Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

34 találat a megadott árfolyam tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Kínai import bekerülési árfolyama

Kérdés: Kínából rendelt áruk esetében hogyan szerepeltessük az ügyletet a 2020. december 31-i nyilvántartásunkban?
1. eset: 2020. 11. 12. a kínai számla dátuma; 2020. 12. 26. a kínai szállítási számla dátuma; 2021. 01. 08. a magyar vámolás dátuma. Az áru ellenértéke 2020-ban kiegyenlítésre került. Szerződést nem kötöttünk a kínaival. Alkalmazott árfolyam, amennyiben nem történik évváltás: a vámhatóság importtal kapcsolatos áfát is megállapít, tehát ez az árfolyam az importáru bekerülési árfolyama is. Ebben az esetben melyik árfolyamot kell a bekerülési érték árfolyamaként meghatározni?
2. eset: 2020. 11. 30. a kínai számla kelte; 2021. 01. 07. a kínai szállítási számla dátuma; 2021. 01. 05. a magyar vámolás dátuma. Egyebekben, mint az 1. esetben. Melyik árfolyamot kell a bekerülési érték árfolyamaként meghatározni?
Részlet a válaszból: […]közötti útszakasznak az a helye és ezen helyhez kapcsolódó időpont, amikor a kárveszély a magyar félre átszáll, amikortól a magyar fél viseli a kár következményeit, a kárral kapcsolatos felelősséget. Ha ilyen hely és időpont nincs kikötve, annak súlyos anyagi következményei lehetnek. Ez utóbbi esetben a teljesítés helye és időpontja a magyar vámolás helye és időpontja.A leírtak alapján - tekintettel a hiányos információkra - a választ adó nem tudja megjelölni, hogy az 1. és 2. esetben melyik időpont szerinti árfolyamon kell a bekerülési értéket meghatározni.Ha azonban a kérdező cég él az Szt. 60. §-a (5a) bekezdése szerinti lehetőséggel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8478
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Devizában számlázott tételek árfolyama

Kérdés: Partnerünk az általa nyújtott szolgáltatásokat, értékesített termékeket euróban számlázza. Cégünk forintban vezeti a könyveit. A számlázás gyakran hetekkel később történik, mint maga a teljesítés. A számlát sem a teljesítés napjával állítják ki. A számlázott eurót milyen árfolyamon kell forintra átszámítva könyvelni? Mennyiben változik ez, ha a szolgáltatásokról elszámolási időszakonként kerül a számla kiállításra?
Részlet a válaszból: […]beszerzés bekerülési értékének meghatározása során az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése szerint kell eljárni (kalkulált árfolyam használatával). Az így meghatározott érték könyvelendő, de annak alapján levonható áfa nem vehető számításba!Az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése alapján a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség forintértékének meghatározása során alkalmazható az Áfa-tv.-nek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is. Feltétel, hogy a társaság a számviteli politikában rögzítse az erre vonatkozó döntését, és az is, hogy a partner a számlázás során szigorúan az Áfa-tv. előírásai szerint járjon el. (Egyébként a partner szempontjából fontos, hogy a teljesítésről minél előbb kiállítsa a számlát, hogy nála ne legyen adóhiány.)Az adó (áfa) alapjának forintban történő megállapítására vonatkozó előírásokat az Áfa-tv. 80. §-a tartalmazza, amelynek (2) bekezdése meghatározza, hogy milyen devizaárfolyam alkalmazható, és milyen feltételek mellett. Az ezt alkalmazó cégnek ezek közül kell választania, és- az Áfa-tv. 58. §-a szerinti elszámolási időszakonként történő számlázás esetén a számla kibocsátásakor,- egyéb esetekben (termékértékesítés, nem folyamatos szolgáltatás esetében) pedig a teljesítéskorérvényes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8178
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Importált termék árfolyama

