3506 cikk rendezése:
41. cikk / 3506 Túraszervezőnél az szja 1%-a terhére a működési költség elszámolása
Kérdés:
Egy természetjáró, túraszervező – közhasznú minősítéssel nem rendelkező – kettős könyvvitelt vezető egyesületnél működési költségként elszámolható-e:
a) Az szja 1%-os felajánlásokból kapott összeg a könyvelési díjra, ha külső megbízott könyvelő látja el számla ellenében, vagy csak ha a könyvelési díjat magánszemélynek megbízási díjként vagy munkabérként fizetjük ki, és személyi jellegű juttatásként könyveljük?
b) Az egyesület közgyűlésére nyújtott vendéglátás költsége, a vendéglátás ez esetben milyen adókötelezettséggel jár? A vendéglátás költségeit személyi jellegű juttatásként (reprezentáció) könyveljük?
42. cikk / 3506 Túraszervezőnél az szja 1%-a terhére elszámolhatók-e különböző költségek?
Kérdés:
Az egyesület által kifizetett és a nevére szóló számla alapján
a) elszámolható-e az egyesület által bérelt nyaraló éves díja (a nyaraló a szervezett túrák és táborok résztvevőinek biztosít szállást), és a használatából eredően keletkezik-e szja-vonzata a kifizető részéről, ha azt a túrán, ill. táborban részt vevőknek ingyenesen biztosítja?
b) Többnapos túrák esetén a résztvevőknek az egyesület adómentesen kifizetheti-e a felmerült utazási (pl. buszbérlés), szállás és étkezési költséget (a túrára jelentkezők által fizetendő részvételi díj az utazás, szállás és étkezés költségét tartalmazza)? A felmerült költségeket személyi jellegű ráfordításként vagy igénybe vett szolgáltatásként könyveljük?
c) Ha a túrák vagy táborok szervezése esetén említett utazási, szállás és étkezési költséget az egyesület a részvételi díjban nem – vagy nem az általa kifizetett teljes összeget – hárítja tovább? Ez esetben keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
d) Elszámolható-e az egyesület által összeállított program részeként a borkóstolón való részvétel díja?
43. cikk / 3506 Mobilhálózat telepítésének minősítése
Kérdés: A kft. privát mobilhálózat teljesítésére kötött szerződést. A szerződés szerint a szolgáltató egy szervergépet biztosít, és kiépíti a hálózatot. A szervergép a kft. tulajdonába kerül. A későbbiekben a szolgáltató havi szolgáltatási díjat fog számlázni a hálózat működtetéséért? Milyen tárgyi eszközként kell kezelni a kft. könyveiben a kiépített magán-mobilhálózatot?
44. cikk / 3506 Kivás kisvállalkozásnál többségitulajdonos-váltás
Kérdés: Kiva alatt adózó kisvállalkozás vagyunk, az idei év január közepétől a többségi tulajdonosunk egy svájci illetőségű társaság lett. Mikortól kell figyelembe venni az alábbi szabályt? A vállalkozási méret besorolásánál nemcsak az adott vállalkozás adatait kell figyelembe venni, hanem minden kapcsolódó vállalkozásét és partnervállalkozásét is. Ugyanakkor: Egy vállalkozás csak akkor veszíti el a kis- és középvállalkozás minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi a törvényben meghatározott határértékeket [1996. évi LXXXI. tv. 7. § (1) bek.; 2004. évi XXXIV. tv. 3. § (1) és (2) bek., 4. §, 5. § (3) bek.]. Ezt a két szabályt szeretnénk értelmezni ránk vonatkozóan az alapján, hogy a 2023. évi éves beszámolónkban az árbevételi határértéket meghaladtuk, ez volt az első év. Jól értelmezzük, hogy a 2024. évi éves beszámolóban (2 éves szabály/2. év) közölt értékhatár feletti árbevételadatok miatt a 2025-ös évre már középvállalkozásnak fogunk számítani? Jól értelmezzük, hogy a svájci többségi tulajdonos miatt a kivaalanyiságunk nem szűnik meg, mivel kilépéskor a törvény – szemben a belépési korlátokkal – nem írja elő a kapcsolt vállalkozások adatainak figyelembevételét? Éppen ezért a jelenlegi értelmezés alapján a kivaalanyiság megszűnésének vizsgálatakor nem kell a kapcsolt vállalkozások adatait nézni. A jogszabály szövegezése alapján, ha egy cég a kivaalanyiságot választotta, akkor az nem szűnik meg csak azért, mert a kapcsolt vállalkozásokkal összeszámított árbevétele, illetve átlagos statisztikai létszáma meghaladja a jogszabályban előírt határokat.
45. cikk / 3506 Ügyvezető díja euróban, szja forintban
Kérdés: Egy adott kft. EUR-ban vezeti a könyvelését. Az ügyvezető a tevékenységéért ügyvezetői díjat kap a kft.-től (a magánszemély nem tulajdonosa a kft.-nek), amelynek a díját a közöttük lévő szerződés értelmében EUR-ban határozták meg. Az ügyvezető olaszországi illetőségű, tehát EUR-ban készíti a bevallását Olaszországban. A tárgyhavi nettó jövedelmet a tárgyhónap utolsó napjáig megtérítik a részére EUR-ban. A bérszámfejtés a törvényben meghatározott árfolyamon átszámítja a szerződés szerinti bruttó összeget, és az szja összegét HUF-ban vallja be. Az ügyvezető az M30-as igazolást az éves jövedelméről HUF-ban fogja megkapni. A kft.-nek a könyvelésében a bruttó és a nettó jövedelem rögzítésekor szükséges a tételekhez (másodlagos) HUF-értéket társítania, vagy mivel az ügyvezető és a kft. közötti szerződés kizárólag EUR-ban meghatározott bruttó összeget tartalmaz, és a jövedelem HUF-ra történő átváltása csak az szja meghatározása érdekében történik ez elhagyható (ezáltal elkerülve az árfolyam-különbözet keletkezését)? Kérjük a választ egy konkrét példán keresztül is levezetni: Bruttó díj: 1000 EUR október hóra, és a kifizetés 10. 28-án megtörténik.
