800 cikk rendezése:
11. cikk / 800 Euróban kapott előleg beszámítása
Kérdés: A 3243. számú válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, hogy a 2025. 01. 28-i teljesítéskori könyvelés hogyan felel meg az Áfa-tv. 80. §-a (1) bekezdésének? Az Áfa-tv. szerint az előleg esetén a teljesítésnapi választott és bejelentett árfolyamon kell átszámítani az áfát, majd a végszámla esetén az előleg összegét beszámítva az előleg eredeti teljesítési időpontban átszámított áfaösszegét kell levonni a végszámla áfatartalmának összegéből. A számla befogadója maximum annyi áfát vonhat le forintban, ami a számlán szerepel. Ha egy évben történik az előleg- és a végszámla kiállítása, akkor a végszámlán a teljesítést két sorra bontjuk a számlán és a könyvelésben, az egyik tétel az előleggel megegyező teljesítési összeg, ezt az előleg árfolyamán forintosítjuk, a maradék összeg pedig a végszámla teljesítési napján érvényes árfolyammal kerül forintosításra. Így az előleg visszavonása esetén egyáltalán nincs árfolyam-különbözet, és annyi áfaösszeget vonunk le a teljesítéskor, amennyit befizettünk. Kérdés a fenti példa esetében, ha a teljesítés a következő évben van, akkor az előleg áfáját át kell-e értékelni, hiszen ha átértékelem, akkor biztosan nem tudok annyi áfát levonásba helyezni, amennyi az előlegszámlán szerepel.
12. cikk / 800 Tőkeleszállítás-tőkeemelés eredményhatása
Kérdés: 3 M Ft jegyzett tőkéjű és 500 M Ft eredménytartalékkal rendelkező kft. tőkeleszállítást hajt végre tőkekivonással. A leszállítás mértéke 2 M Ft, ilyen arányban az eredménytartalék is kivonásra kerül. A cégbírósági bejegyzés napjával a könyvelés: T 411 Jegyzett tőke – K 47 Alapítóval szembeni kötelezettség 2 M Ft. T413. Eredménytartalék – K47 Alapítóval szembeni kötelezettség 333 M Ft (2/3×500 M Ft). Azonnal megtörténik a jegyzett tőke visszaemelése is (tekintsünk el a bejegyzéstől), de végeredményként a könyvelés az alábbi a tulajdonos bizalmi vagyon utalása miatt: T 38 Pénzeszközök – K 411 Jegyzett tőke 2 M Ft. A tulajdonos bizalmi vagyon, akinek a számviteli nyilvántartásában a jelzett 3 M Ft névértékű üzletrész 300 M Ft értékben került a bizalmi vagyon létrehozásakor meghatározásra. A számviteli törvény alapján helyes-e a tulajdonos bizalmi vagyonnál az alábbi könyvelés?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveletek bevétele 335 M Ft (2 M Ft+333 M Ft). A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 87 Pénzügyi műveletek ráfordítása – K 17 Részesedések 200 M Ft (300 M Ft×2/3) A tőkeemelés elszámolása (itt is tekintsünk el a bejegyzéstől) T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök 2 M Ft. Ebben az esetben eredményhatás a tulajdonos bizalmi vagyonnál: +2 M Ft + 333 M Ft – 200 M Ft = 135 M Ft.
Helyes-e fenti metódus, vagy inkább az alábbi könyvelési megoldás a helyes a tulajdonos bizalmi vagyonnál, tekintettel arra, hogy a tőkecsökkentés a tőkemegfelelés miatt „névleges”?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveltek bevétele 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft). A tőkeemelés elszámolása: T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök (eltekintve a bejegyzéstől, csak a pénzügyi teljesítésre egyszerűsítem a tételt). Ebben az esetben eredményhatása a tulajdonos bizalmi vagyonnál 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft).
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveletek bevétele 335 M Ft (2 M Ft+333 M Ft). A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 87 Pénzügyi műveletek ráfordítása – K 17 Részesedések 200 M Ft (300 M Ft×2/3) A tőkeemelés elszámolása (itt is tekintsünk el a bejegyzéstől) T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök 2 M Ft. Ebben az esetben eredményhatás a tulajdonos bizalmi vagyonnál: +2 M Ft + 333 M Ft – 200 M Ft = 135 M Ft.
Helyes-e fenti metódus, vagy inkább az alábbi könyvelési megoldás a helyes a tulajdonos bizalmi vagyonnál, tekintettel arra, hogy a tőkecsökkentés a tőkemegfelelés miatt „névleges”?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveltek bevétele 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft). A tőkeemelés elszámolása: T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök (eltekintve a bejegyzéstől, csak a pénzügyi teljesítésre egyszerűsítem a tételt). Ebben az esetben eredményhatása a tulajdonos bizalmi vagyonnál 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft).
