Találati lista:
1. cikk / 169 Elektronikus számla-e a papíralapon kapott számla?
Kérdés:
Elektronikus számlázással kapcsolatban találtam a NAV egyik tájékoztatóját, amit 2020. 04. 16-án tett közzé: https://nav.gov.hu/ado/afa/Az_elektronikus_szaml20200416. Ebben az áll: „elektronikus számlának minősül az eredetileg papíralapon előállított számla is, melyet azonban nem személyesen vagy postai úton bocsátanak a befogadó rendelkezésére, hanem úgy, hogy azt beszkennelve, elektronikusan továbbítják részére. Ezért elektronikus számlának minősül a kizárólag e-mailben, egyéb elektronikus üzenetben megküldött PDF-számla is.” Ez azt sugallja, hogy pl. nem kell elektronikus hitelesítő aláírás sem a számlára. Mi az a minimumfeltétel, ami egy számlát elektronikus számlává tesz? Olyan elektronikus számlává, amelyre igazak a számlabefogadói oldalon az elektronikus tárolásra vonatkozó követelmények. A NAV adatbázisából letölthető információk szerint egy számla lehet papíralapú/elektronikus/ismeretlen. A NAV adatbázisában elektronikus számlaként nyilvántartott számlákon felül kötelezettségünk van-e más számlát is elektronikus számlaként tekinteni? Ha a NAV adatbázisában elektronikusan nyilvántartott számla hozzánk – mint számlát befogadókhoz – papíralapon jut el, akkor van-e teendőnk? Kell-e minden számlát így ellenőrizni?
2. cikk / 169 Ügyvezetők jövedelme osztalék formájában
Kérdés: A cég ügyvezetői mellékállásúak, osztalék formájában vesznek ki majd jövedelmet. Együttes aláírási joggal rendelkeznek. Az egyik ügyvezető főállású egyéni vállalkozó is egyben, ugyanazt a tevékenységet végzi, mint a kft. A másik ügyvezető engedélyével beszámlázna a cégbe alvállalkozói díjat a fuvarozásról. Járható-e ez a számlázás?
3. cikk / 169 Elektronikusan aláírt könyvvizsgálói jelentés közzététele
Kérdés: A 2024. évi beszámoló közzététele során, amennyiben a társaság papíralapon írta alá a beszámolót, de a könyvvizsgáló a jelentését elektronikus aláírással látta el (önkéntes döntése alapján, mivel az még erre az évre nem volna kötelező), ez esetben a beszámoló közzététele során melyik fájlt kell feltölteni az auditjelentésből: az elektronikusan aláírt fájlt, elektronikus aláírással együtt, vagy az aláírás előtti pdf-fájlt (hasonlóan a beszámolófájlokhoz)? Változik-e a helyzet, ha idéntől már kötelezően elektronikus jelentést kell kiadjon a könyvvizsgáló? Hasonlóképp, ha a beszámolót, tulajdonosi határozatot az arra jogosult elektronikus aláírással látta el, akkor ezen dokumentumokból is az elektronikus aláírással ellátott fájlt kell feltölteni, vagy az aláírás előtti, aláírás nélküli pdf-fájlokat?
4. cikk / 169 Teljesítésigazolással kapcsolatos követelmények
Kérdés: Teljesítésigazolással kapcsolatban kérdezem: a megrendelő által kiállított teljesítésigazolást mindkét félnek kötelezően alá kell-e írnia? Törvényi hivatkozást erre vonatkozóan nem találtam, de a számviteli törvény 29. § (1) bekezdése és 72. § (2) pontja, az áfatörvény 163. § (2) pontja alapján egy későbbi jogvita miatt célszerű lehet. A megrendelő a teljesítésigazolás kiállításával és aláírásával elfogadja a teljesítést, a vállalkozó pedig aláírásával tudomásul veszi azt, így határidőn belül számlázni tud. Szeretném megkérdezni továbbá, hogy szükséges-e az eredeti aláírt teljesítésigazolás, vagy elfogadható az, ha az általunk aláírt teljesítésigazolást elektronikusan aláírjuk, de a partner csak kézzel ír alá, és azt e-mailen küldi meg részünkre (a postai költséget megspórolva)? A legtöbb partner már elektronikus számlát állít ki, és külön postai úton küldi meg hozzá az eredeti, aláírt teljesítésigazolást. Szükség van-e erre, vagy elfogadható az e-mailen megküldött, általa kézzel aláírt teljesítésigazolás is? Mindkét esetben kérdezném, akkor is, amikor mi vagyunk a megbízók és mi állítjuk ki a teljesítésigazolást, vagy amikor mi vagyunk a megbízottak, és részünkre küldik meg a teljesítésigazolást.
