Közigazgatási bírság megtéríttetése

Kérdés: Bérbe adott személygépkocsinkra közigazgatási bírságot szabtak ki. A bírságot megtéríttetjük a bérlő társasággal. Milyen bevételi számlán kell nyilvántartanunk számviteli szempontból az így kapott bírságot, amelyet cégünknek a bérlő társaság megtérít? Helyes-e az egyéb bevételeket, azon belül is a kapott bírságokat, késedelmi kamatokat, kártérítéseket főkönyvi számlán nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] A kérdező által kiszabott és ténylegesen megfizetett közigazgatási bírságot az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint: az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, a bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Függő banki számla használata

Kérdés: Az alábbi problémával szembesültünk alapítványunknál a bankkivonatok ellenőrzésénél: A bankkivonat rögzítésének pillanatában nincs a banki kifizetéshez számla, vagy a rögzítő nem tudja, milyen tételre tegye, mert pl. még nem kaptuk meg a számlát, emiatt az ún. függő banki tételre teszi. Kérdés, meddig maradhat a függő bankon, és ha hiba folytán korábbi évet érintő tételt találunk, hogyan javítsuk? Hogyan tudjuk rendezni? Adminisztrációs hibák miatt úgy tűnik, így nem a valós helyzetét látjuk. Pl. ha egy duplán utalt összeget visszaküldenek, az a függő bankon marad, mint ellenszámlán, vagy nem jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak a számviteli előírásokkal összeegyeztethetetlenek, a bizonylati fegyelem durva megsértésére utalnak. A megtörtént gazdasági eseményeket az Szt. 165. §-ának (3) bekezdése szerint a gazdasági esemény által érintett számlákra kell könyvelni alapítvány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Számviteli bizonylat nélküli könyvelés

Kérdés:

Egyre többször fordul elő, hogy egy gazdasági társaságnál hiányzó számlák vannak (bankkártyás fizetések, utalások, készpénzes fizetések), amik a bankon megjelennek, vagy a NAV online adatszolgáltatáson látszódnak. Megoldás lehet-e, hogy áfalevonás nélkül (bruttó módon) kerülnek könyvelésre ezen költségek a cég könyveiben egy nyilatkozat alapján, mely nyilatkozat tartalmazza, hogy ezen tételek a cég érdekében felmerült költségek voltak, mihez kapcsolódóan merültek fel, ki volt a partner, mi került vásárlásra, és mellékelésre kerülnek a NAV online adatszolgáltatásból kinyerhető adatok (ahol látszik az időpont, hogy a cég nevére állították ki a számlát, és hogy mit vásároltak stb.)?

Részlet a válaszából: […] A számviteli bizonylatokra vonatkozó szabályokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 166–169. §-ai tartalmazzák. A számviteli törvény 166. § (1) bekezdése alapján számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Hibás teljesítés esetén az előleg

Kérdés: Tények: egy partnerünkkel megbízási szerződés jött létre marketingfeladatok elvégzésére. A munkára 50% előleg lett kifizetve, amelynek beérkezését a partner előlegszámla kiállításával elismerte. A partner hibásan teljesített, emiatt pert kezdeményeztünk, amelynek tárgya nem a hibás teljesítés, hanem késedelmikötbér-követelés. A partner felé egyezségi ajánlatot tettünk, és kértük a megbízási díj 50%-ra mérséklését, ami a fizetett előleg összegével egyező. Ezt a közreműködő nem fogadta el, ezért egyezségi ajánlatunk érvényét vesztette. A partner viszont keresetében az előlegen felüli, további 50%-ra perel bennünket. A per folyamatban van, és ügyvédünk szerint valószínűtlen, hogy bármelyik fél keresete megállja a helyét. Előlegre vonatkozó egyenlegközlőnket a partner azzal a válasszal küldte vissza, hogy nem ismeri el az előleget, mert nem ő tartozik az előleggel, hanem mi a szerződéses összeg második 50%-ával. Felmerült, hogy mivel a partner nem ismerte el az előleget, fedezetként az előleggel megegyező összegű céltartalékot kötelező képezni. Helyes-e ez az álláspont?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem helyes! A kérdező tényeket sorol fel, de nem veszi figyelembe, hogy azok mögött gazdasági események vannak akkor is, ha nincsenek minden esetben megfelelően bizonylatolva. Kezdjük az előleggel!A tények elején az szerepel, hogy az 50%-os előlegfizetést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Elveszett foglaló

Kérdés: A társaság az autókereskedő ajánlata alapján megrendelt egy személygépkocsit, amelyre foglalót fizetett. A megállapodásban szerepelt, hogy a teljes vételárat a személygépkocsi beérkezése előtt a társaság átutalja a kereskedő számlájára. A társaság ezt nem tudta teljesíteni, emiatt a foglalót nem kapja vissza. Hogyan kell elszámolni a foglalót számviteli és adózási szempontból? A dokumentáláshoz milyen bizonylatok kellenek?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:185. §-ának (1) bekezdése szerint a másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. A kérdés szerinti esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Részletre vétel

