Társasházi lakások értékesítésének áfája

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokbaadás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, illetve a birtokbaadásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d) pont, 55. § (1) bekezdés és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat, vagyis hogy az eladó kiszámlázza a teljes vételárat, miközben még az áfa összegének megfelelő részt sem kapja meg, az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Az Áfa-tv. 55. § (2) bekezdését is figyelembe véve, Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?
Részlet az állásfoglalásából: […] 1-2.Ingatlan-adásvétel során áfaszempontból vett termékértékesítés [Áfa-tv. 9. §(1) bekezdés] akkor valósul meg, amikor a vevő az ingatlan feletttulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez. Ezen ténybekövetkeztének időpontja (mint a termékértékesítés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. október 1.
Kapcsolódó címkék:  

Lakás értékesítése részszámlával

Kérdés: A társaság lakóingatlanokat épít. 2009. június 29-én eladott egy lakást, amely ekkor szerkezetkész állapotban volt. Az adásvételi szerződést benyújtották a Földhivatalhoz. A szerződés szerint a vételárból 15 millió forintot a vevő június 30-án kifizetett. Az eladó erről az összegről részszámlát bocsátott ki, amelyben 20%-os áfakulcsot alkalmazott. A lakás-használatbavételi engedélyt legkésőbb októberben kapják meg. A vételár fennmaradó részének megfizetése a lakás átadásának a feltétele. Milyen áfakulccsal adózik ezen fennmaradó vételárrész, tekintettel arra, hogy a szerződést július 1-je előtt benyújtották a Földhivatalhoz?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre viszonylag egyszerűen lehetne válaszolni, ha akérdésben leírtak egyértelműek és a vonatkozó jogszabályi előírásoknakmegfelelőek lennének. A lakások értékesítése/vétele adásvételi szerződés alapjántörténik, amikor az eladásra kerülő lakás az adásvételi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:      

Utazásközvetítői tevékenység

Kérdés: Ügyfelünk utazásközvetítői tevékenységet végez, ügynöki jutalékot számláz az utazásszervező cég felé. Van néhány olyan út, amikor komplett utat vesz meg az utazásszervezőtől, és azt magasabb áron változatlan formában az utasnak adja tovább. Ez utazásszervezési szolgáltatásnak minősül, vagy közvetített szolgáltatás? A cég az árrésadózásra vonatkozó különös adózási mód alkalmazását az adóhatóság felé bejelentette. Szerintünk a közvetítői iroda semmilyen utazásszervezői tevékenységet nem végez.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Ez 2009. február 1-jétől nem minősülutazásszervezési szolgáltatásnak. Ezért az utazásszervező nem adózhat azutazásszervezési árrésadózás szabályai szerint, azaz a közvetítő iroda részérekibocsátott számla teljes ellenértékére kellett az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 3.
Kapcsolódó címke:

Különbözet szerinti adózás – használt gépjármű esetén

Kérdés: Ügyfelem használt gépjárművek forgalmazásával foglalkozik. Ez irányú értékesítéseire az Áfa-tv. 214-227. §-a szerinti adózási módot választotta. A megvásárolt gépjárművekre a társaság költ, azaz javíttatja (kis értékű javítások, mosatás, akkumulátorcsere, vizsgáztatás stb.), alkatrészeket vásárol. Ezen igénybe vett szolgáltatások, beszerzések áfáját a cég nem vonja le. Értékesítéskor a különbözeti áfa számítása során az eladási árat csökkenti a jármű beszerzési árával, valamint a járműre "ráköltött" igénybe vett szolgáltatások, alkatrészek beszerzési értékével. Tehát például megvásárol egy használt gépjárművet nem adóalanytól 1 M Ft összegért, majd rákölt még 100 E Ft-ot, ezt követően pedig értékesíti 1,2 M Ft-ért. Ebben az esetben az áfa számítását a vállalkozás árrése, azaz a 100 E Ft alapján végezzük el, tehát a 100 E Ft után fizeti meg a vállalkozás az áfát. Álláspontom szerint a jármű beszerzési árában a számviteli törvény 47. §-a szerint figyelembe vesszük az "eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összegét", így az Áfa-tv. 215. §-ának b. pontja szerinti beszerzési ár nem csak a jármű viszonteladójának megtérített összeget tartalmazza. Ha nem így járnánk el, akkor véleményem szerint duplán adóztatná a törvény az ilyen értékesítéseket. Önöknek mi az álláspontjuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...értékesített gépjárművek) után kell a viszonteladónak adót fizetnie (azértékesítési és a beszerzési ár különbözeteként adódó árrés alapulvételével),az egyéb felmerülő beszerzései (mint a példaként felhozott javítás,karbantartás, alkatrészvásárlás)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. június 11.
Kapcsolódó címke:

Árfolyam-különbözet átterhelése

Kérdés: A két fél termék beszerzéséről állapodott meg. Az egyik fél külföldről dollár ellenében szerzi be a terméket a megrendelő kérésére, és a saját árrésének rákalkulálása után továbbértékesíti, számlázza a megrendelőnek. Megegyezésük szerint az árfolyamváltozásokból eredő kockázatot teljes egészében a megrendelő fizeti. Ezért a számlázás és a megrendelő által történő kiegyenlítés közötti árfolyam-különbözetet az eladó átterheli a megrendelőre, árfolyam-differencia megnevezéssel, áfásan. Ez a beszerzett alapanyag bekerülési értékét növeli, tehát költség (és nem árfolyam-különbözetből származó ráfordítás) a megrendelő cégnél? Ez esetben az áfa felszámítása helyénvaló?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vagydeviza- (dollár-) alapon forintban. Ha például a terméket beszerző az adott termék egységét 10USD-ért szerzi be, és neki az árrése 2 USD, akkor a megrendelő felé 12 USD-ért,vagy devizaalapú szerződés esetén 12 USD számlázáskori...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Jegyeladás jutaléka (áfa)