46. cikk / 3506 Helypénz számlázása.
Kérdés: Őstermelő helypénzt számlázott őstermelőnek. Megteheti ezt?
47. cikk / 3506 A tulajdonostársak közössége iparűzésiadó-alany?
Kérdés: A tulajdonostársak közössége iparűzésiadó-alanynak minősül? Ők ugye magánszemélyek, akik adószámot kérnek, például férj-feleség. Egy vidéki önkormányzati adóhatóság úgy gondolta, hogy hiányzik egy tulajdonostársi közösségnek az iparűzésiadó-bevallása. Jogos az önkormányzati adóhatóság igénye?
48. cikk / 3506 Külföldi állampolgár foglalkoztatása távmunkában
Kérdés: Társaságunk egy román-kanadai állampolgárt alkalmazott teljes munkaidőben 2024. 09. 02-től. A munkaviszony megkezdése előtt 2024. 08. 31-éig Kanadában dolgozott és élt. A munkavállaló rendelkezett bejelentett lakcímmel, tajszámmal, adóazonosítóval – életvitelszerűen élt Magyarországon a fenti dátumtól. 2024. 09. 02-től munkabérétől levontuk az adó- és járulékterheket, bevallottuk és megfizettük a magyarországi adóhatóság részére. Sajnos az élethelyzete úgy kívánja, hogy visszaköltözzön Romániába (2024 októberében – jelenleg – fizetés nélküli szabadságon van 4 hétig) azon időszakra, amíg meg nem oldódik a családi problémája. Ezt követően pedig vissza szándékozik költözni Magyarországra életvitelszerűen. A munkavállaló szaktudására távmunkában továbbra is szüksége van a társaságnak. Keressük azt az alkalmazási módot, amelyben őt továbbra is tudnánk foglalkoztatni távmunkában, valamint hogy a magyar munkáltatónak milyen adó- és járulékkötelezettségei vannak.
49. cikk / 3506 Kiváláshoz kapcsolódó áfa-, illeték-, kivakérdések
Kérdés: Adott a Kereskedő Kft., amelynek tulajdonosai 2 fő magyar magánszemély 99,6%-os és 0,4%-os arányban. A társaság 2021. 01. 01. óta kivaadózás alatt működik, előtte a társasági adó hatálya alá tartozott. A társaság rendelkezik egy nagy értékű ingatlannal, amelyben tevékenységét folytatja. Az ingatlant a társaság 1997-ben építtette, az építés után az áfát visszaigényelte. A társaság a saját tulajdonú ingatlanját mind bérbeadás, mind eladás tekintetében áfamentesen végzi. Gazdasági megfontolások mérlegelése után felmerült az a gondolat a tulajdonosokban, hogy az ingatlant el szeretnék választani a tevékenységtől. Ennek módja az átalakulás, azon belül is a kiválás. Az eredmény a következő lenne: 1. új társaság Kereskedő Kft.: ebben maradna a tevékenység, az alkalmazottak, az alaptevékenység, 2. új társaság Ingatlan Kft.: ebbe kerülne át az ingatlan (telek és ingatlan). A kiválást követően az Ingatlan Kft. bérbe adná az ingatlanját a tevékenység végzéséhez a Kereskedő Kft.-nek. Mindkét cégben a mostani cég tulajdonosai maradnának a jelenlegi tulajdoni aránnyal. A társaság tulajdonosai nem terveznek pénzeszközt szerezni az átalakulás kapcsán. A kérdéseim a következők:
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?
50. cikk / 3506 Erdőkezelő könyvelési feladatai
Kérdés: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: törvény) 68/E. §-a rendelkezik az erdőkezelésről. Abban az esetben, ha az erdőkezelő egy kft., akkor a kezelésbe vett erdővel mint vagyontárggyal kapcsolatban milyen könyvelési tételek merülnek fel? Tárgyi eszközként nyilvántartásba kell-e venni a kezelésbe vett erdőt valamilyen értéken? A törvény (5) bekezdésében az szerepel, hogy „A kezelt erdő az erdőkezelő saját vagyonától és az általa kezelt más erdőktől elkülönült vagyont képez, amelyet az erdőkezelő köteles külön nyilvántartani”. Az erdőkezelés során hogyan kell figyelembe venni a felmerült ráfordításokat az erdőkezelés során, esetleg az erdő újratelepítése során? Beruházásként vagy tárgyidőszaki ráfordításként kell elszámolni? A kezelésbe adó tulajdonos részére kifizetett összeget hogyan kell elszámolni, könyvelni? A törvény (6) bekezdésében az szerepel, hogy az erdőkezelő a később felmerülő várható ráfordítások fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja. Ebben az esetben kevesebb összeget fizet ki a tulajdonosnak, de a ráfordítások, melyeket ebből az összegből fog fedezni, csak később merülnek majd fel.