Kérdés: A Számviteli Levelek 397. számában megjelent 7799. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezik: Sajnos a Kínából beszerzett áruk esetében nincs adásvételi szerződés, csak számla (amelyen csak egy keltezés van), és a vámmal kapcsolatos dokumentumok, amelyeken csak a paritás szerepel. Ebben az esetben hogyan határozza meg a teljesítés időpontját?
Részlet a válaszból: […]tulajdonába, mikortól rendelkezhet a magyar cég az importált termék felett.A kérdés alapján úgy tűnik, hogy a vámkezelést a magyar fél kezdeményezi, és így a magyar cég kapja meg a vámhatározatot. Ez esetben a vámkezelés időpontját indokolt a teljesítés időpontjának minősíteni, függetlenül a számlán feltüntetett időponttól. Ha a vámkezelés időpontját tekintjük teljesítési időpontnak, akkor a vámkezelés időpontjában érvényes, a magyar cég által választott USD-árfolyamon kell az importbeszerzés értékét meghatározni.Ha azonban a kárveszéllyel kapcsolatos felelősség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7820
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Importált termék árfolyama

Kérdés: Cégünk terméket importál Kínából. A vámkezelés Magyarországon történik. Helyesen járunk-e el, ha az USD-ben kiállított számla forintértékét a vámhatározat dátumával határozzuk meg (a számviteli politikában meghatározott árfolyamon)? Ha például Szlovéniában vámkezelik, akkor a fuvarparitásnak megfelelő árfolyamot kell alkalmazni? Pl. CIF- vagy CFR-paritás esetén azzal a dátummal könyvelem (teljesítés napja), amikor a hajóból kirakodnak (amikor az áru áthalad a hajókorlát fölött)?
Részlet a válaszból: […]terheli az eladó külföldit, illetve mettől terheli a belföldi vevőt. A külföldi valójában azzal az időponttal állíthatja ki a számlát (az adott esetben USD-ben), amikor a magyar fél részére a termék átadása az adásvételi szerződésnek megfelelően megtörtént.Az adásvétel teljesítési helye és ideje lehet a vámkezelés, a hajóból történő kirakás helye és időpontja is, de lehet a külföldi feladási hely, illetve a belföldi hazai telephelye is. Ezért nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy a teljesítés időpontja a vámhatározat kelte, a határparitásos ár semmilyen formában nem kapcsolható a teljesítéshez.Importbeszerzés esetén a számlázott USD forintértékét kell beszerzési értékként könyvelni a szállítóval szemben. Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget (a szállítóval szembeni USD-tartozást) a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a cég által választott - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni. (A kötelezettség forintban kimutatott áfa nélküli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7799
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Ugyanazon a napon két árfolyam

Kérdés: Társaságunk 2016-ban módosítaná a számviteli politikáját az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése alapján. Ez azt jelentené, hogy a számlázásban előfordulna, hogy ugyanazon a napon, tárgynapi teljesítési dátummal kell kiállítani a devizás vevőszámlákat, a délelőtti számlakiállításnál még a megelőző napi árfolyammal, délután viszont már az aznapi árfolyammal. Adózási állásfoglalásban megerősítést találtunk arra, hogy ez áfa szempontjából elfogadható. Kérjük annak a megerősítését, hogy számviteli szempontból elfogadható-e, ha két különböző árfolyamot használnánk azonos keltű számlák esetében! Ha a társaság devizában vezeti a könyveit, akkor változna az eset megítélése?
Részlet a válaszból: […]lesz az áfánál árfolyam-különbözet, de ha a teljesítés időpontja eltér egymástól, akkor más időszakban jelenhet meg az adott számla az áfabevallásban, illetve a számviteli elszámolásokban.Az Áfa-tv. 80. §-a meghatározza, hogy az adó alapja, a fizetendő áfa forintra történő átszámításához milyen árfolyamot kell alkalmazni. Ez általában a belföldi hitelintézet által jegyzett devizaeladási árfolyam, illetve az állami adóhatósághoz tett előzetes bejelentés esetében az MNB hivatalos devizaárfolyama. Célszerű, ha az MNB hivatalos devizaárfolyama használatát választják - előzetes bejelentés után -, mert ez az árfolyam lehet a társaság által választott devizaárfolyam is, amely devizaárfolyam alkalmazandó a devizakövetelések, a devizakötelezettségek kiegyenlítésénél, a devizás tételek mérlegfordulónapi értékelése során is.Visszatérve a kérdésre: a kérdés valójában akkor lehet aktuális, ha olyan számlázóprogrammal rendelkeznek, amely a választott hitelintézet (az MNB) árfolyamlapjáról automatikusan "szedi le" az aktuális árfolyamokat (délelőtt a délelőttieket, délután a délutániakat). Még ez esetben is gondot jelenthet az, ha a számla kiállításának időpontja és az Áfa-tv. szerinti teljesítési időpont nem esik egybe.Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése szerinti számvitel-politikai döntés esetében délelőtti számlakiállításnál a megelőző napi devizaárfolyamot, délután pedig az aznapi devizaárfolyamot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6867
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Külföldre történő értékesítés helyesbítésekor az árfolyam

Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?
Részlet a válaszból: […]devizaárfolyamon forintra kell átszámítani. Ha a szerződés szerinti teljesítés időpontja a külföldi vevő által történt átvétel időpontja, akkor az átvétel időpontjában érvényes devizaárfolyamot kell alkalmazni a forintra történt átszámításnál, függetlenül attól, hogy a számla mikor került kiállításra.A "+" és "-" tételekről - helyesen - számlával egy tekintet alá eső okiratot készítenek, amelyben mind a "+", mind a "-" tételek devizában szerepelnek. E devizaértéket azon a devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, amely árfolyamot az eredeti számla szerinti devizaérték forintra átszámításánál alkalmaztak. (A kérdés szerint a helyesbítő számla kézhezvételekori devizaárfolyam használata nem felel meg a számviteli törvény követelményének, ezért helytelen. A számlahelyesbítés nem eredményezhet árfolyam-különbözetet!)Természetesen a nem használható, az összetört áru ellenértékét nem lehet utólag adott árengedményként számlázni a helyesbítő számlában. A vevő által átvett mennyiséget kell csökkenteni, ami ugyan az ellenérték csökkenését is jelenti, de ez nem árengedmény! (Árengedmény az egységárban adott engedmény, a mennyiség változatlansága mellett. Nem értelmezhető ez esetben az "utólag adott" kifejezés sem, mert maga az árengedmény az eredetileg kiszámlázott teljesítéshez kapcsolódhat, bár - nyilvánvalóan - csak a teljesítés után, időben később történhet annak a számlázása. Természetesen az árengedmény devizaösszegét sem lehet más devizaárfolyamon forintra átszámítani, mint amilyen devizaárfolyamot alkalmaztak az eredeti számla[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6753

7. találat: Áfatörvény szerinti árfolyam használata

Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg - a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja -, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
Részlet a válaszból: […]kötelezettség a belföldi adóalanyt nem terheli, így a könyvviteli nyilvántartásokban a szerződés szerinti teljesítés időpontjában érvényes választott devizaárfolyamon kell forintban az ellenértéket megállapítani és rögzíteni. Az összesítő nyilatkozatba (az áfabevallásba) az adóalapot a fordított adózás szabályai szerint kell megállapítani (Áfa-tv. 60. §-a). A megállapított adóalapot könyvelni nem kell, nincs olyan követelmény, hogy az forintban egyezzen meg a külföldi vevővel, a külföldi szolgáltatást igénybe vevővel szembeni követelés összegével.Közösségen belüli termékbeszerzés esetén, ha a beszerzés adóalanytól történik, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli adóalanytól igénybe vett szolgáltatás esetén a belföldi adóalanyt áfafizetési kötelezettség terheli, a fizetendő áfát a fordított adózás szabályai szerint kell megállapítani. Mivel az Szt. követelménye a beszerzés, a szolgáltatás igénybevétele esetén is az, hogy azt a szerződés szerinti teljesítés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni, annak a forintértékét a teljesítéskori választott devizaárfolyamon kell meghatározni, és könyvelni a szállítóval szemben.Tekintettel azonban arra, hogy Közösségen belüli beszerzés esetén a fizetendő áfát az Áfa-tv. 60. §-a alapján kell megállapítani, az ott felsorolt időpontok egyike sem egyezik meg a szerződés szerinti teljesítés időpontjával, a fizetendő áfa meghatározása során alkalmazandó devizaárfolyam eltér a számviteli elszámolás során alkalmazandó árfolyamtól. Ez azonban nem lehet zavaró, mert a fizetendő áfát, ha az levonható, levonható áfaként (T 466 - K 467), ha nem levonható, akkor a beszerzés, az igénybe vett szolgáltatás értékét növelő tételként (T 1, 2, 51, 52 - K 467) kell könyvelni az Áfa-tv. szerinti árfolyamon, a szállítóval szembeni kötelezettséget nem módosítja.Közösségen kívüli beszerzés esetén a vámhatóság a megállapított áfa megfizetéséről is rendelkezik. Ez esetben a vámhatóság határozata alapján történik a fizetendő áfa könyvelése a vámhatósággal szembeni kötelezettségként, majd a pénzügyi rendezése után levonható áfaként (átmenetileg a pénzügyi rendezésig a 368. számlán), ha nem vonható le, a kötelezettségkénti előíráskor a bekerülési érték részeként (T 1, 2 - K 465) kell könyvelni. Az Áfa-tv. 81. §-a alapján termék importja esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt az árfolyamot kell alkalmazni, amelyet a vámérték megállapításánál kell alkalmazni.Közösségen belüli, Közösségen kívüli adóalanytól igénybe vett szolgáltatás esetén - az Áfa-tv. 80. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján - mind a fizetendő áfa, mind a számviteli elszámolás a szerződés szerinti teljesítéshez kapcsolódik, így mindkettő ugyanazon devizaárfolyam alkalmazásával forintra átszámított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5930
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Lekötött euróbetét árfolyama

