Árrés után fizetendő áfa elszámolása

Kérdés: Utazást szervező kft. az áfa szempontjából árrés utáni adózásra kötelezett, tehát a bejövő számlákat áfával növelt értéken könyveli, a kimenő számlákban pedig fizetendő áfát nem számíthat fel. Az árrés után fizetendő áfát hova kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható adók, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetendő összegét. E...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 3.
Kapcsolódó címkék:  

Anyavállalattal szembeni kötelezettség kiegyenlítése a fióktelepnél

Kérdés: A kft. az anyavállalat termékeit Magyarországon forgalmazza. Társaságunk az anyavállalattal szembeni kötelezettségét az anyavállalat magyarországi fióktelepe felé rendezi átutalással. Ezeket az átutalásokat havonta az anyacéggel kompenzáló levélben számolják el. Helyes-e ez az eljárás? A beérkezett termékeket a teljesítéskori devizaárfolyamon könyvelik. A fióktelephez történő átutaláskor milyen árfolyamot kell használni? A fióktelep forintban egyenlíti ki a belföldi szállítók számláit.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Fióktv. 2. §-ának b) pontja szerint: "A fióktelep a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 3.
Kapcsolódó címkék:  

Kitermelt fa csemetékkel való pótlásának elszámolása

Kérdés: Az erdőbirtokossági társulat a földet csak kezeli, nincs a tulajdonában. Árbevétele a fakitermelésből származik, a kitermelt fát csemetékkel pótolja. Hogyan kell a pótlást, a tisztítást, a gallyazást, a pásztázást könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az erdőbirtokossági társulat kettős könyvvitelt vezet. Az Szt. 48. §-ának (2) bekezdése alapján az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munkákat karbantartásként kell elszámolnia, az ezzel kapcsolatos költségeket nem lehet a tárgyi eszköz (az erdő)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 3.
Kapcsolódó címke:

Könyvkiadónál anyagköltség elszámolása

Kérdés: Milyen módon lehetne a nyomdánál felmerülő anyagköltséget a könyvkiadónál szerepeltetni, hogy az a számviteli és adózási előírásoknak megfeleljen, és a partnerekkel kötött szerződések a fennálló, valóságos kapcsolatrendszert tükrözzék?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ahhoz, hogy a nyomdaköltség (amelyet igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni) ne tartalmazza a papír értékét, a partnerekkel kötött szerződéseket kell módosítani, például a következők figyelembevételével.A jövőben a könyvkiadó szerzi be a könyvek elkészítéséhez...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

A maradványérték elszámolása

Kérdés: Társaságunk 5 millió forint támogatást kapott az 5,5 millió forint értékű személygépkocsi beszerzéséhez. A kapott támogatást közvetlenül a szállítónak utaltuk át. A társaság a személygépkocsi maradványértékét – az aktiváláskor – 1 millió forintban határozta meg, amelyet a juttatás évében elszámolt rendkívüli bevételként. Így a maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket számolta csak el passzív időbeli elhatárolásként, amelyből az évenként elszámolt amortizációt vezeti ki rendkívüli bevételként. Kifogásolható-e a maradványérték azonnali elszámolása?
Részlet az állásfoglalásából: […] Természetesen, kifogásolni kell, hiszen a maradványérték azonnali költségkénti elszámolása ellentétes az Szt. tételes előírásaival.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 6. pontja tartalmazza a maradványérték fogalmát. E szerint a maradványérték a hasznos élettartam végén...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. február 20.
Kapcsolódó címke:

Éves szintre számított átlagár használata

Kérdés: Szövetkezetünk olyan számítógépes készletnyilvántartó programot alkalmaz, amely a benzinkútnál vásárolt üzemanyag-zárókészlet értékéhez a beszerzési átlagárat az évi összes beszerzési érték és az évi összes beszerzett mennyiség hányadosaként számolja ki. Erőteljes árcsökkenés miatt a program által – az előbbiek szerint – kiszámított átlagár mintegy 15 százalékkal magasabb volt, mint az év végi tényleges beszerzési ár. Az adott készletet milyen értéken szerepeltessük a mérlegben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a vásárolt készleteknél bekerülési érték az Szt. 47-50. §-ai szerinti tételekkel meghatározott bekerülési érték, vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. február 20.
Kapcsolódó címkék:  

Lízingelt tárgyi eszközhöz kapcsolódó adókedvezmények

Kérdés: A pénzügyi lízing útján beszerzett tárgyi eszközre az üzembe helyezés napjától érvényesíthető-e a beruházási kedvezmény, függetlenül a kifizetés módjától és a futamidőtől?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy melyik kedvezményre gondol a kérdező. Ezért a válaszban kitérünk valamennyi, beruházással kapcsolatos kedvezményre.a) A mikro- és kisvállalkozás az adóalapot az adóévben elszámolt beruházás értékével (legfeljebb az adózás előtti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. február 20.
Kapcsolódó címkék:  

Értékcsökkenés bérbeadás esetén

Kérdés: Hány százalék értékcsökkenést számolhat el az egyéni vállalkozó és a kft. a bérbe adott épület, jármű, egyéb eszköz után? Számolhat-e el értékcsökkenést a bérbevevő?
Részlet az állásfoglalásából: […] A bérbevevő a bérbe vett tárgyi eszközök értéke alapján értékcsökkenést nem számolhat el, nála költségként a bérleti díj jelenik meg. Az egyéni vállalkozó bérbevevő is csak akkor számolhatja el a bérleti díjat költségként, ha a bérlet üzlet, műhely, gazdasági...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. január 23.

Márkanév alapítása

Kérdés: Egy részvénytársaság új termékcsaládot alakított ki. Ezek forgalmazása új márkanév alatt valósulhat meg. A márkanév megalapozása és piaci bevezetése – önálló projekt keretében – olyan jelentős extraköltségekkel jár, amelyek várhatóan a termékcsalád több évre tervezett forgalmában térülnek meg. Van-e arra lehetőség, hogy ezeket az extraköltségeket a társaság ne a felmerülés évében számolja el eredménye terhére? Ha igen, milyen dokumentációval kell az elhatárolást alátámasztani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre adandó választ két oldalról közelíthetjük.Egyrészt felmerülnek a márkanév megszerzésével, kialakításával, megalapozásával kapcsolatos számlázott, illetve a közvetlen önköltségbe tartozó költségek, amelyek jellemzően a tárgyidőszak költségei és mint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Reexporthoz kapcsolódó fuvarköltség

Kérdés: A 922. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, amennyiben egy cég külföldön vásárolja és adja el a terméket, de a felmerülő – külföldön teljesített – fuvar költségeit magára vállalja, csökkenthető-e annak összegével az elszámolt exportárbevétel?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 74. §-ának (3) bekezdése alapján az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség számlázott, fizetett forintösszege, illetve valutával...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. január 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
170
171
172
…
193