Szoftverapplikáció használati díjának áfamentessége

Kérdés: Cégünk futárpostai szolgáltatás nyújtásával foglalkozik. A kézbesítések során, a szerződött partnereink megbízásából a címzettektől az utánvéteket készpénzben és bankkártyával is beszedjük. A bankkártyás fizetések lebonyolításához igénybe veszünk egy szoftvert, mely egy applikáció segítségével teszi lehetővé a bankkártyás fizetést a saját tulajdonunkban lévő eszközökön. Acég, amely működteti számunkra a szoftvert, mely lehetővé teszi a futárjaink számára a bankkártyás fizetési módhoz kapcsolódó applikáció használatát, számunkra utólag, az applikáció használata mértékében, "terminálbérleti díjként" számlázza le a szolgáltatását. A szolgáltatás mértékének alapját az képezi, hogy adott hónapban, adott munkanapokon hány futár használta az applikációt. Abban kérném az állásfoglalásukat, hogy a szolgáltató jogosult-e ezen szolgáltatását áfamentesen számlázni felénk?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az általános forgalmi adó elsősorban a felek közötti, polgári jogi szerződések tartalmára épülő adónem, így az Áfa-tv. szerinti kötelezettségeket is a felek közötti szerződések tartalma alapján kell, illetve lehet meghatározni. A Ptk. 6:59. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Bankkártyával kiegyenlített számla

Kérdés: Ha a vevő vásárláskor számlát kér, és bankkártyával egyenlíti ki az összeget, hogyan kell szabályszerűen könyvelni a kettős könyvvitel szabályai szerint? Kérem válaszukat a főkönyvi számlaszámok megjelölésével!
Részlet a válaszából: […] Ha a vevő vásárláskor számlát kér, és bankkártyával fizet, akkor egyszerűsített adattartalmú számlát (készpénzes számlát) kell kiállítani, és a bankkártya használatának bizonylatával, a gépi nyugtával a vevőnek átadni az eredeti számlát.A készpénzes számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Nyugta helyett pénzmozgásbizonylat

Kérdés: A cég, melyet könyvelek, hímzett terítők, párnák, ruhák (új és használt) értékesítésével foglalkozik (árrésadózást alkalmazva). Pénztárgép használatára vagyunk kötelezettek. Főként külföldről érkező turisták vásároltak nálunk, bankkártyás fizetéssel. Eddig az volt a gyakorlat, ha a vevő számlát kért, akkor is beütöttük a pénztárgépbe azt (a pénztárgépes nyugtát a könyvelés részére átadott példányhoz tűztük). A bankkártyás vásárlásokat egy külön gyűjtőbe rögzítettük, de számlakérés esetén az ellenértéket is beütöttük. 2020. 07. 01-től milyen gyakorlatot kövessünk, hogy a kétszeres adatszolgáltatási problémát elkerüljük? Ha a vevő készpénzzel/vagy bankkártyával fizet, a vevő adóalany és számlát kér, be kell-e ütnünk a pénztárgépbe a számla ellenértékét? (Külön gyűjtőbe üssük, a számla készpénzes ellenértékét külön kasszába tegyük?)
Részlet a válaszából: […] A 2008. január 1. óta hatályos Áfa-tv., illetve a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (Számlarendelet) egy ügyletről egyféle bizonylat (számla vagy nyugta) kibocsátását írja elő. Míg a korábbi szabályozás megkívánta, hogy a pénztárgépben a számlával (egyszerűsített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Használt- és újruha-kereskedés áfája, számvitele

Kérdés: A kereskedés pénztárgépet használ az új és használt termékek eladásakor, amelyhez POS-terminál is csatlakozik. A napi záráskor megjelenik az összes bevétel készpénzre és bankkártyás fizetésekre bontva. Hó végén egyedi nyilvántartás alapján rendelkezésünkre áll a használt ruhák beszerzési értéke, és a hozzájuk kapcsolható eladási árak is. A számviteli politikában meghatároztuk, hogy havi időszaki elszámolással állapítjuk meg a használt és új áruk értékesítésének elszámolását. Így mindig hó végén van alkalmunk meghatározni és elkülöníteni a különbözeti és az általános adózás alá eső termékek értékét. Helyesen járunk-e el, ha a számviteli politikában meghatározott időszakot figyelembe véve egy napi kimutatás alapján a hó utolsó napjával könyveljük a bevételeket, mivel hó közben nem állnak rendelkezésünkre megfelelő információk? A különbözet szerinti értékesítés árrése már tartalmazza az áfa összegét, de vissza kell-e vezetnünk a fizetendő áfa összegét a bevételek közé (T 86 - K 911)?
Részlet a válaszából: […] A kérdés bonyolulttá vált azáltal, hogy alapvetően nem a számviteli előírások és az Áfa-tv. szabályai szerint járnak el. Még akkor is így van, ha mindezt a számviteli politikában meghatározott elszámolási időszakhoz kötik.Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Egyéni vállalkozás megszüntetése utáni bevételek, költségek