Kérdés: Társaságunk lekötött euróbetéttel rendelkezik, forintban vezetjük a könyveinket, MNB-középárfolyamot használunk. A 2011. év folyamán euró ellenében értékesített tárgyi eszközt a partner 2011 júliusában kiegyenlítette, az aktuális MNB-árfolyamon vette nyilvántartásba, majd annak egy részét egy hét múlva euróban lekötötte, a lekötés napján szereplő MNB-középárfolyamon könyvelte, így nem realizált árfolyam-különbözet keletkezett. 2011. és 2012. év folyamán többször feloldott és lekötött. Év végén átértékelték. Helyesen jártak el? Az év közben nem realizált árfolyamnyereség beállítható társaságiadó-alapot csökkentő tételként?
Részlet a válaszból: […]euró mennyiségében - a társaság szintjén - nem következik be változás, még részbeni lekötés esetén sem, legfeljebb egy másik eurószámlára kerül a lekötött euró átvezetésre. Így az Szt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat nem kell, nem lehet alkalmazni, nem lehet a lekötött eurót új euróárfolyamon nyilvántartásba venni, nem lehet árfolyam-különbözetet kimutatni. De nem változhat az árfolyam akkor sem, amikor az euróbetét lekötését megszüntetik, amikor az eurószámlán lévő euróbetét lekötése lejár, a lekötött betétet feloldják. A leírtakból következően, jogszabályellenesen jártak el akkor, amikor az euróbetét lekötésekor, a lekötés feloldásakor árfolyam-különbözetet mutattak ki 2011-ben (ezt önellenőrzéssel korrigálni kell) és 2012-ben (éven belüli helyesbítéssel kell megszüntetni). A lekötött euróbetét után euróban kapott, az eurószámlán jóváírt kamatot a jóváírás (a bekerülés) napjára vonatkozó, az MNB által közzétett, hivatalos euróárfolyamon kell forintra átszámítani, függetlenül attól, hogy az eurószámlán lévő eurót milyen árfolyamon számították át forintra. Ebből az következik, hogy a szabad rendelkezésű (nem lekötött) euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama változhat. Az Szt. 60. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat a lekötött euróbetét esetében is alkalmazni kell, azaz a lekötött eurót is az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. szeptember 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5565

