Kamionok visszalízingelése

Kérdés: Az általam könyvelt cég Németországból kamionokat hoz be saját célra. A gépkocsikat a szükséges javítások, átalakítások után a forgalomba helyezéssel egy időben a pénzügyi vállalkozással visszalízingeltetik. A behozatalkor a kamionokat beruházásként, vagy árubeszerzésként kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ az határozzameg, hogy a kamionok forgalomba helyezését a beszerző társaság végzi a pénzügyivállalkozásnak történő eladás előtt, vagy a lízingbevételt követően, esetleg apénzügyi vállalkozás. Ha a kamionokforgalomba helyezése a pénzügyi vállalkozásnak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. március 8.
Kapcsolódó címke:

Marketingakció keretében tárgyjutalom

Kérdés: Az áramszolgáltató fogyasztói körében – marketingakció keretében – elektromos készülékeket tárgyjutalomként kisorsol. Hogyan kell elszámolni ezeket a készülékeket? (Az egyedi érték 20-50 ezer forint között van.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasznál abból indulunk ki, hogy a marketingakciókeretében az elektromos készülékeket magánszemély fogyasztók között sorsoljákki. Ez esetben azt kell megvizsgálni, hogy a tárgyjutalomként kisorsoltelektromos készülék természetbeni juttatásnak minősül-e, vagy sem.Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. március 8.
Kapcsolódó címke:

Gépcsere számlázása

Kérdés: Ügyfelünk 2005 szeptemberében vásárolt tőlünk gépet. A szavatossági időn belül a gép sorozatosan meghibásodott. A vevő kéri a gép cseréjét egy módosított típusúra. A gépek értéke megegyezik, de típusszáma, alvázszáma más. Kell erről számlát kiállítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] Kell számlát kiállítani, méghozzá kettőt, egyet avisszavételről, egyet pedig a cserébe adott gép eladásáról, még akkor is, ha agépek értéke megegyezik. (Nem tűnik ki a kérdésből, hogy a jelenlegi értékevagy az eredeti eladási ára?)A 2005-ben eladott gépet a vevő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. március 8.
Kapcsolódó címkék:  

Cégembléma hímzése

Kérdés: A nagykereskedelmi cégtől munkaköpenyeket és pulóvereket rendeltünk meg, és mindkét termékre ráhímeztettük a cég emblémáját. Az így beszerzett termékeket anyagköltségként, vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelnünk? A termékeket a dolgozóknak kiosztottuk, és előreláthatólag 1 éven belül elhasználódnak. A hímzés értéke a ruházat beszerzési értékének 15 százaléka.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésből nemderül ki, hogy a munkaköpeny és a pulóver munkaruházati terméknek minősül-e.Amennyiben megfelel az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjában foglaltaknak,és így munkaruházati terméknek minősül, akkor még eldöntendő az is, hogy ezenmunkaruházati termékeknek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. március 8.
Kapcsolódó címke:

Utólag megállapított túlszámlázás

Kérdés: Egyik ügyfelemnél 2006 végén derült ki, hogy az ügyvezető 2005-2006. év vonatkozásában fiktív számlákat fogadott be, illetve a számlák számos esetben túlszámlázást tartalmaztak. A számlák az épületek bekerülési értékét növelték, felújításhoz kapcsolódtak, és minden esetben kifizetésre kerültek. Az ügyben rendőrségi vizsgálat indult, a túlszámlázás értékét műszaki értékbecslő állapította meg. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a kiszámlázott, de el nem végzett munka? Mi a teendő azokkal a számlákkal, amelyek már 2005-ben aktiválásra kerültek? Milyen időpontra kell elvégezni az önellenőrzést? Helyes-e, ha a túlszámlázott összeget a követelések közé vezetjük át a bírósági eljárás végéig? Ha követelés lesz, értékvesztést el kell-e számolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Sajnálatos, hogya kérdésben leírtak előfordulnak. A fiktív számla, illetve az el nem végzettmunkákat tartalmazó számla könyvelésével azonban nem lehet valódi értéketelőállítani. Ebből már következik, hogy az el nem végzett munkák számlázottértéke nem növelheti a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. március 8.
Kapcsolódó címke:

