Vásárolt készlet miatti adóalap-növelés

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető társaságnak a 2000. december 31-én az egyszerűsített mérlegben kimutatott vásárolt, kifizetett, nem beruházási célú készlet értékével a 2000. évet követő három adóév alatt, egyenlő részletekben növelnie kell az adóalapot, azaz évenként egyharmadát be kell állítania a társaságiadó-bevallásba. Mi a helyzet akkor, ha áttér a kettős könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 29/C. §-ának (5) bekezdése tartalmazza a kérdésben hivatkozott rendelkezést. Ez az előírás szól arról is, mi a teendő akkor, ha az adózó megszűnik, átalakul (növelni kell az adózás előtti eredményt a megszűnéskor, az átalakuláskor az adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Mikro- vagy kisvállalkozás adóalap-kedvezménye szállításnál

Kérdés: A vállalkozás kis kiszerelésű növénytápanyag előállításával foglalkozik. Termékei 80 százalékát saját szállítóeszközzel a kiskereskedelemben értékesíti áruterítés formájában. Jogosult lehet-e a mikro- és kisvállalkozások számára biztosított adóalap-kedvezmény érvényesítésére egy új furgonjellegű tehergépkocsi beszerzése esetén, feltéve hogy minden egyéb törvényi feltételnek megfelel?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. előírása szerint [7. § (1) bekezdésének zs) pontja és (11)–(13) bekezdése] az adózás előtti eredmény (...) a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, jármuvek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Devizaalapon számlázott összeg helyesbítése

Kérdés: Társaságunk egy hazai szállítóval kötött szerződésben a termék ellenértékét euróban határozta meg. Mivel akkor nem volt arra lehetőség, hogy a szállító euróban számlázzon, a szállító az általa meghatározott – egy évre vonatkozó – fix árfolyamon állapította meg a számlázandó összeget. Ebben az évben megállapodás született arról, hogy a szállítóval – 3 évre visszamenőleg – sor kerül a tényleges, illetve a számlázásnál alkalmazott árfolyam közötti különbözet rendezésére. Helyesen járunk-e el, ha a különbözetet a külföldi pénzértékre szóló követelések-kötelezettségek árfolyam-különbözeteként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] A hosszú kérdésre röviden azt lehet válaszolni, hogy nem járnak el helyesen.A kérdésben leírtak alapján fix árfolyamon állapították meg a számlázandó összeget és annak áfáját, természetesen forintban. Az így számlázott összeget számolta el a szállító árbevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

A bérmunka díja kereskedőcégnél

Kérdés: Kereskedőcég a nyersanyag vásárlását követően a nyersanyagot bérmunkában feldolgoztatja, és az így előállított terméket értékesíti. Minősülhet-e itt a készletértéket növelő anyagnak, értékesítés után elábénak a bérmunka értéke?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében szükséges munkaműveletet bérmunkában végeztet el. Ilyen esetben a kereskedőcégnek a vásárolt nyersanyagot a kereskedelmi áruk között kell a beszerzéskor nyilvántartásba vennie (T 26 – K 454), akkor is, ha egyébként a vásárolt készletekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Alvállalkozók utazási és szállásköltsége

Kérdés: Belföldi székhelyű kft. építési-szerelési tevékenységet végez változó helyszíneken. A munkát egyéni vállalkozókkal végezteti. A köztük lévő megállapodás alapján az utazás a szerelés helyszínére a kft. mikrobuszával történik, többnapos munka esetén a szállásköltséget is a kft. viseli. Elismerhetők-e az említett költségek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, ha nem, milyen adókötelezettséggel kell számolni?
Részlet a válaszából: […] ...karbantartási költségei, az üzemanyagköltség, továbbá a gépkocsivezető munkabére, személyi jellegű egyéb kifizetései, azok járulékai) abban az esetben a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költség, ha hivatali, üzleti utazásnak minősül, azaz, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Készpénzért értékesített menetjegy bizonylata

Kérdés: Társaságunk nyomdai úton előállított helyi járati menetjegyeket értékesít készpénzért. A menetjegy a nyugta tartalmi követelményeinek megfelel, azt szigorú számadási kötelezettség terheli. Az Áfa-tv. előírásai alapján e tevékenységnél pénztárgép alkalmazása nem kötelező. A bevételelszámolás számviteli alapbizonylataként elfogadható-e a nem pénztárgép által kiállított nyugta?
Részlet a válaszából: […] ...a pénzmozgással egyidejűleg (legalább naponta) könyvelni kell. Nem célszerű azonban a nyugtákat külön-külön, tételesen könyvelni. Az elárusítóhelyenként kiállított – szigorú számadási kötelezettség alá vont – nyugtákról indokolt pénztárnaplót vezetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Társasházi közös költségek bizonylatolása

Kérdés: A társasházban lévő ingatlantulajdon után fizetendő közös költséget és felújítási alapba történő befizetést milyen bizonylat alapján kell fizetni, illetve elszámolni a vállalkozásnál? Milyen bizonylatot köteles adni a társasház?
Részlet a válaszából: […] ...közös költségekről, az ezt ellentételező bevételekről, és ennek alapján megállapítani tulajdonosonként a közösköltség-hozzájárulások éves, illetve havi összegeit, és azt közölni a tulajdonosokkal. A tulajdonosok a közösköltség-hozzájárulásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Garanciális javítás fedezete

Kérdés: A kft. az eladott árujára egyéves garanciát biztosít, a számla értékének 5 százalékában. Hogyan kell ezt számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...pontatlanul fogalmazott. A kérdésben leírtak értelmezhetők úgy, hogy a kft. egyéves garanciát vállalt, és amennyiben ez idő alatt az áru meghibásodik, akkor a garanciális javítást maga a kft. végzi el, a garanciális javítást a kft.-vel szerződéses kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Jóváíró számla elszámolása

Kérdés: A szállító által kibocsátott, jóváíró áfás számla, ami utólag adott engedményt tartalmaz, termékenkénti felsorolással, egyéb bevétel vagy elábét csökkentő tétel?
Részlet a válaszából: […] ...[az Szt. 47. §-a (9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével], ha azt már költségként, ráfordításként (például eladott áruk beszerzési értékeként) elszámolták, akkor a költséget, ráfordítást kell helyesbíteni, csökkenteni. Azonos módon kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint a társaság a termelőtől úgy kap árut, hogy azért nem kell fizetnie, azaz térítés nélkül kapja visszaadási kötelezettség nélkül (azért kapja, hogy szóróajándékként szétossza). Az Szt. előírásai szerint a térítés nélkül átvett eszközöket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
1
318
319
320
351