Bányaterület bérleti díja, kapcsolódó eszközök értékcsökkenése

Kérdés: A cég 10 évre földterületet vett bérbe. A bérleti díjat előre kifizették és elhatárolták. A terület agyagkibányászásra is alkalmas, és lehetőség nyílt nagyobb mennyiségű agyagértékesítésre, amelyre szerződést is kötöttek. Ennek alapján, két-három éven át az árbevétel jelentősen magasabb lesz a szokásosnál, majd a bevétel lényegesen csökken. A bérleti díj mellett pluszkiadások is felmerülnek (pl. a földterület művelés alóli kivonása miatt földvédelmi járulék, villamosvezeték-áthelyezési költség, amelyek tárgyi eszközként lettek nyilvántartásba véve). Kérdés, hogy az elhatárolt bérleti díjnak az évekkel arányos része vagy a várható árbevétellel arányos része számolható el egy-egy évben költségként, illetve hogy az ingatlanok között állományba vett földvédelmi járulék, illetve a villamos vezeték esetében az idegen ingatlanon végzett beruházásra előírt 6 százalék értékcsökkenési leírást kell alkalmazni, vagy lehet a bányászatra [a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5/d) pontjában] előírt leírást érvényesíteni az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás meghatározására?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert arra nem lehet egyértelműigennel vagy nemmel válaszolni. A 10 évre előre kifizetett bérleti díj időbeli elhatárolásaa gyakorlati életben nem jellemző. Az adott esetben sem a klasszikus értelembenvett bérleti díjról van szó, nem a földterület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.
Kapcsolódó címke:

Kártalanítás telephely átengedése miatt

Kérdés: Jelenlegi telephelyünk területén bányászati tevékenységet fognak folytatni. A bánya kártalanításként pénzeszközt, illetve csereingatlant ajánlott fel. Milyen könyvelési, adózási szabályokat kell alkalmazni, ha telephelyünk továbbra is a tulajdonunkban marad, illetve ha annak tulajdonjogát a kártalanítás fejében a bánya megszerzi?
Részlet a válaszából: […] A telephely használatának átengedése az átengedő számára anyagi hátránnyal (elmaradt haszonnal, esetleg többletköltséggel, teherrel) járhat. Ezért az átengedő attól, akinek a telephelyet átengedi, kártérítést, kártalanítást követelhet. A Ptk. szerint a kárt pénzben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.