1930 talált állásfoglalás a bekerülési érték kifejezésre

Kérdés: A 2003. évben megkezdett építési beruházás után, amelynek aktiválása 2004. 12. 31-én megtörtént, kell-e kulturális járulékot fizetni?

Kérdés: Egy társaság 2002. évben fejlesztési tartalékot képezett az eredménytartalékból a megengedett mértékben. Ezt 2003. évben beruházásokra felhasználta, többek között 6 millió Ft-ot meghaladó beszerzési értékű személygépkocsikra is. Mivel a teljes bekerülési érték belefért a fejlesztési tartalékba, az adótörvény szerint értékcsökkenési leírást nem számoltak el, a számított nyilvántartási érték nulla. Az adóhatóság a Tao-tv. 1. számú mellékletének 12. pontjára hivatkozva nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek tekinti a fejlesztési tartaléknak azt a részét, amit a 6 M Ft feletti beszerzésű személygépkocsira feloldottak.

Kérdés: A társaság 2006-ban elnyert 3 millió forintos támogatást, amelynek 25 százalékát előlegként megkapta. A műszaki beruházás 2006. december 31-éig nem fejeződött be, 1 millió forint értékű rész valósult meg belőle. A finanszírozás 30 százalékos, tehát a megvalósult 1 millió forint után 300 ezer forint számolható el. A társaság a támogató szervtől még nem kapta meg az igazolást az előleggel való elszámolásról. Elszámolható-e halasztott bevételként az előleg azon része, amelyre megvan a beruházás? Az előleg fennmaradó részét halasztott bevételként, vagy előlegként kell nyilvántartani?

Kérdés: Társaságunk tevékenysége során belső anyagmozgatásra görgős konténereket használ, amelyeket tárgyi eszközként tartunk nyilván. Itt értékcsökkenést számolunk el. Vannak olyan konténerek, amelyeket göngyölegként mutatunk ki, mert elhagyják telephelyünket, partnercégünk és cégünk közötti oda-vissza szállítást szolgálják. Csak az esetleges hiányt számlázzuk. A partnercég a göngyöleg árát az általa vásárolt termék árában fizeti meg, 4 év alatt. Ez idő alatt a göngyölegekkel kapcsolatosan költség nem épül be a termék önköltségébe. 4 év elteltével a göngyöleg nem használható tovább, értékvesztésként a 4. év végén elszámoljuk. Így az árbevétel elszámolása és a költség elszámolása eltér egymástól. Hogyan oldható fel számvitelileg ez az ellentmondás?

Kérdés: Lakások építésével foglalkozó kft.-nél az építkezés évében csak költségek merülnek fel árbevétel nélkül, majd a lakások elkészültének évében jelentős összegű árbevétel realizálódik költségek nélkül. Az iparűzési adónál ezt milyen módon lehet figyelembe venni?

Kérdés: A beruházás befejezése (aktiválás) előtt az egyik beszállító a késedelmes teljesítés miatt kötbért fizetett. A másik szállító a nem szerződésszerű teljesítés miatt a más vállalkozóval elvégeztetett munkát térítette meg. Hogyan kell elszámolni a kapott kötbért és a kapott térítést?

Kérdés: Kérem, ismertessék az úton lévő készletek helyes könyvelésének módját, mind a szállító, mind a vevő oldaláról! Az áru elindítása, átvétele, a számla időben eltér egymástól.

Kérdés: Vállalkozásunk a tulajdonát képező jármű szeméttömörítő felépítményét kicserélteti. A régi felépítményért a járművet felújító cég fizet. A jármű felépítménye külön leltári számon nem szerepel. Csökkenti-e az aktiválandó összeget a régi felépítményért számla alapján kapott áfa nélküli összeg? A vállalkozás kiszámlázhatja-e a felépítményt?

Kérdés: Cégünk eddig a mobiltelefon-szolgáltatótól 640 Ft-ért kapta a belépési díjakat. A jövőben, megnövekedett forgalmunkra tekintettel, 0 Ft-ért, amelyről számlát is kapunk. Hogyan tartsuk nyilván, könyveljük ezeket a belépési díjakat?

Kérdés: Az óvoda alapítványa kettős könyvvitelt vezet. Az alapítvány célja az óvoda gyermekei számára a nevelés, az oktatás, a sport és a szabadidő-eltöltés feltételeinek javítása, magasabb szintű művelésének biztosítása és a rászoruló gyermekek szociális támogatása. Az alapítvány a kapott támogatásokból játékokat vásárol az óvodának, elvégeztet bizonyos felújítási munkálatokat, az ünnepekre ajándékokat vesz a gyermekeknek. Ezek minek minősülnek? Az alapítvány által nyújtott támogatásnak? Hova könyvelendők?