Kérdés: Egy havi áfabevalló, normál módon működő egyéni vállalkozó tevékenységét 2018. 09. 20-án befejezte, vállalkozását megszüntette. A vállalkozás megszűnése után még keletkeztek számlák, főként közüzemi díjakkal kapcsolatos elszámolás, valamint a Kormányhivataltól érkezett bértámogatás. Ezzel kapcsolatban kérdésem:
1. Egyéni vállalkozóval szemben a Vízmű Társaság elszámoláskor a következő számla keletkezett. A számlán feltüntetett teljesítés dátuma 2018. 10. 01. (!), a számla kelte: 2018. 09. 11., a vállalkozó a számlát 2018. 09. 12-én, bankkártyás fizetéssel rendezte. Ez a számla az áfabevallásban szerepeltethető? Költségként a számlán szereplő tétel a pénzforgalom miatt elszámolható?
2. A vállalkozás egyik dolgozóját GINOP-pályázat keretében bértámogatással foglalkoztatta. A Kormányhivatal a bértámogatás összegét 2018. 09. 27-én utalta el a vállalkozó számára. Ez az összeget bevételként el kell számolni?
3. Még október hónapban is keletkeztek áramelszámoló számlák. Ezen számlák költségként még elszámolhatók? Általánosságban kérdés, hogy egyéni vállalkozás megszűnése után keletkezett bevételek, költségek meddig számolhatóak el? A megszűnés napjáig, vagy az szja-bevallás benyújtásáig?
Részlet a válaszából: […] 1. A megszűnés napját követően a bevallás benyújtásáig a vállalkozás érdekében igazoltan felmerült költségek még az egyéni vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek. Az ezt követően érkező számla önálló tevékenységgel összefüggésben felmerült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Bankkártyával történő magáncélú vásárlás

Kérdés: Hogyan kezelhető az a - több vállalkozásnál előforduló - helyzet, hogy a személyes fogyasztásra szánt vásárlásaikat (élelmiszer, mozijegy, lottó) az általuk tulajdonolt vállalkozás bankkártyájával egyenlítik ki? Megoldást jelenthet-e, ha a vállalkozás bankkártyájával teljesített vásárlások értékét megtérítik? Ezekről a vásárlásokról jellemzően nem kérnek számlát. A bankkártya használata feltételezi azt, hogy jövedelemszerzés történt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra utal, hogy az adott vállalkozásnál (egyéni vállalkozónál is, társas vállalkozásnál is) nem szabályozták a vállalkozás nevére szóló bankkártya használatát, esetleg szabályozták, de saját szabályozásuk előírását nem tartják meg, emellett a bizonylati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Internetes weboldallal kapcsolatos bevétel

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó internetes weboldalt szeretne létrehozni, ahol videókat lehetne megnézni, díjfizetés ellenében. A fizetés bankkártyával és mobilvásárláson keresztül történne, ebből lenne a vállalkozónak bevétele, amiből a további videók elkészítését finanszírozná. Az így megszerzett bevételről milyen bizonylatot állítson ki a vállalkozó (számla, nyugta, esetleg e-számla)? Az megoldható, hogy a weboldalon kötelező regisztráció legyen, így hozzáférne a vállalkozó a vevő nevéhez és címéhez. Vagy esetleg elég a bankkártyás fizetés esetén a bankkivonat mint bizonylat, és arról történik a bevétel könyvelése? Hogyan kell bizonylatolni és könyvelni az ilyenfajta weboldalakon keresztül megszerzett bevételeket? Gondolok itt például a társkereső oldalakra, ahol szintén ilyen módon fizetnek a felhasználók.
Részlet a válaszából: […] A bankkártyás fizetés esetén a bankkivonat önmagában mint bizonylat nem elégséges a nyilvántartások vezetéshez, mivel azon nincs meg minden olyan adat, amit az Szja-tv. előír. Ez azt jelenti, hogy a bankkivonat mellé kell egy, az egyéni vállalkozó által készített bizonylat. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Bankkártyával történő fizetés elszámolása

Kérdés: Alanyi mentes kft. - ha bankkártyával fizet - könyvelheti-e költségeit a bankból, vagy szállítói tartozásként kell először könyvelnie?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre - a pénzkezelés, a bizonylati fegyelem követelményei mellett - nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni.A társaság nevére szóló bankkártya szigorú számadási kötelezettség alá tartozik. A bankkártyával csak a bankkártya vásárlására jogosult vásárolhat, akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Kedvezmény bankkártyás fizetés esetén

Kérdés: A társaság hirdetési felület értékesítésével foglalkozik. A lakossági hirdetések (ingó, ingatlan stb.) értékét az ügyfelek több módon rendezhetik, készpénzzel, SMS-sel, bankkártyával. A lehetőségek közül az SMS-sel való fizetés népszerű az ügyfelek körében, viszont ez a legdrágább fizetési mód, hiszen a szolgáltatók a beszedett díjak 60-65%-át megtartják. Társaságunk szeretné, ha az ügyfelek többsége a bankkártyás fizetési módot választaná, ezért annak bruttó árából 10% kedvezményt kívánunk adni. Ezt a kedvezményt mindenki megkapná, aki bankkártyával fizet, a hirdetés nagyságától, értékétől függetlenül. A fizetési kedvezmény csökkenti-e az áfaalapot? Vagy azt a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között, esetleg rendkívüli ráfordításként kell elszámolni? Megteheti-e a társaság, hogy a hirdetések tarifaárait kétféle módon állapítja meg és teszi közzé a partnerek számára?
Részlet a válaszából: […]  A választ azzal kezdjük, a vállalkozási tevékenység alapvetőeleme, hogy a tevékenység ellenértéke nyújtson fedezetet a tevékenységgelkapcsolatosan felmerülő költségekre. A tevékenységgel kapcsolatos költség akészpénz átvétele az ügyfélszolgálatnál is, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.