13. cikk / 800 Fejlesztési tartalék – könyvelés devizában
Kérdés: Ha egy társaság a könyveit devizában (euróban) vezeti, és a Tao-tv. szerint fejlesztési tartalékot képez, akkor annak mi a helyes elszámolása? A képzés a 2022. üzleti év végén 5000 E Ft, 380 forint/euró árfolyamon 13.158 euró. A következő évben a felhasználást hogyan kell kezelni? Milyen euróárfolyamon kell csökkenteni a fejlesztési tartalék összegét, aktuális beszerzési értéken a tárgyi eszközök esetében, vagy külön analitika szerint forintban vezetjük a fejlesztési tartalékot, és az év végi árfolyamon számítjuk át a teljes évben beszerzett eszközök forintértékének megfelelő devizát? Ha igen, akkor el fog térni a 16-osra könyvelt tárgyévi érték ezen eszközök esetében és a felhasznált fejlesztési tartalék a könyvelés devizájában? Vagy esetleg át kellene év végén értékelni? De erre a számviteli törvény – úgy gondolom – nem ad lehetőséget. Viszont, ha vagy az adott eszköz bekerülési devizaértékét, vagy az év végén forintban felhasznált összeg átértékelt összegét használjuk, a végén lehet – ahogyan mozog az árfolyam –, hogy a felhasználás azt fogja okozni a könyvelésben, hogy forintban felhasználtuk a fejlesztési tartalékot, de devizában még nem, vagy még többet is. Egyedül az lehetne megoldás, ha amíg az adott fejlesztési tartalék nem fogy el, addig a képzéskori árfolyamot használjuk.
14. cikk / 800 Tartós részesedés, tartós követelés apportálása
Kérdés: Az „A” kft. és a „B” kft. közösen létrehozzák a „C” kft.-t. Az új társaság saját tőkéjét részesedések és követelések apportálásával oldják meg. Az „A” kft. tartós részesedéssel rendelkezik „D” társaságban. Az „A” kft. „C” kft.-nek átadja a „D” leányvállalatában lévő 100%-os részesedését, és a „D” leányvállalat felé tartós követeléseit is. Az „A” kft. könyveiben 100.000 euró értéken szerepelnek a „D” leányvállalata irányában fennálló tartós követelései, azonban az apportálás során „C” kft. tulajdonosi köre ezt 10%-kal alacsonyabb, 90.000 euró piaci értéken állapítja meg és fogadja el. A piaci értéket könyvvizsgálói szakértői véleménnyel alátámasztják. A követelésből nem engedik el a leányvállalat felé a 10.000 eurót, csak nem látják megalapozottnak a megtérülést. Kell ezt az apportba vevő „C” kft. és az apportáló „A” kft. könyveiben megfelelően könyvelni, év végén értékelni, hogyan hat ez a társasági adó alapjára? Mi történik, ha végül mégis befolyik az eredeti, magasabb követelésösszeg a „C” kft.-hez? Jól gondoljuk-e, hogy a különbözet az apport átvételekor még nem képez társaságiadó-alapot, csak akkor, ha az mégis befolyik?
15. cikk / 800 Euróban kapott előleg beszámítása
Kérdés: Vevőpartnerünktől adásvételi szerződés alapján 2024. 05. 24-én 100.000 euró + 27% áfa összegben előleget, majd 2024. 10. 10-én további 100.000 euró + 27% áfa összegben előleget kaptunk. Az adásvételi szerződés alapján a 350.000 euró + 27% áfa ellenértékű teljesítésre 2025. 01. 28-án került sor (a 200.000 euró + 27% áfa beszámításával). Számviteli politikánk alapján az Áfa-tv. alapján választásunk szerint az MNB-árfolyamot alkalmazzuk. Az árfolyamok az alábbiak szerint alakultak: 2024. 05. 24-én 385 Ft/euró, 2024. 10. 10-én 400 Ft/euró, 2024. 12. 31-én 410 Ft/euró, 2025. 01. 28-án 425 Ft/euró.
Szíveskedjenek bemutatni a fentiek alapján a könyvelési, számlázási (helyes számlakiállítás bemutatásával) teendőinket!
Szíveskedjenek bemutatni a fentiek alapján a könyvelési, számlázási (helyes számlakiállítás bemutatásával) teendőinket!
16. cikk / 800 Energiahatékonysági megtakarítás könyvelése
Kérdés: Termelővállalatként energiahatékonysági beruházásokat hajtunk végre, és a várható megtakarítást auditáljuk, így Hitelesített Energiamegtakarításhoz (HEM vagy máshol EKR-nek hívják) jutunk. Ezeket kétféle módon hasznosítjuk: egyrészt értékesítjük a kötelezett részére a piacon, másrészt átadjuk az energiaszolgáltatónak. A vele kötött szerződés szerint a földgáz árának egyik eleme egy ún. PKD-díj, ami euróban van meghatározva, és a fogyasztással arányos. Ezt az elemet a szolgáltató nem számlázza felénk a gázév során, cserébe mi HEM-et adunk át, ugyancsak a szerződésben meghatározott áron. A gázév végén elszámolunk egymással, és amennyiben kevesebb az általunk átadott HEM, akkor a HEM-mel le nem fedett PKD-t utólag kiszámlázza felénk az energiaszolgáltató. Mi az átadott HEM-et nem számlázzuk, és számlát sem kapunk a lefedett PKD-díjról. Az utolsó három hónap ki nem számlázott PKD-díját csak a gázév végét követő 90 napon belül kell lefednünk. Kérdésünk a fentiek számviteli kezelése, mert nem egyértelműek az állásfoglalások és a könyvvizsgálónk véleménye.
