841 talált állásfoglalás az árfolyam kifejezésre

Kérdés: Egy 2023. szeptember 12. előtt létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon számviteli elszámolásával és a kedvezményezettek részére történő kifizetésekkel kapcsolatban kérjük szakmai álláspontjukat. A kezelt vagyonba adott, 5 milliárd forint könyv szerinti értékű üzletrészt 2026 nyarán értékesítettük. A maximális vételár 4 milliárd forint, amelyből 2,9 milliárd forintot megfizettek, 0,3 milliárd forintot három évre visszatartottak, további legfeljebb 0,8 milliárd forint pedig feltételes earn-out. Jelenlegi értelmezésünk szerint az értékesítésen 1,8 milliárd forint számviteli veszteség keletkezik. Az alábbi kérdésekben kérjük megerősítésüket, illetve szükség esetén értelmezésünk helyesbítését:
1. Az értékesítés elszámolása: Helyes-e az 1,8 milliárd forintos veszteség megállapítása? Hogyan kell elszámolni a visszatartott és a feltételes vételárrészt, valamint az értékesítés veszteségét?
2. A veszteség és a későbbi hozamok: Helyes-e, hogy a veszteség a tárgyévi eredményen keresztül a tartalékot csökkenti, az induló tőkét közvetlenül nem érinti? Következik-e ebből, hogy a későbbi nyereségek – beleértve a kapott osztalékot és kamatot – először a negatív tartalékot ellentételezik, és annak rendezéséig hozamkifizetés nem teljesíthető?
3. Vagyonkiadás az induló tőke terhére: Ha az induló tőke 5 milliárd forint, a tartalék –1,8 milliárd forint, és más korlátozó tétel nincs, teljesíthető-e legfeljebb 3,2 milliárd forint vagyonkiadás? Ez az induló tőkét csökkenti, miközben a negatív tartalék változatlanul fennmarad?
4. A kifizetések sorrendje: Pozitív, hozamkifizetésre felhasználható tartalék esetén is dönthet-e a vagyonkezelő az induló tőke terhére történő vagyonkiadásról, vagy van kötelező számviteli elszámolási sorrend?
5. Évközi kifizetések: Hozamkifizetéshez, illetve az induló tőke terhére történő vagyonkiadáshoz mikor szükséges közbenső mérleg, és ugyanaz a mérleg meddig, illetve hány kifizetési döntéshez használható fel?
Kérjük, válaszukban térjenek ki az alkalmazandó jogszabályhelyekre, különösen a számviteli törvény 40/A. §-ára!

Kérdés: „A” társaság 100%-os tulajdonosa a „B” társaságnak, amely részesedést „A” társaság az adóamnesztia keretében 2024. május 31-ig bejelentett a NAV felé. „A” társaság a 100%-os tulajdonosa továbbá a „C” társaságnak is, amely nem minősül bejelentett részesedésnek. 2026 nyarán a két társaság határozott az egyesüléséről oly módon, hogy a „C” társaság (törzstőke 3 M Ft) beolvad a „B” társaságba (törzstőke 46 M Ft), a beolvadást követően a „B” társaság törzstőkéje 49 M Ft. Amennyiben a jövőben a „B” társaság üzletrésze értékesítésre kerül, akkor továbbra is bejelentett részesedésnek tekinthető a „B” társaság 100%-os üzletrésze? Tekinthető-e a beolvadás az üzletrész értéknövekedésének, amit nem kell bejelenteni, mivel a részesedés mértéke (100%) nem változott? Ha nem, akkor milyen elvek alapján kell megosztani az árfolyamnyereséget?

