Szövetkezeti törvény: számvitel, társasági adó

Kérdés: Az új típusú szövetkezeteknek oktatási, kulturális, egészségügyi célokra szolidaritási alapot kell létrehozniuk. Az alapképzést 2001. évtől, illetve annak mértékét a társasági szerződésben is rögzíteni kell. Az ezzel kapcsolatos számviteli elszámolásokat sehol sem lehet megtalálni. A szövetkezeti törvényben előírt más alapok, a számviteli törvény, valamint az adótörvények rendelkezéseinek értelmezéséhez szeretnék tájékoztatást kapni.
Részlet a válaszából: […] Az új, szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban Szöv-tv.) 2001. január 1-jén lépett hatályba. Ez a törvény valójában nincs ellentmondásban az új Szt. előírásaival, a sajátos kérdéseket pedig maga a törvény szabályozza. Ez külön szabályozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Eszközátvétel üzemeltetésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó a beruházási hitelből megvalósított üzemanyagtöltő állomást átadta üzemeltetésre – írásbeli megállapodással – egy kft.-nek. A kft. törleszti a tőkét, fizeti a kamatot. Az egyéni vállalkozó a tehermentessé váláskor olyan arányú térítés nélküli tulajdoni hányad átruházásához járul hozzá, amilyen arányt a tőketörlesztés a bekerülési értékben képvisel. Növeli-e a kft.-nél a kamat az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kissé bonyolult. Úgy tűnik, hogy az egyéni vállalkozó az üzemeltetésre történő átadáskor is átadta a töltőállomás egy részét térítés nélkül a kft.-nek. Ha erre 2001-től került sor, akkor a kft. a térítés nélküli átvétel miatt – annak bevételkori...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás az iparűzési adóalapnál

Kérdés: Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen önköltsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Hogyan befolyásolja az ilyen közvetített szolgáltatások értéke az iparűzésiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés számvitelt érintő részére a választ a Számviteli Levelek 21. számában a 416. kérdésre adott válasz tartalmazza. Ebben utaltunk arra is, hogy az miként befolyásolja az iparűzési adó alapját. Itt az adott szolgáltatásnak az iparűzési adó alapjára gyakorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Szövetkezeti üzletrész bevonása

Kérdés: Az új Szt. előírása szerint a tőketartalék növekedéseként kell elszámolni a szövetkezeti üzletrész bevonása miatt képzett, fel nem osztható vagyon összegét. Kötelező-e ez az eljárás, s ha igen, át kell-e vezetni a lekötött tartalékba? Feltétele-e ez a társaságiadó-alap csökkentésének?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 36. §-a (1) bekezdésének d) pontja nem arról rendelkezik, hogy a szövetkezeti üzletrész bevonásakor valamilyen eredményt tőketartalék-növekedésként kell elszámolni, hanem arról, hogy a képzett fel nem osztható szövetkezeti vagyon összegével kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Részlet a válaszából: […] Az 1998-ban lízing útján beszerzett, 1999 folyamán a vállalkozás (bt.) tulajdonába átkerült haszonjármű értékesítésére vonatkozóan jogszabály előírást nem tartalmaz. Így tehát a jármű bármikor, bárkinek értékesíthető. Az értékesítéssel az eszköz kikerül a bt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás

Kérdés: Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen költsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Ezzel szemben árbevételünk van. Helyes ez így számvitelileg?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, termék előállításánál nincs (nem lehet) alvállalkozói munka. A termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás nem minősül a Ptk. szerinti alvállalkozásnak, de nem lehet közvetített szolgáltatás sem, mivel nem felel meg az új Szt. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Kamattámogatás könyvelése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági kft. a mezőgazdasági gépeit alap- és kamattámogatással vásárolja meg. A felvett hitel után fizetett kamatok 40%-a vehető igénybe támogatásként. Hogyan kell könyvelni a gépbeszerzést, a kapott támogatást, a felvett hitelt, a hitel után fizetett kamatot és a kamattámogatást?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint a rendkívüli bevételek között kell elszámolni a fejlesztési célra kapott, pénzügyileg rendezett támogatás összegét, illetve mezőgazdasági támogatások esetében, a támogatási szerződés szerint – jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Bizományosi értékesítés elszámolása

Kérdés: Bizományi értékesítés esetén kinek a nevére szól a szállítói és a vevői számla? A bizományos hogyan jelenik meg a számlán?
Részlet a válaszából: […] A bizományba átvett áruk elszámolásával a Számviteli Levelek 15. számában a 289. kérdésre adott válaszban már foglalkoztunk, bemutattuk a bizományi ügyletek könyvviteli elszámolásának általános szabályait. Itt a könyvviteli elszámolás gyakorlatát mutatjuk be. Ehhez azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelésnek a tulajdonos könyveiben való megjelentetésével, kimutatásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 18. számában a 342. kérdésre adott válaszban. Hangsúlyoztuk, a kérdésre nem csak egy válasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Kereskedelmi árun végzett munkák elszámolása

Kérdés: Kereskedelemmel foglalkozó társaság vagyunk. Importból szerezzük be az árut. Az áru értékesítése nem változatlan formában történik, hanem anyagot, alkatrészt használunk fel. Hogyan kell elszámolni az anyag értékét és a munkadíjat?
Részlet a válaszából: […] Ha az áru értékesítése nem változatlan formában történik, azon valamilyen átalakítási, megmunkálási, értéknövelő munkafolyamatot végeznek, ennek elszámolása alapvetően attól függ, hogy ezen munkákat az adott társaság végzi-e, illetve más vállalkozással bérmunkában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.
1
170
171
172
179