az ingatlanban károk keletkeztek. Szóban megállapodtak, hogy az óvadékot a bérlő nem kapja vissza. A bérbeadó erről írt egy feljegyzést, de a bérlő már nem fogja aláírni, és az óvadékot sem fogja visszakövetelni. A bérbeadónak van-e számlázási kötelezettsége a nála maradt óvadékkal kapcsolatban? A károk helyreállítási költsége meghaladja az óvadék összegét. Elképzelhető, hogy a bérlő nem minden kárt állít helyre az eredeti állapotnak megfelelően, ez esetben kevesebb lesz a költség, mint az óvadék összege. Hogyan kell könyvelni a cégnél maradt óvadékot?
Részlet a válaszából: […] ...– számláznia kell. Ha számlázni kellett a pénz átvételekor, akkor a fizetendő áfát is be kellett (volna) vallania, mert különben áfahiány lenne.Az óvadékügyletet a bérbeadó feljegyzésével nem lehet lezárni, az ilyen gyakorlat jogellenes. A bérlőt nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Önellenőrzés áfahiány miatt

Kérdés: A kft.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2017 augusztusában 5 millió forintra büntette meg, és megállapított 10 millió forint áfahiányt is, ami a 2016. évet érintette. A jogerős határozat 2017. december 26-án érkezett meg. A 2017. évről a beszámolót a taggyűlés már elfogadta. Kell-e önellenőrizni a 2017. évet? 2018 márciusában az adóhatóság az adóhiány részletekben történő megfizetését engedélyezte. Módosítható-e ezzel a 2016. évi eredmény? Milyen összeggel kell a társaságiadó-alapot növelni, ha a kft. 2016. évi mérlegének főösszege 126 millió forint volt?
Részlet a válaszából: […] ...választ nehezíti, hogy a kérdésben nincs nevesítve, hogy az adóhatóság az áfahiányt mire alapozta? A kft. helytelen áfakulcsot alkalmazott? Vagy olyan áfát is levonásba helyezett, ami egyébként az Áfa-tv. szerint nem volt levonható? Esetleg becsült árbevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

Kérdés: Az adóhatóság 2013. 12. 14-i II. fokú jogerős végzésével áfahiányt állapított meg 2008-2009. évekre. (A NAV szerint szójabeszállítónk – kereskedőcég – nem rendelkezett az áruval, amit nekünk iratokkal szerződés szerint leszállított, és bankszámlájukra átutalással kifizettünk.) A végzéssel szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet adtunk be, illetve kértük a végrehajtás felfüggesztését a per végéig. A bíróság kérelmünknek helyt adott, az első tárgyalásra 2014. március hónapban kerül sor. 2013. évre el kell számolni ezt az adóhiányt? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tétellel?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy igen, el kell számolni!Az Szt. 19. §-a (3) bekezdésében foglaltak alapján az adóhatóság jogerős határozatát könyvelni kell még akkor is, ha a cég bírósági felülvizsgálati kérelmet adott be, és a bíróság jogerős végzése még nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Adóköteles ügyletet adómentesnek számoltak el

Kérdés: A felek a közöttük létrejött ügyletet adómentesnek tekintették, ezért az eladó a számlát az áfa feltüntetése nélkül állította ki. Árbevételt könyvelt, áfát nem. Az adóhatóság utólag megállapította, hogy az ügylet adóköteles volt. Az eladó nem tudja a vevőt utolérni. Hogyan kell az adóhatóság megállapítását könyvelni? Módosul az árbevétel összege? Szíveskedjenek a könyvelés kontírozását bemutatni!
Részlet a válaszából: […] ...és a számla alapján elő­írni a fizetendő áfát az adóhatósággal szembeni kötelezettségként a vevővel szemben: T 311 – K 467.Az áfahiányhoz kapcsolódóan könyvelni kell az adóbírságot (T 8632 – K 463 – 11), a késedelmi pótlékot, esetleg mulasztási bírságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Áfahiány elszámolása

Kérdés: Az 5939-es válaszban azt írták, hogy ha a NAV megállapítja, hogy az áfa nem lett volna levonható, akkor azt az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Szerintünk a le nem vonható áfát ugyanoda kell könyvelni, ahová az áfa alapját, azaz költségként könyveljük, ezért a le nem vonható áfát is az adott költségnemre könyvelnénk. Nem járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 289. számában az 5939. kérdésre adott válaszunkat azzal kezdtük, hogy a kérdésre egyértelmű válasz nem adható, mivel a kérdés nem tartalmazza azt, hogy milyen adóhiányt állapított meg a NAV. Így a választ csak általánosan lehetett megfogalmazni.Jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...kell a könyvviteli nyilvántartásokban. Az engedményt adó cégnél sem szja-, sem társaságiadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik, áfahiány sem lesz, ha a termékekre azonos áfakulcs alkalmazandó.Itt azonban meg kell jegyezni, hogy ha a partner nagykereskedő, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Cél szerinti tevékenység ráfordítása

Kérdés: A Számviteli Levelek 248. számában az 5093. kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan lenne két kiegészítő kérdésünk. A válaszban említett eset egy vadásztársaságra is vonatkozik. Kérdéseink: Abban nem vagyunk biztosak, hogy az áfa hiánya és annak következményeként felmerült késedelmi pótlék és bírság összege 100%-ban könyvelhető-e az alaptevékenység, illetve a cél szerinti tevékenység ráfordításaként? A vadásztársaság alapszabályában nevesítette a bérvadásztatás bevételét a cél szerinti tevékenységei között. (Bérvadásztatás TEÁOR 92.62, Tao-tv. 6. számú melléklete A/1. pont.) Az áfa hiánya a bérvadásztatással függött össze. A tárgyévre vonatkozó társaságiadó-bevallásban pedig a társasági adó alapjának növelését, a megfelelő soron 100%-ban kell figyelembe venni? [A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. számú melléklete.]
Részlet a válaszából: […] ...írja ahivatkozott Korm. rendelet 100%-ban adóalap-növelő tételként a bírságot, akésedelmi pótlékot.]Más a helyzet az áfahiánnyal. Az áfahiány a megállapításüzleti évének a ráfordítása és azon tevékenység eredménylevezetéséhezkapcsolódik, amellyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.
1
2
3
4