9. találat: Áfabevallás, könyvelés eltérő árfolyamon

Kérdés: Az április havi áfabevallás ellenőrzése során azt tapasztaltuk, hogy az importhoz kapcsolódó számla nem a vámhatározat szerinti árfolyamon került a könyvekbe, hanem a számla kelte szerinti árfolyamon. Az ügyfél az áfabevallás kapcsolódó sorában ugyan az adott hónapban a vámhatározatok szerint megfizetett áfát tüntette fel visszaigényelhető áfaként, de azt sem a pénzügyi, sem a főkönyvi moduljából nem tudja analitikával alátámasztani. Az ügyfél könyvelője nem tekinti jelentősnek az eltérést, majd azt válaszolta, hogy a helyes könyvelés elvégzése nem fedezi a befektetett munkát. Az ügyvezető a könyvelő válaszát elfogadta. Kérdéseink: Az áfabevallás és a főkönyvi könyvelés közötti elérés megengedett? A NAV tételesen ellenőrzi az áfabevallások egyezőségét? Az ügyvezetőnek, a beszámolót összeállító, illetve elektronikusan megküldő könyvelőnek mi a felelőssége a beszámolóért?
Részlet a válaszból: […]áfaként beállított összeg a könyvelés adataival teljesen megegyezik, a kettő között eltérés nem lehet, a főkönyvi könyvelés biztosítja az áfabevallás analitikáját. Ha ezt a gépi program nem tudja biztosítani, akkor azt le kell cserélni! Ha a vámérték alapja a szállító számlája szerinti ellenérték, és ennek alapján állapítják meg a vámhatósággal szembeni kötelezettséget forintban, azaz a szállító számláját könyvelik elsődlegesen, az ügyfél számviteli szempontból sem jár el helyesen. Az importbeszerzést a teljesítésnapi választott devizaárfolyamon (ez lehet az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam is!) kell forintra átszámítva könyvelni, de nem a számla kelte szerinti árfolyammal. (A számla keltének napja és a szerződés szerinti teljesítés napja általában nem esik egybe!) Ha a szállító számlája szerinti ellenérték a vámérték alapja, és a vámmal növelt ellenérték alapján számítják ki az áfát a könyvelés során alkalmazott árfolyamon, akkor a számított összeget ún. (ütköző) elszámolási számlákkal szemben kell könyvelni, majd az Áfa-tv. szerinti (a vámhatározat szerinti) árfolyamon kiszámított fizetendő és előzetesen felszámított áfát kell az (ütköző) elszámolási számlával szemben fizetendő, illetve előzetesen felszámított áfaként könyvelni, az (ütköző) elszámolási számlákon lévő egyenleget pedig árfolyam-különbözetként elszámolni (a kétféle árfolyam eltéréséből adódó különbözet lehet árfolyamnyereség és árfolyamveszteség is). Itt hívjuk fel a figyelmet a 2012. január 1-jétől hatályos, az Szt. 60. §-ának (5/a) bekezdésében megfogalmazott lehetőségre, mely szerint - meghatározott esetekben (a kérdés szerinti is ilyen) - alkalmazható az Áfa-tv.-nek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírása szerinti árfolyam is. Az előbbiekben részletesen bemutatottakból már következik a kérdésekre a válasz. Nem megengedett az áfabevallás és a főkönyvi könyvelés közötti eltérés, a könyvelés adatai képezik az áfabevallás analitikáját. A NAV esetenként dönti el, hol, mit kíván ellenőrizni tételesen. Egyszerű ellenőrzési lehetőség az, ha azt vizsgálja, hogy az áfabevallás a könyveléssel egyező analitikus nyilvántartással mennyire alátámasztott. A beszámolót elkészítő könyvelő azért felel, hogy a rendelkezésére bocsátott valamennyi bizonylatot a jogszabályi előírásoknak megfelelően rögzítette a könyvviteli nyilvántartásokban, azokból a törvényi elő­írásoknak megfelelően készítette el a beszámolót, ha ezzel is megbízták, állította össze az adóbevallásokat, állapította meg helyes összegben az adókat, a mérleget ellenőrzött leltár támasztja alá, és elvégzett minden olyan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. szeptember 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5557
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Anyavállalati hitel devizában

Kérdés: Ügyfelem hitelt kapott az anyavállalattól angol fontban. Többszöri alkalommal kapta a hitelt, most vissza szeretné fizetni, de nem tudjuk, hogy milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszból: […]tartozása, bár a könyveiben azt forintban mutatja ki. Ebből az következik, hogy az anyavállalattal szembeni tartozását minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan értékelnie kellett. Az angol fontban fennálló kölcsöntartozás visszafizetésekor nem az a lényeges, hogy az milyen árfolyamon szerepel a könyvekben, hanem az, hogy angol fontot kell visszafizetni. Ha van angolfont-devizaszámlája, és arról fizeti vissza, akkor a font bekerülési árfolyama és a kölcsöntartozás árfolyama közötti különbözet a visszafizetéskor a kötelezettségszámlán megjelenik, amelyet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5472
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 34 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést