Utazásszervezésnél előlegszámla és számla

Kérdés: Az idegenforgalomban bevett szokás, hogy a szolgáltatás igénybevevője hamarabb fizet a szolgáltatásért, mint ahogyan az igénybevétel megtörténik. Az utazásszervezők ezekben az esetekben nem előlegszámlát állítanak ki, hanem számlát, amelyen a teljesítés időpontjaként az útról való visszatérés szerepel. Az utas, amikor visszaérkezik az útról, be sem megy az utazási irodába azért, hogy átvegye a számlát. Elfogadható ez a gyakorlat? Mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Ez azonban nem mentesít az előleg átvételekor keletkezőáfafizetési kötelezettség alól. Az utazásszervezési szolgáltatásárrésadóztatására tekintettel (az áfa kiszámítására, dokumentálására a 3683.kérdésre adott válaszunkba utaltunk)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címkék:    

Visszáru vagy visszaszámlázás

Kérdés: Az egyik szaklapban a kérdés szerint az áruházláncnak beszállító vállalkozás szerződésben kikötött visszáruzási jogot biztosít az áruházláncnak időkorlát nélkül. A visszárut olyan számla kíséri, amelyben eladóként az áruházlánc szerepel. A válasz szerint ez esetben visszavásárlásról van szó, azaz két különböző ügyletről, és mivel az eredeti eladó a "visszáru" számla befogadója, így a számvitelben beszerzést kell könyvelnie. Így az eredeti eladó könyveiben az árbevétel és az elábé ugyanazon a szinten marad, mintha nem történt volna visszáruzás. Az eredeti eladó így nem realizált árrést mutat ki. Amennyiben nagy volumenben fordul elő egy vállalkozás életében az ilyen visszáru-befogadás, az felduzzasztja mind az árbevételt, mind az elábét, és a beszámoló nem a valódi értékesítésből származó eredményt fogja mutatni. Mi erről az Önök véleménye?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a számlázás, az az értékesítés árbevételének (kapcsolódóan azelábénak) az indokolatlan növelésével, és nem realizált árrés kimutatásával jár(elsősorban az eredeti eladónál), sőt később, alacsonyabb értéken történőértékesítéskor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Mintaboltban lévő készlet értékelése

Kérdés: Cégünk mintaboltjában saját termelésű péksüteményt és árut (üdítő, cukrászsütemények) árusít, valamint saját konyhát üzemeltet, ahol a vásárolt alapanyagokból hideg-, illetve melegkonyhai ételt készítenek helybeli fogyasztásra. Ezeknek a norma szerinti elszámolása szinte lehetetlen. Önök már adtak választ arra az esetre, ha kétféle csoport van a mintaboltokban, de mi a helyes számviteli elszámolás ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vezetni fogyasztói áron, de kimutatva a bekerülési (közvetlenönköltség, beszerzési ár) értéket és a különbözetet (az árrést) is.Nyilvánvaló, hogy ezen értékbeni nyilvántartásokba a növekedéseket folyamatosanfel kell vezetni, a csökkenéseket...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Jogdíjbevételhez kapcsolódó közvetített szolgáltatás

Kérdés: Amennyiben egy filmjogok létrejöttét nyomon követő, és azokkal később kereskedő adózó által számlázott, védjegyhez kapcsolódó tanácsadási díjak nem minősülnek jogdíjbevételnek, hogyan állapítsuk meg a helyi iparűzési adó alapját? A védjegy eredeti tulajdonosának fizetett royalty és tanácsadási díjakat közvetített szolgáltatásként kezeltük. A helyi adókról szóló törvény alapján a nettó árbevételbe nem számít bele a jogdíjbevétel, viszont az adóalapból levonható-e a közvetített szolgáltatások értéke? Kell-e fizetni iparűzési adót a jogdíjnak nem minősülő továbbszámlázott tanácsadási díjak "árrése" után, vagy ezt az összeget még csökkenteni lehet az iparűzési adó szempontjából nem adóztatott jogdíjbevételhez kapcsolódó közvetített szolgáltatások összegével?
Részlet az állásfoglalásából: […] A helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor kiindulásipont a nettó árbevétel.A helyi iparűzési adóban a nettó árbevételen a számvitelitörvényben meghatározott értékesítés nettó árbevételének a társasági adóról ésaz osztalékadóról szóló törvény szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. március 22.
Kapcsolódó címkék:  

Előleg áfájának számításbavétele a teljesítéskor

Kérdés: A társaság főtevékenysége ingatlanforgalmazás, új lakások, társasházak értékesítése. A társaság már 2003-ban megkezdte a lakások értékesítését előszerződések megkötésével. 2004-2005 folyamán a végleges adásvételi szerződések is aláírásra kerültek. A szerződések mellékletében meghatározott fizetési ütemezés alapján a vevők előlegeket fizettek. Az utolsó 10 százalék megfizetésére 2006-ban kerül sor. A lakások várható átadásának időpontja 2006 márciusa, a tulajdonjog az utolsó vételárrészlet kiegyenlítésével száll át. A társaság az adásvételi szerződésekben külön-külön szerepelteti a lakások nettó értékét és a 25%-os áfát. Mivel a lakások 2006-ban kerülnek átadásra, milyen mértékű áfával kell a végszámlát kiállítani? Kell-e módosítani a szerződéseket, mivel azok a nettó értéket és az áfát külön-külön tartalmazzák?
Részlet az állásfoglalásából: […] Hosszabban idéztük a kérdést (a kérdező példájára aválaszban visszatérünk), mivel olyan területet érint, ahol a hivatalosnaktekintendő álláspont és a szakmai vélemény (az adótanácsadók, számviteliszakemberek többségének a véleménye) érdemileg eltér egymástól....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. április 27.
Kapcsolódó címkék:  

Engedménnyel történő értékesítés

Kérdés: Szétválás után az egyik társaság (A) a másik társaság (B) felé a másik társaság boltjában lévő árukat, amelyeket a végleges vagyonmérleg szerint (A) társaság kapott meg, jelentős engedménnyel számlázza. Mi az áfa alapja?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a bekerülési értéknél kevesebb, vagy a vevőnél realizálódó bevétel és azeladási ár különbözete meghaladja az eladót megillető árrés összegét stb.Biztos, hogy aránytalanul alacsony az ár, ha az eladó engedményadásával,ismerve az átadott áruk piaci értékét,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Közvetítés harmadik országból történő közösségi beszerzésnél

Kérdés: Cégünk közvetítőként szerepel egy olyan ügyletben, amikor a harmadik országból acéllemezeket szállítunk az olasz megrendelőhöz. Az áru nem lép be Magyarország területére. Kell-e, és ha igen, kinek kell vámkezelni az árut? Hogyan kell könyvelni az ügyletet, ha a harmadik országbeli partner nekünk számláz, majd árréssel növelve mi számlázunk tovább az olasz partnernek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A magyar adóalany adókötelezettségét – mivel az árut nemMagyarországon léptetik be az Unió területére – nem a belföldi szabályokhatározzák meg. Amennyiben a szabad forgalomba bocsátást a termék rendeltetésihelye szerinti tagállamban kéri az adózó, adókötelezettségét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. január 19.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan értékesítése részletre

Kérdés: 2003 júliusában adásvételi szerződéssel a tulajdonunkat képező ingatlanunkat eladtuk 3,5 millió forintért. Előtte a vevő 1,5 millió forint foglalót adott, júliusban 1 millió forint vételárrészletet fizetett, a fennmaradó részt 2004 májusában köteles megfizetni. Mikor állítsuk ki a számlát, és mikor vezessük ki a könyveinkből? Az eladó az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg az ingatlant a vevő használatába adta (a vevő azt a saját költségén felújítja), de az eladó a tulajdonjogot a teljes vételár megfizetéséig fenntartja. Mennyiben változik a helyzet, ha a vételárból 1 millió forint a telek, 2,5 millió forint a gazdasági épület, és nem rögzítették, hogy a foglalót és az első részletet mire fizették?
Részlet az állásfoglalásából: […] A számviteli előírások szerint az adásvételi szerződés alapján a tárgyi eszközök között kimutatott gazdasági épület eladását akkor kell értékesítésként – számla alapján – elszámolni, amikor a szerződés szerinti teljesítés megtörtént, és a teljesítést a vevő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címkék:  

Árrés után fizetendő áfa elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 57. számában az 1186. kérdésre adott válaszuk nem egyértelmű számomra. Miért az egyéb ráfordítások között kell a fizetendő áfát elszámolni, és miért nem az árbevételt kell azzal csökkenteni? A válasz különösen fontos a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásához.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...érvényesek.Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalanynál az áfa alapja az általa elért, önálló pozíciószámonként számított árrés.Az árrés – az Áfa-tv. 66. §-ának (1) bekezdése szerint, az áfa alapjának meghatározásakor – az utas által...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Árrés után fizetendő áfa elszámolása

Kérdés: Utazást szervező kft. az áfa szempontjából árrés utáni adózásra kötelezett, tehát a bejövő számlákat áfával növelt értéken könyveli, a kimenő számlákban pedig fizetendő áfát nem számíthat fel. Az árrés után fizetendő áfát hova kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...között el nem számolható adók, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetendő összegét. E szerint kell elszámolni az árrés után fizetendő áfát...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 3.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
7
8
9