Saját rezsis beruházás áfája

Kérdés: A saját vállalkozásban végzett beruházásnál hogyan kell és lehet elszámolni az áfát? Mi a saját rezsis beruházás áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] Az eszközök bekerülési értékében figyelembe vehető költségeket, ráfordításokat az új Szt. 47-51. §-ai ismertetik. Az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja szerint beruházás az új tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

Elábé elszámolása

Kérdés: Nagykereskedelmi céget könyvelek. Itt mindennaposak az árubeszerzési számlák. Miért éppen ezt a fő költségtényezőt nem lehet az 5. számlaosztályban könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 160. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. Az itt felsorolt költségek között az eladott áruk beszerzési értéke nem szerepel. Azért nem szerepel, mert a törvényi előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

Nyomdai anyagköltség elszámolása

Kérdés: Lapkiadó vállalat, mint vevő, elszámolhatja-e anyagköltségként a lapok gyártásáról szóló nyomdaszámlában feltüntetett anyagellenértéket, ha a számla külön-külön tartalmazza az anyagköltséget, a gyártási költséget és a fuvart?
Részlet a válaszából: […] A számlával mint bizonylattal szemben egyrészt követelmény, hogy azt a valós gazdasági eseményről, műveletről állítsák ki, másrészt az is, hogy a szerződésnek megfelelően tartalmazza az ellenértéket. Ebből következően, ha Önök a nyomdával abban állapodtak meg, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:      

Befejezetlen építési-szerelési munka

Kérdés: Hogyan történik a befejezetlen építési-szerelési munka mérleg-fordulónapi értékelése, leltározása?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabály – természetesen – az, hogy a befejezetlen termelést (beleértve a befejezetlen építési-szerelési munkákat is) az új Szt. 51. §-a szerinti előállítási költségen (közvetlen önköltségen) kell értékelni. A befejezetlen építési-szerelési munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:      

Telkes ingatlan értékmegosztása – értékcsökkenése

Kérdés: Magánszemélytől vásárolt telkes ingatlan értéke hogyan bontható meg telekre és építményre (nem akarunk ingatlanbecslőt alkalmazni)? Utólag tudomásunkra jutott, hogy az építmény teljes mértékben lebontásra került. Eddig, mint építmény után 2 százalékos értékcsökkenést számoltunk el.
Részlet a válaszából: […] A földterület, telek beszerzési értékét a régi Szt. szerint (de már a számviteli törvényt megelőzően) is elkülönítetten kellett az ingatlanok között kimutatni. Egyrészt azért, mert külön tárgyi eszköz a földterület, telek, s külön tárgyi eszköz a földterületen, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:      

Betanítási költségek megosztása

Kérdés: Kapcsolódva a Számviteli Levelek 1. számában a 11. kérdésre adott válaszukhoz, számítástechnikai rendszerek betanítási költségeit meg kell-e osztani az egyes eszközök között, és ha igen, mi legyen a vetítési alap?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint egy integrált számítástechnikai rendszer bevezetésével kapcsolatos bekerülési költség összesen 30 millió forint, amelyből 18 millió a szoftver, 5,2 millió a hardver, 6,8 millió az oktatás telepítési költsége. Az integrált rendszer aktiválása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] A külföldi partnertől devizában kapott előleget természetesen a vevőtől kapott előlegként kell elszámolni a pénzmozgással egyidejűleg (T 386 – K 453).A további elszámolás annak függvényében változik, hogy mit tartalmaz a külföldi partnerrel kötött szerződés.1. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

Engedmény összege a skontónál

Kérdés: A skontó elszámolásához kapcsolódóan: ha az engedmény összege a jegybanki kamattal számítottnál magasabb, akkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A határidőn belüli fizetés árengedménye (skontó) elszámolásával a Számviteli Levelek 1. számában a 10. kérdésre adott válaszban foglalkoztunk. Utaltunk arra, az eredmény átadás-átvétel kiszűrése érdekében a törvény korlátozza az ilyen címen elszámolható engedmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Vásárlói pontok elszámolása a vevőnél

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kft.-nél a vásárlói pontok ellenében történő beszerzést?
Részlet a válaszából: […] A törzsvásárlói rendszerhez (klubszerű vásárláshoz) kapcsolódó pontszerzés, vásárlói pontok ellenében történő értékesítés ellenértékének az eladónál való elszámolásával, annak adóvonzatával a Számviteli Levelek 9. számában a 155. kérdésre adott válaszban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Lehet-e számlázni a bonust?

Kérdés: Szerződésben vállalt kötelezettségünknek eleget tettünk, akkor jár a bonus. Erről számlát bocsátunk ki a szállító felé, és értelemszerűen az adott év bevételeként számoljuk el, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A forgalommal arányosan utólag adott-kapott engedménnyel (bonusszal) már a Számviteli Levelekben több kérdésre adott válaszban (az 1. számban a 8., a 3. számban a 41. kérdésnél) foglalkoztunk. Rögzítettük, amennyiben az utólag adott engedményről (bonusról) a vevő állítja ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
186
187
188
…
192