5. cikk / 169 Külföldön felmerült költségekről nyugta
Kérdés: Vállalkozásunk teherfuvarozással foglalkozik. Kamionjaink Európa több országába szállítanak. A teherautó-sofőrök devizás bankkártyával rendelkeznek, amit autópályadíj, parkolás, mosatás, ritkán eseti költségek rendezésére használnak. A fizetéskor az automaták ezekről a költségekről szinte mindig csak nyugtát adnak, az adott ország devizájában. A nyugták tartalmazzák a rendszámot, a pontos időt és a fizetett összeget. A bankszámlán a kártyaterhelés euróban jelenik meg. A sofőr a feladat elvégzését követően az úti okmányokkal (köztük a CMR) együtt leadja a kifizetéskor kapott nyugtákat is (ezeken egyértelműen látszik, hogy parkolási díj, útdíj, mosatás). A fuvarokmányokkal alátámasztva az így felmerült költségek elszámolhatók-e? A bizonylatokat eredeti devizanemükkel kell feldolgozni, vagy a kártyaterhelés szerinti euróösszeggel? Mi a helyes árfolyam tekintetében? Gyakori, hogy a nyugta 1-2 nappal korábbi dátumról szól, mint ahogy az a bankkivonaton megjelenik (a kártyatársaság később emeli le). Helyes az a gyakorlat, hogy a bizonylatokat a banki terhelés napján érvényes árfolyammal számoljuk el, vagy a bizonylaton szereplő dátumot kellene alkalmazni? A bizonylatokat a számviteli nyilvántartásban egyenként kell rögzíteni, vagy van lehetőség ezeket tömbösített formában rögzíteni (napi kivonathoz kapcsolva egy összesítővel egy bizonylatként)?
6. cikk / 169 Ügyvezetőváltás esetén a beszámoló aláírója
Kérdés: Nonprofit társaságnál ügyvezetőváltás történik 02. 28. nappal. Az előző évi beszámoló elkészítése még folyamatban van, előreláthatóan március végén kerül aláírásra és elfogadásra. A 12. 31. fordulónappal készített beszámolót a következő év 03. 31-én az előző vagy az újonnan megválasztott ügyvezető írja alá?
7. cikk / 169 Bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos kérdések
Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint:
1. Ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie a bizalmi vagyonkezelői szerződésnek?
2. A bizalmi vagyonkezelő családtag esetén milyen végzettséghez kötött?
3. Az MNB-nek csak bejelentési kötelezettsége van?
4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
5. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
6. Milyen lényeges dologra kell még odafigyelni?
1. Ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie a bizalmi vagyonkezelői szerződésnek?
2. A bizalmi vagyonkezelő családtag esetén milyen végzettséghez kötött?
3. Az MNB-nek csak bejelentési kötelezettsége van?
4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
5. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
6. Milyen lényeges dologra kell még odafigyelni?
8. cikk / 169 Értékesített ingatlan átadása előtt fizetett összeg
Kérdés: Egy ingatlan 2024. november 30-ával értékesítésre került úgy, hogy a vételárat 2024. december 31-ig kell kifizetni, és az ingatlan a szerződés szerint a vételár kifizetésének napjával kerül a vevő tulajdonába. A szerződés kaucióról vagy előleg megfizetéséről nem szól. A vételárat 2024. december 28-ával kifizették, a tulajdoni lapra ugyanezen időponttal bejegyezték a vevő tulajdonjogát. A tényleges birtokba adási jegyzőkönyv felvétele és aláírása még nem történt meg, amelyre várhatóan csak 2025 februárjában kerül sor. A NAV felé azt a kérdést tettem fel, hogy mi az értékesítés teljesítési dátuma a számlán. A válasz szerint a teljesítés dátuma majd a birtokba adási jegyzőkönyv aláírásának dátuma lesz, ami azt jelenti, hogy a számla nem állítható ki december 28-án, mert akkor még nem ismert a teljesítés napja. A fentiek könyvelése mind az eladó, mind a vevő oldaláról gondot okoz számomra, mert az kétségtelen, hogy az ingatlan már nincs az eladó tulajdonában, tehát nem szerepelhet a vagyonában, és fordítottan a vevőnél is igaz, hogy nem valós, ha az ingatlan értéke (nála a jelentős vételár összege) nincs 2024. évi vagyonként kimutatva. Mit kell könyvelni 2024. december 28-án mind az eladónál, mind a vevőnél, illetve majd 2025 februárjában, és milyen bizonylat alapján?
9. cikk / 169 Főkönyvelő szakmai felelőssége
Kérdés: Amennyiben egy főkönyvelő év elején kerül egy céghez, ahol egy gazdasági vezető irányítása alatt dolgozik, a beszámolót a gazdasági vezető írta alá eddig. A könyvelő, főkönyvelő nem hozhatott szakmai döntést, azt csak a gazdasági vezető hozott, a könyvelő, főkönyvelő végrehajtotta az utasításokat. Év végével a gazdasági vezető távozott, maradt a könyvelő és a főkönyvelő, akikkel alá akarják íratni a beszámolót úgy, hogy a döntéseket a gazdasági vezető hozta egész évben. Ki felel majd a beadott beszámolóban szereplő adatokért?
10. cikk / 169 Kiküldetés autó használatával
Kérdés: Társaságunknál külföldi/belföldi kiküldetések vannak rendszeresen, akár vonat/repülő/ taxi, akár saját autó, akár cégautó használatával. A következő kérdéseim vannak ezzel kapcsolatban: Saját autós kiküldetésnél, ha pdf-ben tároljuk felhőben, akkor kell-e rá aláírás (AVDH-val a munkavállaló részéről, e-Szignóval a munkáltató oldaláról)? Kiknek kell aláírniuk és milyen minőségben? Az aláírás kérdése mindegyik típusú kiküldetésnél kérdés.
