Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott átalakítás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Átalakítás minősítése

Kérdés: A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. A munkálatokat külső vállalkozó, részben saját anyaggal valósítja meg. Ez saját rezsis beruházásnak minősül? A kft. az áfát visszaigényelheti?
Részlet a válaszból: […]ki, hogy az eszköz (az épület) beszerzési, előállítási értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Az adott esetben a megvásárolt lakóház rendeltetésszerű használatbavétele előtt felmerült javítási, karbantartási, átalakítási munkák költségeit a lakóház (átalakítás és átsorolás után a szálláshely-szolgáltatást biztosító épület) bekerülési értékében (mint beruházási ráfordítást) kell számításba venni.Az előbbiek során azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a kft. csak anyagot biztosít a beruházási tevékenységet végzőknek (a kivitelezőknek). A kivitelezők számláznak (T 161 - K 455), és beépítik (felhasználják) a kft. által beszerzett és a kivitelezők rendelkezésére bocsátott anyagot. Ez esetben nem beszélhetünk saját vállalkozásban végzett beruházásról. A kft.-nek a beszerzett anyagot először készletre kell vennie (T 21-22 - K 454), majd amikor azt a kivitelezők beépítették, felhasználták, akkor számolhatja el anyagköltségként (T 51 - K 21-22). Mivel a szóban forgó anyagot közvetlenül nem a vállalkozási tevékenységhez használják fel, hanem a kivitelezőnek a beruházás megvalósításához adták át, az anyagköltségként elszámolt összeggel azonos értéke a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben kell a beruházási számlára könyvelni (T 161 - K 582).Abban az esetben, ha a kft. nemcsak anyagot biztosítana a kivitelezőknek, de maga is részt venne (szakembereivel) a beruházási tevékenységben, akkor az elszámolás a következő lehetne. A kivitelezők számláit az igénybe vett szolgáltatások költségei között kellene könyvelni (T 52 - K 454), a kivitelezőknek átadott anyagot anyagköltségként, a kft.-nél a beruházással kapcsolatosan közvetlenül felmerülő költségeket elsődlegesen a megfelelő költségnemszámlán kellene[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7922
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Átalakítás, felújítás, beruházás

Kérdés: A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. Az udvaron parkolót épít. Mivel kicsi az udvar, ezért a szomszéd telken (ami a kft. tagjaié) további kiszolgálóépületet, pavilont, szalonnasütőt, medencét szeretne építeni. A munkálatokat külső vállalkozóval, részben saját anyaggal valósítja meg. Saját rezsis beruházásnak minősül-e, az áfát visszaigényelheti-e? Mi a könyvelés menete? A tagok telkén végzendő munkálatok tekintetében mi a helyzet? A tereprendezés, fák, virágok ültetése is a beruházás része? Az áfa visszajár?
Részlet a válaszból: […]előzetesen felszámított áfájának levonására, illetve visszaigénylésére ez esetben is az általános előírásokat kell alkalmazni. A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet kíván folytatni. Ehhez a házat teljesen át kell alakítania, fel kell újítania. Ezzel azonban az épület rendeltetése megváltozik. Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja szerint a meglévő tárgyi eszköz (épület) bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával kapcsolatos tevékenység beruházásnak minősül. Így a lakóházon elvégzett minden munka számlázott és közvetlen költségét elsődlegesen a beruházási számlán kell könyvelni (T 161 - K 455, 582), de a beruházási számlára kell könyvelni a lakóház vételárát, a vagyonszerzési illetéket és a beszerzéshez kapcsolódó egyéb tételeket is (T 161 - K 455, 384, 381), majd a rendeltetésszerű használatbavételkor (a használatbavételi engedély birtokában) kell a beruházási számláról az épületek számlára átvezetni (T 123 - K 161). Az előbbiek során azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a kft. csak anyagot biztosít a beruházási tevékenységet végzőknek (a kivitelezőknek). A kivitelezők számláznak (T 161 - K 455), és beépítik (felhasználják) a kft. által beszerzett és a kivitelezők rendelkezésére bocsátott anyagot. Ez esetben nem beszélhetünk saját vállalkozásban végzett beruházásról. A kft.-nek a beszerzett anyagot először készletre kell vennie (T 21-22 - K 454), majd amikor azt a kivitelezők beépítették, felhasználták, akkor számolhatja el anyagköltségként (T 51 - K 21-22). Tekintettel azonban arra, hogy a szóban forgó anyagot nem a vállalkozási tevékenységéhez használták fel, hanem a kivitelezőknek a beruházás megvalósításához adták át, az anyagköltségként elszámolt összeggel azonos értéket a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben kell a beruházási számlára könyvelni (T 161 - K 582). Abban az esetben, ha a kft. nemcsak anyagot biztosít a kivitelezőknek, de maga is részt vesz (szakembereivel) a beruházási tevékenységben, akkor a költségek elszámolása az előbbiektől eltér. A kivitelezők számláit igénybe vett szolgáltatások költségeként kell könyvelni (T 52 - K 454), a kft.-nél a beruházással kapcsolatosan közvetlenül felmerülő költségeket (T 51, 52, 54, 55, 56 - K 1, 2, 3, 4) az 5. számlaosztályban kell elsődlegesen elszámolni, majd a beruházási munka befejezésekor (ha az a mérlegfordulónapig nem fejeződött be, az év végén) kell azok együttes összegét a beruházási számlán a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben könyvelni (T 161 - K 582). Ez esetben saját vállalkozásban végzett beruházásról van szó. Így amikor a rendeltetésszerű használatbavétel megtörténik, és az épület[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4271
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Karbantartás, vagy beruházás?

Kérdés: Cégünk a helyi önkormányzattól bérbe vett egy üzlethelyiséget, ahol ügyfélszolgálati irodát alakított ki. A helyiségben a padozatot, álmennyezetet, vizesblokkot, bejáratot, nyílászárókat, falburkolatokat, villamosvezeték-rendszert, fűtőtesteket lecseréltük. Elszámolhatjuk-e a felmerült költségeket karbantartási költségként, vagy ez inkább bérelt ingatlanon végzett beruházás? Hasonló munkálatokat végeztünk saját tulajdonú irodaépületünk ebédlőjében is.
Részlet a válaszból: […]végzett beruházásnak minősítendők az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja szerint. Ha viszont beruházás, mert egyrészt az üzlethelyiség ügyfélszolgálati irodává történő átalakításához kapcsolódik, másrészt ezen munkákat a rendeltetésszerű használatbavétel érdekében végezték el, akkor a felmerült költséget mint bérelt ingatlanon végzett beruházást kell elszámolni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor épületrészként az ingatlanok között kell aktiválni. (Bérelt ingatlanon végzett munkák elszámolásával a Számviteli Levelek 5. szám 76. kérdésére és a 6. szám 103. kérdésére adott válaszban foglalkoztunk.) Az előbbiektől eltérően ítélhető meg a saját tulajdonú irodaépület ebédlőjében végzett munkák elszámolása, amennyiben azok sem az irodaépület, sem az ebédlő átalakítását, rendeltetésének megváltoztatását nem eredményezik. Néhány példa arra, amikor az épületeken végzett munka karbantartásnak minősül: a meglévő - a vállalkozó könyveiben nyilvántartott vagy bérelt - épületen végzett minden olyan munka, amelynek elvégzése a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, még akkor is, ha az épület alkotórészei lényeges elemeinek részleges cseréjével jár együtt; a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett külső-belső állagmegóvási munka (vakolás, meszelés, festés, mázolás) még akkor is, ha az egész épületre kiterjed (homlokzattatarozás, beleértve a nyílászárók cseréjét is), vagy ha korszerűbb formában, módszerrel történik a javítási munka (például meszelés helyett festés, vagy tapétázás, vagy falburkolat elhelyezése, vagy szőnyegpadló helyett parketta, vagy fordítva); a tetőszerkezet javítása, részleges cseréje; a lapostető-szigetelés javítása, cseréje; az épület talajnedvesség elleni szigetelése, injektálása; a szellőző-, légüdítő (légállapot-szabályozó) berendezések részleges cseréje, a személyfelvonó, a mozgólépcső, a szemétledobó, a központi antenna, a kaputelefon, a lépcsőházi levélszekrény egyes darabjainak, alkotórészeinek cseréje; a villamos energia, a víz-, a gáz-, a hőellátás vezetékeinek, berendezéseinek részleges cseréje; a meglévő épület olyan átalakítása, amelynek eredményeként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. május 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 197