Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott bányászati tevékenység tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Bányaterület bérleti díja, kapcsolódó eszközök értékcsökkenése

Kérdés: A cég 10 évre földterületet vett bérbe. A bérleti díjat előre kifizették és elhatárolták. A terület agyagkibányászásra is alkalmas, és lehetőség nyílt nagyobb mennyiségű agyagértékesítésre, amelyre szerződést is kötöttek. Ennek alapján, két-három éven át az árbevétel jelentősen magasabb lesz a szokásosnál, majd a bevétel lényegesen csökken. A bérleti díj mellett pluszkiadások is felmerülnek (pl. a földterület művelés alóli kivonása miatt földvédelmi járulék, villamosvezeték-áthelyezési költség, amelyek tárgyi eszközként lettek nyilvántartásba véve). Kérdés, hogy az elhatárolt bérleti díjnak az évekkel arányos része vagy a várható árbevétellel arányos része számolható el egy-egy évben költségként, illetve hogy az ingatlanok között állományba vett földvédelmi járulék, illetve a villamos vezeték esetében az idegen ingatlanon végzett beruházásra előírt 6 százalék értékcsökkenési leírást kell alkalmazni, vagy lehet a bányászatra [a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5/d) pontjában] előírt leírást érvényesíteni az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás meghatározására?
Részlet a válaszból: […]használatától független árbevételhez kötése már nem támasztható alá. Amennyiben a földterületet agyagkibányászásra rendelkezésre bocsátóval a kérdező cég olyan szerződést köt, amely a kérdező cég számára biztosítja a jogot, hogy az adott területen 10 évig agyagot bányásszanak, akkor a kérdező cég nem bérleti díjat fizetett előre, hanem használati, hasznosítási jogot szerzett, amelyet mint vagyoni értékű jogot mutat ki a tárgyi eszközök között. Az így kimutatott vagyoni értékű jognál terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. A terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét pedig nem a bekerülési érték százalékában kell meghatározni, hanem a várhatóan kibányászásra kerülő agyag 1 m3-ére vetítetten. (A vagyoni értékű jog bekerülési értékének és a várhatóan kibányászásra kerülő összes agyag m3-ben kifejezett mennyiségének a hányadosaként határozható meg.) Ez esetben a ténylegesen kibányászott agyagmennyiség és az 1 m3 agyagra jutó értékcsökkenési leírás szorzata adja meg az időszakot terhelő költségösszeget. Ha a kibányászott mennyiség értékesítésre is került, akkor a földterület használatáért, hasznosításáért fizetett és vagyoni értékű jogként kimutatott bekerülési érték az árbevételhez kapcsoltan (közvetetten) kerül a kitermelés időszaka alatt elszámolásra. A földvédelmi járulék idegen ingatlanon (a földterületen) végzett beruházásnak minősíthető. A villamos vezeték áthelyezése - amennyiben azt az áramszolgáltatónak nem kellett átadni - önálló tárgyi eszköznek minősül, és nem idegen ingatlanon végzett beruházás. A villamos vezeték[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. február 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2520
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Kártalanítás telephely átengedése miatt

Kérdés: Jelenlegi telephelyünk területén bányászati tevékenységet fognak folytatni. A bánya kártalanításként pénzeszközt, illetve csereingatlant ajánlott fel. Milyen könyvelési, adózási szabályokat kell alkalmazni, ha telephelyünk továbbra is a tulajdonunkban marad, illetve ha annak tulajdonjogát a kártalanítás fejében a bánya megszerzi?
Részlet a válaszból: […]kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglalt előírásból következően a kártérítés nem ellenérték, így utána áfafizetési kötelezettség sincs. Az adott esetben azonban joggal vélelmezhető, hogy nem a Ptk. szerinti kártérítésről van szó, inkább a telephely használati jogának átengedéséről. Ez viszont az Áfa-tv. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint szolgáltatásnyújtás és áfaköteles. A telephely használati jogának átengedését a számviteli előírások szerint is számlázni kell, azt az értékesítés árbevételeként kell elszámolni. Csereingatlan esetén az új Szt. 50. §-ának (2) bekezdésében, 72. §-a (4) bekezdésének a) pontjában, 77. §-a (3) bekezdésének e) pontjában foglaltak figyelembevételével kell eljárni. A leírtakból következik, hogy a szerződésben (csereszerződésben) rögzíteni kell a cserébe adott ingatlan értékét, ami valójában a cserébe kapott ingatlan eladási árával egyezik meg. A csereingatlanok értékét számlázni kell (az áfa felszámításával), és a cserébe adott ingatlan számlázott, áfa nélküli értékét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 407
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,