Kérdés: Társaságunk külső szervezők által szervezett kulturális események jegyeinek terjesztését vállalja. A megállapodás szerint a megbízó jogosult a jegyeladásból származó bevételre, míg társaságunk az eladások utáni meghatározott mértékű jutalékra. Fenti ügyletre a megbízóval – eladási megbízásra – bizományosi szerződést kötünk, mint bizományos saját értékesítésként kezeljük a jegyértékesítésből származó jövedelmet, a megbízó pedig jutalékkal csökkentett jegybevételről állítja ki számláját. Nyereségünket a jegyvásárlásról kapott jutalékkal csökkentett összeg és az általunk értékesített jegybevétel különbözete, az árrés alkotja. Fenti jegyeket belföldi magánszemélyek részére értékesítjük. Erre az ügyletre az Áfa-tv. 15. §-a érvényes? Fenti szolgáltatás kulturális szolgáltatásnyújtás, amelyre az Áfa-tv. 42. §-a (1) bekezdésének a) pontja külön hivatkozik a teljesítés helyét illetően. Amennyiben a rendezvény helye külföld, ebben az esetben a teljesítés helye is külföld. Ezt úgy értelmezzük, hogy a külföldön lévő rendezvények jegyeinek értékesítése az Áfa-tv. területi hatályán kívül esik, tehát áfát a jegyre nem kell felszámítanunk. Helyes-e a fenti értelmezésünk abban az esetben, ha a rendezvény külföldön (EU-s tagállamban) kerül megrendezésre, a szervező, akivel szerződést kötünk, külföldön (EU-s tagállamban) nyilvántartásba vett adóalany, és a részünkre kibocsátott számlája a saját országában érvényes áfa-mértéket tartalmazza? (Jutalékunk vele szemben keletkezik, az eladási megbízás eredményeként.) Illetve van-e eltérés, ha nem EU-tagállamban, hanem 3. országban lévő rendezvény jegyeinek értékesítését vállaljuk? Továbbá hogyan kell értelmezni ebben az esetben a törvény 140. §-át, és ez hogyan kapcsolódik a fentiekhez?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kulturális rendezvényekre szóló jegyeknek a bemutatottkonstrukcióban történő értékesítése kapcsán levezetett adójogi megítéléshelyes. Társaságuknak a jegyértékesítési tevékenysége tekintetében valóban azÁfa-tv. 15. §-ának előírásai szerint kell eljárnia....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. március 19.
Kapcsolódó címkék:  

Különbözeti áfa könyvelése

Kérdés: A különbözeti áfa könyvelésére eddig két megoldást láttam. Az egyik: T 867 – K 467, a másik T 911 – K 467. Melyik megoldás a helyes? Valóban csökkenteni lehet az árbevételt az áfa összegével?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...válasznál az Áfa-tv. vonatkozó előírásaiból indokoltkiindulni. Az árrés adóztatásának az az egyik jellemzője, hogy az áfát nem atermékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértéke alapján kell megfizetni,hanem egy – az Áfa-tv. szerinti meghatározott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. március 5.
Kapcsolódó címke:

Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...áfát nem kell felszámítania.Az Szja-tv. 75. §-ának (3) bekezdése alapján a közöstulajdon tárgyát képező ingatlanrész (az udvarrész) értékesítésekor a bevétel25 százaléka minősül jövedelemnek, amely után az adó mértéke 25 százalék. Az Szja-tv. 75...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Használt cikk beszerzése a Közösségen belülről

Kérdés: A használtcikk-kereskedelemmel foglalkozó kft. az Áfa-tv. XVI/2. alfejezet rendelkezéseit alkalmazza a Közösségen belülről beszerzett, a lomtalanítás során kitett használt áruk esetében. Mivel ingyen jut hozzá az árukhoz, a kérdés az, milyen áron kerül be a kft. könyveibe és milyen iratok, nyomtatványok szükségesek az áru eredetének igazolásához, illetve a beszerzéshez?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem fizet, így azok beszerzési ára – áfa szempontjából– nulla, így ezen használt áruk eladási árának adóval csökkentett összege azárrés, amely alapján az áfát meg kell fizetni.A második kérdésre adandó válasznál számos körülménytfigyelembe kell venni. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. szeptember 25.
Kapcsolódó címke:

Utazásszervezés – árrés utáni adózás

Kérdés: Ügyfelünk saját utakat nem szervez, más irodák útjait értékesíti. Az út szervezője "eladja" az utazási csomagot ügyfelünknek, aki azt saját nevében értékesíti. Ez véleményünk szerint utazásszervezési szolgáltatásnak minősül. Ez esetben az áfa alapja az utazásszervező árrése azzal, hogy az előzetesen felszámított áfát az utazási iroda nem vonhatja le a más adóalanyok által teljesített szolgáltatásokból. Milyen módszer helyes az árrésadózás számítása során?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...azaz ügyfelükre vonatkoznak az új Áfa-tv. XV.fejezetének előírásai.Az új Áfa-tv. 210. §-ának (2) bekezdése ugyan tartalmazza azárrés meghatározásának módszerét, bár a gyakorlatban az ott leírtaknakmegfelelő árrés-meghatározás kissé nehézkes lehet....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
6
7
8
9