188 cikk rendezése:
111. cikk / 188 Működési támogatások illetékfizetése
Kérdés: 2007. 11. 09-én az APEH hírlevelében megjelent (PM Szakállamtitkár 15918/2007/1 – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559371322) állásfoglalásban többek között az alábbiakat olvastam: A különféle "működési támogatások", végleges pénzeszközátadások illetékjogi megítélésénél is érvényesül az az általános polgárjogi jogelv, hogy az ügyleteket tartalmuk szerint kell megítélni. Ez a kategória sok tranzakciót (például az anyavállalat által a leányvállalat működését segítő ajándék, állami támogatás stb.) fedhet le. Közömbös tehát a megnevezés, ha az ügylet tartalmi szempontból ajándékozásnak minősül! Kérdésem a következő: Amennyiben a működési támogatást alapítvány vagy egyéb társadalmi szervezet kapja működése finanszírozásához állami vagy nem állami (pl. vállalkozói) szférából, akkor az ugyanúgy illetékköteles, mintha azt egyéb gazdálkodó kapná? A kérdés azért aktuális, mert pl. hajléktalanok szociális ellátását végző alapítvány (amely kiemelten közhasznú) forrásait csak a közszférából kapja normatíva alapján, illetve mivel önkormányzat helyett lát el közfeladatot, az önkormányzat is nyújt nem normatívnak minősülő támogatást. A teljes működési támogatási bevétele után kötelezett illetéket fizetni? Hogyan kell helyesen eljárni azoknál a társadalmi szervezeteknél, amelyeknél pl. vállalkozók nyújtanak támogatást; a támogatás célja a társadalmi szervezet működésének finanszírozásához való hozzájárulás? Érvényesülhet-e a társadalmi szervezeteknél ezen a területen az illetékmentesség, illetve milyen kritériumok teljesítése esetén?
112. cikk / 188 Egyetemi hallgatóknak megbízási díj vagy ösztöndíj
Kérdés: Közhasznú alapítvány az alapító okiratában kitűzött célok elérése érdekében egyetemi hallgatókkal működik együtt (szociális-oktatási, nevelési tevékenységben). Jelenleg a hallgatók részére megbízási díj kerül kifizetésre. Azt szeretném megtudni, hogy lehetősége van-e az alapítványnak, hogy a közreműködő hallgatók részére ösztöndíjat fizessen, amely megfelel az Szja-tv. 3. §-a 72/i) pontjának?
113. cikk / 188 Alapítványi támogatás
Kérdés: Alapítványnak az év elején történt alapítványi cél érdekében befizetés. Erről meg is kaptuk az alapítványi igazolást, a támogatás összege bankon keresztül lett utalva. Azonban az év vége felé sikkasztás miatt eljárás folyik az alapítvány ellen, illetve abban érintett személy ellen. Elszámolhatjuk-e az alapítványi támogatás kedvezményét?
114. cikk / 188 Tombolajegyekből befolyt bevételből vándordíj
Kérdés: Nonprofit szervezet tagjai közül minden évben kiválasztanak egy művészt, aki kiemelkedő tevékenységéért díjazásban részesül. Kap egy vándordíjat, ami egy plasztika (ezt a következő évben az őt követő díjazottnak át kell adnia), valamint 300 ezer Ft pénzbeli juttatást. A társaság az eddigi gyakorlat szerint az államtól kapott évi 1 millió Ft támogatást. Ezenfelül, a tagoktól beszedett csekély összegű tagdíjakból fedezték működési költségeiket, valamint a pénzbeli juttatást. 2007. évben a költségvetési megszorítások miatt a támogatás megszűnt. Működésük fedezésére és a díj összegére tombolajegyet szeretnének kibocsátani, amivel tárgyjutalmat lehetne nyerni. A tagok közül tízen zsűrizett kisplasztikát bocsátanak ingyenesen a társaság rendelkezésére, hogy azokat sorsolják ki mint tárgyjutalmat. A tombolajegyekből befolyt összegből szeretnék a vándordíjat, valamint a hozzá járó pénzösszeget fedezni. Szabályos-e ez ebben a formában, illetve milyen módon lehet ezt lekönyvelni? Az odaítélt díjak után a társaságnak milyen közterheket kell fizetni? A művészt, aki megkapja a díjat, milyen adók és egyéb kötelezettségek terhelik?
115. cikk / 188 Számlakiállítás pénzbeli támogatásról
Kérdés: A közhasznú alapítványnak kell-e számlát vagy nyugtát kiállítania a magánszemélyektől és más társaságoktól kapott pénzbeli támogatásról, amelyről a törvény által előírt igazolást bocsát ki?
116. cikk / 188 Alapítvány által fenntartott intézmények
Kérdés: Alapítványnak könyvelek, kettős könyveléssel. Az alapítvány iskolát és óvodát tart fenn. Szerintem az óvodának és az iskolának is külön adószámot kellene kérni, és a bevételeit, kiadásait külön könyvelni, eredményét külön megállapítani. A normatívát az alapítvány adja az intézményeinek. Az alapítvány számol el a Magyar Államkincstár felé. A 3-as számlaosztályban kellene ezt az elszámolást könyvelni? Ha átadom az intézményekre jutó részt, a normatívát, az az alapítványnak költség?
117. cikk / 188 Közhasznú szervezet "ötletpályázata"
Kérdés: Közhasznú szervezet "ötletpályázatot" ír ki. A pályázat I. helyezettjét 300 000 forinttal díjazzák. Kérdés, hogyan kell elszámolni a 300 000 forint kifizetését a kiírónál, ha magánszemély a nyertes? Milyen adóvonzatokkal kell számolni magánszemély esetében (szja)?
118. cikk / 188 Támogatások bizonylatolása
Kérdés: Intézményünk elnyerte a Tempus Alapítvány Coménius pályázatát, amelynek elszámolásához szeretném kérni állásfoglalásukat. A Mobilitás támogatás felhasználási útmutatója tartalmaz megélhetési költségeket a külföldi projekttalálkozókra – euróban: napra, tanárra, tanulóra országonként változó összegben. Ezek elszámolásához a támogató nem kér számlákat, bizonylatokat. Ezt úgy értelmezik, hogy az intézményi kifizetéshez sem szükséges bizonylati alátámasztás. Kérem, írják meg, hogy Önök szerint miként kell szabályosan elszámolni a felvett támogatást!
119. cikk / 188 Kapcsolt vállalkozás a Tao-tv. és az Szt. szerint
Kérdés: Kérném szíves segítségüket az alábbi kapcsolt vállalkozási viszony meghatározására a Tao-tv. és az Szt. szerint! Tag/Társaság "B" társaság "C" társaság "D" társaság "A" társaság 80 százalék 50 százalék "B" társaság 90 százalék
120. cikk / 188 Innovációs járulék csökkentése
Kérdés: Társaságunk kutatási szerződést kötött egy kutatással foglalkozó alapítvánnyal, amely alapítvány a szolgáltatását nevünkre decemberi teljesítéssel számlázta. A pénzügyi rendezés is 2006-ban megtörtént. (Ezt a szerződést az innovációs járulék kiváltására kötöttük.) Ezen számlázott szolgáltatás teljes összegét, vagy annak csak időarányos részét számolhatjuk el egyéb ráfordításként 2006. évre vagy a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként vegyük állományba, és értékcsökkenést számoljunk el utána? A kifizetett összeg kiváltja-e, és milyen arányban a 2006. évi innovációsjárulék-fizetési kötelezettségünket?