Kérdés: Elegendő-e a könyvelési szám a számviteli bizonylat egyetlen kiegészítő jelöléseként? A Számviteli Levelek 268. számában (2012. 07. 05.) megjelent 5499. számú válasz szerint a beérkező számlán elegendő egy azonosító szám, ha az ahhoz tartozó könyvelési tétel állandó és utólag ellenőrizhető. A Számviteli Levelek 481. számában (2023. 03. 09.) megjelent 9120. számú válasz szerint a könyvelőprogram is kontírozhat. Kérjük megerősíteni, hogy ez a hatályos számviteli, adózási és elektronikus megőrzési szabályok, valamint a NAV ellenőrzési gyakorlata alapján ma is irányadó-e? A gazdálkodónál nincs külön dokumentumkezelő rendszer. A program egyedi könyvelési számot ad; a papírbizonylatra csak ezt írják rá, az elektronikus eredetit pedig nem módosítják. A könyvelési szám, illetve az eredeti bizonylat azonosítója alapján a programban visszakereshetők az érintett főkönyvi számlák és a rögzítés adatai. Elegendő-e ez, vagy további adatot – például T/K számlaszámot, könyvelési dátumot vagy szignót – is fel kell tüntetni az alábbi bizonylatokon?
1. magyar nyelvű papírszámla;
2. idegen nyelvű, devizás külföldi számla;
3. elektronikus PDF-számla;
4. EDI-n érkező számla;
5. papíralapú bankkivonat;
6. elektronikusan letölthető bankkivonat vagy banki adatállomány;
7. banki API-n közvetlenül a könyvelési rendszerbe érkező számlaforgalmi adatok.
Az idegen nyelvű, devizás számlánál elegendő-e a könyveléshez szükséges adatok magyar jelentését, az alkalmazott számviteli árfolyamot, továbbá – ha eltér – az áfa szerinti árfolyamot és az annak meghatározásánál irányadó időpontot a programban, a bizonylathoz logikailag hozzárendelve rögzíteni? Kötelező-e ezek közül bármit fizikailag rávezetni a számlára, vagy ez csak praktikus eljárás? Szükséges-e teljes magyar fordítás? Az API-adatok esetében mi minősül eredeti számviteli bizonylatnak? Elegendő-e a banki tranzakcióazonosító és a könyvelési szám alapján létrejövő logikai kapcsolat, vagy külön elektronikus bankkivonatot is le kell tölteni és meg kell őrizni? Kérjük az 1–7. pont mindegyikére külön megjelölni, hogy elegendő-e az azonosítón alapuló logikai hozzárendelés. Ha nem, kérjük a további követelmény pontos jogszabályi alapját és minimális tartalmát is megadni.

Kérdés: Külföldi cég szétválik két cégre. A szétválás a magyarországi fióktelepet is érinti. A szétválás során létrejövő új fióktelep bejegyzése Magyarországon megtörtént 2025-ben. A szétválási terv 2026. 01. 01-én lépett hatályba. A terv szerint a korábbi fióktelep minden eszköze és forrása az új fióktelephez kerül a vagyonmérleg alapján a készletek kivételével (a készletek később értékesítésre kerülnek). 2026. 01. 01-én milyen tételek könyvelendők a régi és az új fióktelep könyveiben? Az immateriális javak és tárgyi eszközök esetén az új fióktelepen a 2025. 12. 31-i értéken szükséges megnyitni az eredeti bruttó értéket és az eddig elszámolt értékcsökkenést, és a nettó értéken? Vagy a 12. 31-i nettó érték lesz az új fióktelepen a bruttó érték? A külföldi cég euróban vezeti a könyveit, a fióktelepek forintban. Ha a vagyonmérleg csak euróban készült, milyen árfolyamon szükséges az új fióktelepnél forintosítani? Milyen speciális adózási kérdések merülhetnek fel?

Kérdés:

A társaság eladási céllal 2025. 03. 18-án 32.245 db befektetési jegyet vásárolt 1,1677 euró/db áron. 397,95 forintos MNB-árfolyamon vettük nyilvántartásba a 374. főkönyvi számlán. 2025. 12. 31-én átértékelésre került az euróösszeg 385,40 forint árfolyammal számolva. Így a nyilvántartás szerinti értéke 14.511.268 forint lett. 2026. 03. 10-én eladott 5920 darabot 1,1826 euró/db áron, amelyet a FIFO szerint MNB-árfolyamon vezettünk ki forintban: 2.694.401 forintért [384,86×7000,99 euró]. Kérem, hogy főkönyvi számlákon mutassák be a kivezetést! Külön kezelendő a darabár szerinti különbözet és az árfolyamok miatti különbözet? Hogyan ellenőrizhetem vissza magamat, hogy helyesen került-e kivezetésre az összeg?

Kérdés: Magyar kft. forintban kölcsönt adott a vele kapcsolt viszonyban lévő magyar kft.-nek, banki utalás útján, könyvvezetésük forintban történik. A kölcsönvevő euróban szeretné részben vagy egészében visszafizetni a kölcsönt, amelyet a kölcsönadó elfogadna. Az erről szóló megállapodásban milyen árfolyamon rendelkezhetnek a felek? Kötelező-e a törlesztés napján az MNB-középárfolyam alkalmazása, amit egyébként alkalmaznak a felek devizás elszámolásoknál, vagy megállapodhatnak a kölcsönadó bankja szerinti, pl. eladási devizaárfolyamban, mintha devizát vásárolt volna a cég, tekintettel arra is, hogy a törlesztés teljesítése euróbankszámlák között történne? A transzferárat vizsgálják a felek. Milyen árfolyammal kell elszámolni a kölcsön csökkenését a feleknél?

Kérdés:

A cég az euróbankszámláján befektetési céllal rendelkezik. A bank a lekötendő összeggel megterheli a számlát, egyúttal jóváírásra kerül az összeg a lekötéshez kapcsolódó számlán. A futamidő végén az előző tétellel megterhelésre kerül a lekötéshez kapcsolódó számla, és jóváírják azt a bankszámlán. Ez esetekben milyen árfolyamot kell használni? Az egyes átvezetéseknél keletkezhet-e árfolyam-különbözet?

Kérdés: Milyen időponttal kell könyvelni az ázsiós tőkeemelést az érintett társaságnál és a társaság tulajdonosánál, ha az ázsiós tőkeemelésről 2025. 12. 18-án döntöttek, a változás időpontja 2025. 12. 19-én volt, a cégbírósági bejegyzés időpontja 2026. 01. 15-e? A tőkeemelés összegének átutalása 2025. 12. 18-án megtörtént. A jegyzett tőke emelése 1 M Ft, az ázsió összege 300 M Ft. A változás napjaival előírható a jegyzett tőke és az ázsió? Az ázsió egy részét az anyavállalat devizában utalta, amelynek összege több, mint a határozatban szereplő forintösszeg. A különbözet miként kezelendő?

Kérdés: Visszlízing céljából vásároltunk tehergépkocsikat az EU-ból. A beszerzést készletre könyveltük a számlák szerinti árfolyammal. A lízingcég felé történő értékesítés és a lízingcég vissz-számlájának dátuma megegyezik. Mindkét számla eurós. Az EU-s cég számláját a lízingcég egyenlítette ki, és erről küldött nekünk egy folyósítási igazolást. Mely dokumentum árfolyamával kell a lízingkötelezettséget állományba venni? A lízingcég számlájának dátumával, vagy az általa átadott folyósítási igazolás dátumával?

Kérdés: A társaság devizanemváltást hajt végre, forintról euróra, a számviteli törvény 145–146. §-a alapján. Az áttérés napja az üzleti év mérlegfordulónapja (2026. szeptember 30.), és az áttérést követő naptól (2026. október 1.) történik a könyvvezetés euróban. A cégbírósági bejegyzés (létesítő okirat módosítása, jegyzett tőke devizaneme) tekintetében mely dátum tekintendő helyesnek: szeptember 30., mint a mérlegfordulónap, vagy október 1., mint az új devizanemben történő működés első napja?