Devizában fennálló hitel törlesztése

Kérdés: Év közben minden törlesztés után el kell számolni a keletkezett árfolyam-különbözetet? A számviteli politikában választhatja-e az adózó, hogy azt csak év végén számolja el? Amennyiben több folyósítás van, eltérő árfolyamon, úgy az ezt követő törlesztés esetén az árfolyam-különbözet összegét hogyan kell megállapítani? A fennálló tartozás árfolyamát FIFO-módszerrel vagy átlagárfolyamon (súlyozva a különböző folyósítások árfolyamát) viszonyítjuk a törlesztés könyv szerinti árfolyamához? Pl. 1. folyósítás 100 euró 400 Ft/euró, 2. folyósítás 100 euró 395 Ft/euró, törlesztés 20 euró, milyen árfolyamon?
Részlet a válaszából: […] ...kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló… kötelezettséget a bekerülés napjára vonatkozó… választott… devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni.A hivatkozottak alapján ugyanazon devizahitel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 16.
Kapcsolódó címke:

Elszámolási származékos ügyletek fordulónapi értékelése

Kérdés: Egy társaság kereskedési célú, elszámolási származékos ügyleteket (CFD, FX) kötött. A mérlegkészítés időpontjáig ezek az ügyletek nem lettek lezárva. A társaság a valós értékelést nem alkalmazza. A fordulónapi értékeléssel kapcsolatban kérdezem:
1. El kell-e számolni a mérlegfordulónapon a várható veszteséget?
2. Akkor is el kell számolni, ha ez csak egy potenciális eredmény, és az ügylet zárásával lehet, hogy nem fog realizálódni?
3. A társaságiadó-törvény szerint ez a várható veszteség elszámolható ráfordításnak minősül, vagy növelni kell az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...célú származékos elszámolási ügyletek zárásakor, az ügylet tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentum záráskori piaci ára (árfolyama) és a kötési (határidős) árfolyama közötti különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 16.
Kapcsolódó címke:

Tőkeemelés bizonylatai és könyvelése külső tőke bevonásával

Kérdés:

A kft. taggyűlése úgy döntött, hogy a kft. tulajdonosai a saját tőkét megemelik a tulajdonosok által átadott eszközök (anyagok, tárgyi eszközök) piaci értékével, esetleg pénzeszközök átadásával, amelyek együttes értéke 20 millió forint lesz. A 20 millió forint összegű eszközátadásból a jegyzett tőkét 12 millió forinttal emelik meg, a különbözetet, 8 millió forintot pedig a tőketartalékba helyeznek. Hogyan kell a fentiek szerinti tőkeemelést bizonylatolni és könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...tárgyi eszközök piaci értéken, a pénzeszközök tényleges értékükön, a devizás tételek az átvételkori, a kft. által választott árfolyamon forintra átszámított összegben) természetesen akkor, ha a törzstőkeemelést a cégbíróság bejegyezte, a bejegyzés napjával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

Euró átvezetése bankszámláról bankszámlára

Kérdés: A számlavezető banknál vezetett eurószámlán lévő euróból a cég annak egy részét leköti, emiatt a lekötött összeget egy másik bankszámlára átvezeti. Hogyan történik ennek a könyvelése, keletkezik-e árfolyam-különbözet? A lekötött euróra jutó kamatot mikor kell könyvelni és milyen árfolyamon, ha a lekötés megszüntetésekor történik a kamat fizetése? Mi van akkor, ha az egyik euróbankszámlát az egyik bankban, a másik euróbankszámlát a másikban vezeti, és az euró lekötése a másik bankhoz történő átutalás után valósul meg?
Részlet a válaszából: […] ...kellene. [Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján… a devizaszámlára kerülő devizát… a bekerülés napjára… vonatkozó… devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni.]Az előbbiekből következik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címke:

Euróban kapott pro forma számla árfolyama és annak a változása

Kérdés: Árut rendelek külföldről továbbértékesítés céljából, a rendelés összege 50.000 euró. Kapok róla pro forma számlát, ami 25.000 euró. Úgy tudom, hogy ezt az utalás napján érvényes árfolyamon kell nyilvántartásba venni. Ezt az előleget a devizaszámláról teljesítem. Ekkor össze kell vetnem a devizabetét árfolyamával, és így fog keletkezni különbözet, amit le kell könyvelnem? Amikor megkapom a végszámlát, és beszámítom az előleget, csökkentem a szállítói kötelezettséget, de még nem utalom a fennmaradó összeget (amit az elszámolási betétszámláról utalnék), akkor kötelezettségként a számla szerinti teljesítés napján érvényben lévő MNB-árfolyamon vezetem fel a nyilvántartásba. Már akkor is el kell számolnom az árfolyam-különbözetet erre a két árfolyamra, vagy csak akkor, amikor az utalás megtörténik? Tehát, hogyan alakul a könyvelés és a számok, ha az átutalt előleg árfolyama 360 Ft/euró, a végszámla rögzítése napján utalás nélkül 365 Ft/euró, a fennmaradó összeg az utalás napján 367 Ft/euró eladási árfolyamon, 364 Ft/euró MNB-árfolyamon?
Részlet a válaszából: […] ...azt is, ami a kérdésből kimaradt, hogy a devizaszámlát milyen banki (MNB, vagy a számlavezető bank eladási vagy vételi, esetleg átlagos) árfolyamon vezeti.A megrendelésről kapott pro forma számlát (mivel nem teljesítésről készült) nem lehet könyvelni. A pro forma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címke:

FIFO-módszerről áttérés az átlagáras elszámolásra

Kérdés: A kft. készletei elszámolásához, a készletmozgások nyilvántartásához jelenleg a FIFO-módszert alkalmazza, ez szerepel a számviteli politikában. A mérlegfordulónapot követő naptól szeretne áttérni az átlagáras elszámolásra (jelentős az egységárváltozás az árfolyammozgás következtében). A fordulónapi készletet át kell értékelni? Ha igen, akkor a fordulónapon már az új értékelési módszert kell alkalmazni, és a beszámolóban az átértékelt értéken szerepeltetni az árukészletet, vagy pedig a nyitás utáni rendező tételként kell kezelni az értékelési módszer változásából adódó értékkülönbözetet? Hogyan kell könyvelni az értékkülönbözetet? (A készlet főkönyvi számlához mi lesz az ellenszámla?) A társaság a számviteli politikáját a tényleges áttérés esetén módosítja.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt, mit jelent az átlagos beszerzési ár alkalmazása? A különböző időpontokban történő beszerzés, illetve nyitó készlet is volt, akkor a beszerzések mennyiségi adataival súlyozott átlagos beszerzési ár alkalmazása indokolt lehet. Ha a kft. ezt a módszert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címke:

Határidős ügyletek értékelése, elszámolása

Kérdés:

Cégünk határidős ügyleteket köt (CO2-kvóta) egy bankkal következő évi fizetéssel és leszállítással. A bank számlát állít ki a szerződött áron leszállítás előtt pár nappal. Nem számol nyereséget, veszteséget sem. A bank havonta értékelést küld a kötött ügyletekről. Az adott év végén, december 31-én, szükséges a valós értéket elszámolni a származékos ügyletek értékelési különbözetével szemben? Illetve a leszállításkori piaci ár és a fizetett (szerződött) ár különbözetét el kell számolnom a pénzügyi eredményben?

Részlet a válaszából: […] ...vagy más pénzügyi instrumentummal történik,b) értéke egy meghatározott kamatláb, pénzügyi instrumentum ára, tőzsdei áru ára, devizaárfolyam, árindex, árfolyamindex, kamatindex, hitelbesorolás (bonitás) vagy hitelindex, illetve egyéb hasonló tényezők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címke:

Lehet-e más árfolyamot használni év végén, mint év közben?

Kérdés: Számviteli politika alapján a devizás tételeket MNB-árfolyamon tartjuk nyilván, és év végén is MNB-árfolyammal értékeljük át a követeléseket-kötelezettségeket. Lehet-e az év végi átértékeléseket az Szt. 60. §-a (6) bekezdése értelmében úgy elvégezni, hogy az egyik számlavezető bankunk év végi eladási árfolyamát használjuk, ha év közben az MNB-árfolyamon könyvelődött minden devizás tétel? Természetesen a számviteli politikában ez rögzítésre kerülne. Jelentős hatása lenne az adózás előtti eredményre.
Részlet a válaszából: […] ...ad erre lehetőséget, másrészt az adózás előtti eredményre gyakorolt hatása pedig kiszámíthatatlan (nagy valószínűséggel az eladási árfolyamon történő értékeléssel az adózás előtti eredmény csökkenne, amit az adóhatóság nem nézne jó szemmel).Az Szt. 60...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész értékesítése

Kérdés:

A társaság jegyzett-tőke-emelést hajtott végre három éve. A jegyzett-tőke-emelés társasági szerződésben meghatározott értéke 100 E Ft volt, új tag lépett a társaságba. A belépő tag kötelezettségét apporttal teljesítette, az apport értékét a szerződés 3100 E Ft-ban határozta meg. A 3000 E Ft jegyzett tőkén felüli rész a tőketartalékba került. A tag most értékesíti üzletrészét 500 E Ft-ért. Az üzletrész adásvételi szerződésben rögzített névértéke 100 E Ft. A 400 E Ft-os különbözet lesz a kilépő tag jövedelme? A tőketartalékról nem rendelkezik a szerződés.

Részlet a válaszából: […] ...3000 E Ft-ot az egyéb bevételek között kell szerepeltetni. Ázsióval történő tőkeemelésnél a tagnál tehát már a belépéskor árfolyamnyereséget kell kimutatni, a társasági adóját pedig már három évvel ezelőtt meg kellett (volna) fizetni. Ez esetben a 3100 E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címke:

Időszaki elszámolású számlák árfolyama

Kérdés: Társaságunk euróban vezeti a könyveit. A számlák 90%-a időszaki (folyamatos) elszámolású. A számviteli törvény szerint a beérkező számlák árfolyamának a számla kelte szerinti árfolyamot választotta. Ezt az árfolyamot a számvitelben használhatjuk-e az eseti számlák esetében is, vagy ezeknél a teljesítési időpont szerinti árfolyamot kell használni? A számviteli törvény szerint ez az egységesség elvét sértené, viszont ebben az esetben árfolyam-különbözet keletkezik.
Részlet a válaszából: […] ...pénzértékre szóló követelést (bejövő számlák) … a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – választott – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni.Ezen főszabálytól való eltérésre az Szt. 60...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
83