17. cikk / 800 Devizaárfolyamok használata
Kérdés: Cégünk használt gépkocsik beszerzésével és továbbértékesítésével foglalkozik. Gyakran az EU-ból, használtautó-kereskedőtől szerezzük be az autókat, az eladótól eurószámlákat kapunk. Ezeket a számlákat a saját bankunk adott napi legmagasabb devizaeladási árfolyamával számoljuk át forintra a számlán lévő teljesítési dátummal. Ugyanakkor a saját bankunk egy napra megadja a deviza vételi, eladási és középárfolyamát 4 időpontra (6, 8, 11 és 16 órakor). Így egy napon belül 4 különböző eladási árfolyam is van. Ezek közül a legmagasabbat választom ki, órától függetlenül. Ez így helyes megoldás? Következetesnek kell lennem? Cégünk megteheti-e azt, hogy hol az MNB, hol a saját bankunk árfolyamával számol? Társaságunk a belső szabályzatában azt is megadhatná, hogy hol devizavételi, hol devizaeladási árfolyammal számol? Egy cég az adóhatóságnak történő bejelentése hiányában nem is használhatja az MNB-árfolyamot?
18. cikk / 800 Jegyzett tőke forintban és euróban
Kérdés: „A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról” szóló 2014. évi XVI. törvény hatálya alá tartozó befektetési alap a jegyzett tőkéjét forintban és euróban tartja nyilván. A jegyzett tőke euró- (legyen 100 euró) összegének egy része még pénzügyileg nem teljesült, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke soron szerepel (legyen 40 euró). Kérdés, hogy az év végi átértékeléssel kapcsolatos, mivel jegyzett, de még be nem fizetett tőkekövetelés is.
– A jegyzett tőke euróösszegét át kell értékelni?
– A jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegét át kell értékelni?
– A jegyzett tőke euróösszegéből a 40 eurót, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegéből is a 40 eurót át kell értékelni?
– Semmit nem kell átértékelni?
– A jegyzett tőke euróösszegét át kell értékelni?
– A jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegét át kell értékelni?
– A jegyzett tőke euróösszegéből a 40 eurót, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegéből is a 40 eurót át kell értékelni?
– Semmit nem kell átértékelni?
19. cikk / 800 Euró átutalása fizetési szolgáltatóhoz
Kérdés: A magyar vállalkozás magyar banknál vezetett eurószámlájáról utal eurót egy fizetési szolgáltatóhoz, euróban vezetett számlájára. Keletkezik-e ebben az esetben árfolyam-különbözet? A 9189-es és a 9511-es kérdésekre adott válaszaik, véleményem szerint, ellentmondanak egymásnak.
20. cikk / 800 Devizás előleg beszámításának árfolyama
Kérdés: A társaság szolgáltatásra vonatkozóan jelentős nagyságrendű devizás előleget fizetett az előző évben. A felek közötti megállapodás értelmében a szerződés szerinti teljesítés a tárgyévben történt meg, a végszámla kiállításra, az előleg beszámításra került. A szállítónak adott előleg az előző évben év végén az Szt. előírásainak megfelelően átértékelésre került a választott MNB-árfolyamra. A társaság élt az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésének lehetőségével, azaz a devizás követelések, kötelezettségek forintértékének meghatározása során, az Áfa-tv. adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásait alkalmazza. Az Áfa-tv. rendelkezései alapján devizás előleg esetén az előleg átvételének, jóváírásának napján érvényes árfolyammal kell az előleg áfáját forintosítani. Ezért ezzel az árfolyammal történt az előleg számviteli nyilvántartásban történő könyvelése. A tényleges teljesítéskor a bruttó végösszegből le kell vonni az előleget, és a fennmaradó összeget a teljesítés napján érvényes árfolyammal forintosítani. Tehát csak az előleggel csökkentett összeg esetében alkalmazható a teljesítés napján érvényes árfolyam, az előlegnek megmarad az eredeti jóváírásnapi árfolyama. Az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésének alkalmazására tekintettel értelmezésünk szerint a költség elszámolása, forintosítása során is több árfolyamot kell alkalmazni, az előlegnek megfelelő összegre az előlegnél alkalmazott árfolyamot és a végszámlából még fennmaradó összegre a végszámla-teljesítés napi árfolyamát. Kérdés, ha a devizaelőleg még az előző év(ek)ben került kifizetésre, és az előleg már az előző év végi árfolyamon van nyilvántartva, akkor a végszámla összegét milyen árfolyamon kell költségként forintban könyvelni? Az előzőekben vázoltak szerint az előlegnek megfelelő összeget az előleg jóváírásának, míg a még fizetendő összeget a teljesítésnapi árfolyamon, vagy a teljes összeget a végszámla teljesítésének napján érvényes árfolyam figyelembevételével kell forintosítani és költségként elszámolni? Függetlenül az általános forgalmi adó összegének forintosítása során alkalmazandó elszámolási szabálytól.