Találati lista:
61 Társasházi lakások értékesítésének áfája
Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokbaadás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, illetve a birtokbaadásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d) pont, 55. § (1) bekezdés és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat, vagyis hogy az eladó kiszámlázza a teljes vételárat, miközben még az áfa összegének megfelelő részt sem kapja meg, az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Az Áfa-tv. 55. § (2) bekezdését is figyelembe véve, Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?
62 Lakás értékesítése részszámlával
Kérdés: A társaság lakóingatlanokat épít. 2009. június 29-én eladott egy lakást, amely ekkor szerkezetkész állapotban volt. Az adásvételi szerződést benyújtották a Földhivatalhoz. A szerződés szerint a vételárból 15 millió forintot a vevő június 30-án kifizetett. Az eladó erről az összegről részszámlát bocsátott ki, amelyben 20%-os áfakulcsot alkalmazott. A lakás-használatbavételi engedélyt legkésőbb októberben kapják meg. A vételár fennmaradó részének megfizetése a lakás átadásának a feltétele. Milyen áfakulccsal adózik ezen fennmaradó vételárrész, tekintettel arra, hogy a szerződést július 1-je előtt benyújtották a Földhivatalhoz?
63 Utazásközvetítői tevékenység
Kérdés: Ügyfelünk utazásközvetítői tevékenységet végez, ügynöki jutalékot számláz az utazásszervező cég felé. Van néhány olyan út, amikor komplett utat vesz meg az utazásszervezőtől, és azt magasabb áron változatlan formában az utasnak adja tovább. Ez utazásszervezési szolgáltatásnak minősül, vagy közvetített szolgáltatás? A cég az árrésadózásra vonatkozó különös adózási mód alkalmazását az adóhatóság felé bejelentette. Szerintünk a közvetítői iroda semmilyen utazásszervezői tevékenységet nem végez.
64 Különbözet szerinti adózás – használt gépjármű esetén
Kérdés: Ügyfelem használt gépjárművek forgalmazásával foglalkozik. Ez irányú értékesítéseire az Áfa-tv. 214-227. §-a szerinti adózási módot választotta. A megvásárolt gépjárművekre a társaság költ, azaz javíttatja (kis értékű javítások, mosatás, akkumulátorcsere, vizsgáztatás stb.), alkatrészeket vásárol. Ezen igénybe vett szolgáltatások, beszerzések áfáját a cég nem vonja le. Értékesítéskor a különbözeti áfa számítása során az eladási árat csökkenti a jármű beszerzési árával, valamint a járműre "ráköltött" igénybe vett szolgáltatások, alkatrészek beszerzési értékével. Tehát például megvásárol egy használt gépjárművet nem adóalanytól 1 M Ft összegért, majd rákölt még 100 E Ft-ot, ezt követően pedig értékesíti 1,2 M Ft-ért. Ebben az esetben az áfa számítását a vállalkozás árrése, azaz a 100 E Ft alapján végezzük el, tehát a 100 E Ft után fizeti meg a vállalkozás az áfát. Álláspontom szerint a jármű beszerzési árában a számviteli törvény 47. §-a szerint figyelembe vesszük az "eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összegét", így az Áfa-tv. 215. §-ának b. pontja szerinti beszerzési ár nem csak a jármű viszonteladójának megtérített összeget tartalmazza. Ha nem így járnánk el, akkor véleményem szerint duplán adóztatná a törvény az ilyen értékesítéseket. Önöknek mi az álláspontjuk?
65 Árfolyam-különbözet átterhelése
Kérdés: A két fél termék beszerzéséről állapodott meg. Az egyik fél külföldről dollár ellenében szerzi be a terméket a megrendelő kérésére, és a saját árrésének rákalkulálása után továbbértékesíti, számlázza a megrendelőnek. Megegyezésük szerint az árfolyamváltozásokból eredő kockázatot teljes egészében a megrendelő fizeti. Ezért a számlázás és a megrendelő által történő kiegyenlítés közötti árfolyam-különbözetet az eladó átterheli a megrendelőre, árfolyam-differencia megnevezéssel, áfásan. Ez a beszerzett alapanyag bekerülési értékét növeli, tehát költség (és nem árfolyam-különbözetből származó ráfordítás) a megrendelő cégnél? Ez esetben az áfa felszámítása helyénvaló?