Különbözet szerinti adózás hangszereknél

Kérdés: Hangszerüzlet továbbértékesítés céljából használt és új hangszereket és tartozékokat vásárol. A használt árura vonatkozóan a különbözeti adózást választotta. Egyes hangszereken értékesítés előtt kisebb-nagyobb javításokat, esetenként felújításokat szükséges elvégezni. Ez hogyan befolyásolja a különbözet szerinti adózást? Hogyan kell minősíteni a javításokat a számviteli elszámolásokban és az áfa szempontjából? A pénztárgépben hogyan kell a különbözeti áfás értékesítéseket szerepeltetni? A hangszereket egyedileg nyilvántartja, de a húrokat és a tartozékokat a beszerzéskor eladott áruk beszerzési értékeként számolja el, s év végén a leltár alapján a tényleges készletértéket veszi készletre. Helyes ez?
Részlet az állásfoglalásából: […] Áfa szempontjából:A különbözet szerinti adózás feltétele, hogy az adóalany aterméket továbbértékesítési céllal vásárolja. Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 15. pontja alapján továbbértékesítésicél alatt a beszerzett termék saját célú használat, hasznosítás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. március 8.
Kapcsolódó címke:

Magáncélú telefonhasználat számlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek 140. számában több helyen is azt közlik, hogy a magáncélú telefonhasználat miatt a magánszemélynek kiszámlázott díj nem közvetített szolgáltatás. Az e tárgyban kiadott PM-APEH tájékoztató egyértelműen rögzíti, hogy a továbbszámlázás közvetített szolgáltatás. Milyen tényekre alapozzák véleményüket?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy egyrészt a PM-APEHtájékoztató a cégtelefonok magáncélú használatával összefüggőadókötelezettségről nem fogalmaz egyértelműen, másrészt a magánszemélynekkiszámlázott díj nem minden esetben felel meg az Szt., illetve az Áfa-tv...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címke:

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajándékozónál a nem magánszemély (intézmény, gazdaságitársaság) részére adott – a kérdésben nevesített – eszközöket (ideértve azegyszer használatos teszteket is) az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontjaalapján térítés nélküli eszközátadásként...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: 8 magánszemély tulajdonában lévő kft. egyik tagja elhunyt. A tag örököse kérte a neki járó üzletrész kiadását, amelynek értékében a felek kölcsönösen megállapodtak. A megállapodás szerinti érték magasabb, mint az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke. A kft. saját tőkéje: jegyzett tőke 8 millió forint, eredménytartalék 19 176 ezer forint. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészből a törzsbetét névértéken térítés nélkül átadásra kerül a 7 tagnak. A kft. nem szándékozik tőkeemelést vagy tőkeleszállítást végrehajtani, a jelenlegi tőkeösszetételen változtatni. Hogyan kell az adott esetet elszámolni? A tagok részére történő átadásnak milyen adóvonzata van? Szükséges-e a törzsbetétnél a kerekítést végrehajtani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésbenleírtakból az következik, hogy az adott esetben teljesültek az üzletrészvisszavásárlásának a Gt.-ben és az Szt.-ben előírt feltételei. A visszavásároltüzletrész visszavásárlási értékét (a tag örökösének fizetendő, fizetettösszeget) a T 3731 – K 381, 384,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. február 22.

Apartmanépítés árfolyam-különbözete

Kérdés: A társaság apartmanokat épít értékesítési céllal. A felmerült ráfordításokat az árukészletszámlán gyűjtik. A társaság számviteli politikájában rögzítették, hogy a közvetlenül felmerült ráfordítások között szerepel a realizált és a nem realizált árfolyam-különbözet. Az építkezést a társaság hitelből valósítja meg, és az még nem fejeződött be. Nem sérti-e ez a gyakorlat a számviteli törvény előírásait?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy sérti.Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint abekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz, a vagyoni értékűjoghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nemfedezett –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címke:
1
…
135
136
137
…
193