Kérdés: Ha a vevő az ellenértéket részletekben fizeti ki, a számlát mikor kell kiállítani számviteli, illetve áfabevallási szempontból?
Részlet a válaszából: […] A leegyszerűsített kérdésre csak a következő kiegészítések után lehet érdemileg válaszolni:– a kérdező cég az eladó;– nevesíteni kell, hogy egy termék ellenértékének részletekben történő megfizetéséről van szó, és ez esetben esetleg pénzügyi lízingről, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Gépbeszerzés Hollandiából

Kérdés: Ügyfelem Hollandiából szerez be egy gépet. A holland partnerrel úgy állapodtak meg, hogy 40-40% előleget fizet a gyártás előtt, majd a gép beszállításakor a maradék 20%-ot. A holland partner számlát állított ki az előlegekről, majd a gép leszállításakor mint termékértékesítést számlázta a maradék 20%-ot. Nem világos számára, hogy a teljes vételárról kellene kiadnia egy számlát, majd ebből levonni a fizetett előleget, és így maradna a pénzügyileg rendezendő 20%. Arra hivatkozik, hogy a holland jogszabályok alapján helyesen járt el. Ügyfelem viszont a magyar jogszabályok alapján aktiválná a gépet, de milyen bizonylat alapján tudja ezt elvégezni és az előleget kivezetni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, a termékértékesítés holland szabályai sem mások, mint a magyar előírások, legfeljebb értelmezésbeli eltérések lehetnek.Feltételezzük, hogy az ügyfél a holland partnerrel írásban állapodott meg, és az eredeti holland (esetleg angol) nyelven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Vámjogi képviselő és az importőr kapcsolata

Kérdés: Társaságunk közvetett vámjogi képviselőként végez szabadforgalomba-bocsátás vámkezeléseket importőr partnereink részére. A vámkezelés során a felmerült vámot a vámhatóság minden esetben részünkre, mint közvetett vámjogi képviselő részére, veti ki. A kivetett vámot bizonyos esetekben nem mi fizetjük meg, hanem a határozat alapján az importőr. Hogyan kell ezt a folyamatot dokumentálni? Jelenleg azt a gyakorlatot követjük, hogy a vám összegét kiszámlázzuk az importőrnek. Amikor az importőr fizeti a vámot, akkor a számlán feltüntetjük, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel. Úgy könyveljük, hogy a vámhatározat kézhezvételekor előírjuk kötelezettségként a Vámelszámolási technikai számlával szemben, és amikor a partner igazolja a pénzügyi teljesítést, akkor állítjuk ki a számlát a technikai számlával szemben, majd a vevőt és a Vámelszámolási számlát egymással szemben egyenlítjük ki. Helyes az, hogy számlát állítunk ki a vámról, vagy elég lenne egy számviteli bizonylat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy jogszabályellenesen járnak el, mert sem az Szt., sem az Áfa-tv. szerint nem lehet a vámról számlát kiállítani, a vám sem terméknek, sem szolgáltatásnyújtásnak nem minősíthető.A válasznál abból indokolt kiindulni, hogy a vám az importőrt terheli, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Készpénzkezelés, ha nincs pénztáros

Kérdés: Mi a házipénztár? A készpénzkezelésről kötelező nyilvántartást vezetni? Akkor is, ha nincs függetlenített pénztáros? Indokolt külön pénztárbevételi és pénztárkiadási bizonylatokat kiállítani? Hogyan történik ez esetben az ellenőrzés?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a számviteli törvény a házipénztárra vonatkozóan értelmező rendelkezést nem tartalmaz. A szakmai gyakorlat során minden olyan helyet, ahol készpénzt tartanak, bevételeznek, kiadnak, ahol készpénzt kezelnek, házipénztárnak neveznek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Haszonbérbe adásból származó jövedelem bizonylatolása

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.8. pontja alapján adómentes az erdőnek minősülő föld használati jogosultságának átengedése fejében a föld tulajdonosa vagy haszonélvezője által megszerzett jövedelem, ha a megállapodás alapján a használatba adás az 5 évet eléri. Az Erdőbirtokossági Társulat részére a magánszemélyek használatba adják az erdőnek minősülő földjüket, olyan megállapodás keretében, amely alapján adómentes jövedelmük keletkezik. Az Erdőbirtokossági Társulatnak milyen bizonylatot kell kiállítania ezen adómentes kifizetésekről? (Kiadási pénztárbizonylat, bankkivonat?) Van-e valamilyen előírás arra vonatkozóan, hogy mekkora összeg, kinek és mikor kerül kifizetésre? Ez az összeg bármekkora lehet? A magánszemélyek részére kifizetett összeg igénybe vett szolgáltatások költsége vagy személyi jellegű egyéb kifizetés?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük: az Szja-tv. 73. §-a 2018. január 1-jétől tartalmazza a termőföld bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozó előírásokat. Ez az erdőnek minősülő termőföld bérbeadásából származó jövedelem esetében is értelemszerűen alkalmazandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.
1
2
3