66 Jegyeladás jutaléka (áfa)
Kérdés: Társaságunk külső szervezők által szervezett kulturális események jegyeinek terjesztését vállalja. A megállapodás szerint a megbízó jogosult a jegyeladásból származó bevételre, míg társaságunk az eladások utáni meghatározott mértékű jutalékra. Fenti ügyletre a megbízóval – eladási megbízásra – bizományosi szerződést kötünk, mint bizományos saját értékesítésként kezeljük a jegyértékesítésből származó jövedelmet, a megbízó pedig jutalékkal csökkentett jegybevételről állítja ki számláját. Nyereségünket a jegyvásárlásról kapott jutalékkal csökkentett összeg és az általunk értékesített jegybevétel különbözete, az árrés alkotja. Fenti jegyeket belföldi magánszemélyek részére értékesítjük. Erre az ügyletre az Áfa-tv. 15. §-a érvényes? Fenti szolgáltatás kulturális szolgáltatásnyújtás, amelyre az Áfa-tv. 42. §-a (1) bekezdésének a) pontja külön hivatkozik a teljesítés helyét illetően. Amennyiben a rendezvény helye külföld, ebben az esetben a teljesítés helye is külföld. Ezt úgy értelmezzük, hogy a külföldön lévő rendezvények jegyeinek értékesítése az Áfa-tv. területi hatályán kívül esik, tehát áfát a jegyre nem kell felszámítanunk. Helyes-e a fenti értelmezésünk abban az esetben, ha a rendezvény külföldön (EU-s tagállamban) kerül megrendezésre, a szervező, akivel szerződést kötünk, külföldön (EU-s tagállamban) nyilvántartásba vett adóalany, és a részünkre kibocsátott számlája a saját országában érvényes áfa-mértéket tartalmazza? (Jutalékunk vele szemben keletkezik, az eladási megbízás eredményeként.) Illetve van-e eltérés, ha nem EU-tagállamban, hanem 3. országban lévő rendezvény jegyeinek értékesítését vállaljuk? Továbbá hogyan kell értelmezni ebben az esetben a törvény 140. §-át, és ez hogyan kapcsolódik a fentiekhez?
67 Különbözeti áfa könyvelése
Kérdés: A különbözeti áfa könyvelésére eddig két megoldást láttam. Az egyik: T 867 – K 467, a másik T 911 – K 467. Melyik megoldás a helyes? Valóban csökkenteni lehet az árbevételt az áfa összegével?
68 Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)
Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
69 Használt cikk beszerzése a Közösségen belülről
Kérdés: A használtcikk-kereskedelemmel foglalkozó kft. az Áfa-tv. XVI/2. alfejezet rendelkezéseit alkalmazza a Közösségen belülről beszerzett, a lomtalanítás során kitett használt áruk esetében. Mivel ingyen jut hozzá az árukhoz, a kérdés az, milyen áron kerül be a kft. könyveibe és milyen iratok, nyomtatványok szükségesek az áru eredetének igazolásához, illetve a beszerzéshez?
70 Utazásszervezés – árrés utáni adózás
Kérdés: Ügyfelünk saját utakat nem szervez, más irodák útjait értékesíti. Az út szervezője "eladja" az utazási csomagot ügyfelünknek, aki azt saját nevében értékesíti. Ez véleményünk szerint utazásszervezési szolgáltatásnak minősül. Ez esetben az áfa alapja az utazásszervező árrése azzal, hogy az előzetesen felszámított áfát az utazási iroda nem vonhatja le a más adóalanyok által teljesített szolgáltatásokból. Milyen módszer helyes az árrésadózás számítása során?
