Árbevétel: lakásingatlanok értékesítése

Kérdés: Külkereskedelmi cég, amely ingatlanforgalmazással is foglalkozik, lakásingatlanokat értékesít. Ezek eladási árát árbevételként vagy egyéb bevételként kell elszámolni? Esetükben amortizáció elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanok között az a lakásingatlan mutatható ki, amely a vállalkozási tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja, és amelyet rendeltetésszerűen használatba vettek, üzembe helyeztek. Ha az ilyen lakásingatlant értékesítik, akkor az eladási ár,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] Az elszámolás azon alapul, hogy a részvény kikerül a nyilvántartásból (értékesíti a szövetkezet) és saját üzletrészt szerez be. A csereszerződésben megállapított ár az üzletrész névértéke, amelyen a szövetkezetnél a saját üzletrészt nyilvántartásba veszik. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Hozzájárulás transzformátorállomás építéséhez

Kérdés: Társaságunk transzformátorállomást épít az áramszolgáltatóval közösen, amelynek költségeit 60 százalékban a kft. viseli. A transzformátorállomás az áramszolgáltató tulajdonába kerül, a karbantartás is az rt. feladata. A számla még nem készült el, csak egy "Megállapodás a pénzeszköz átadás-átvételéről", amelyen az SZJ-re a hivatkozás: nem besoroláson alapuló szolgáltatás. A transzformátorállomás-építést a tárgyi eszközök vagy az immateriális javak közé kell-e besorolni? El lehet-e számolni értékcsökkenést? Hogyan állapítjuk meg, hogy hány évig szolgálja a vállalkozási tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert gyakran előforduló esetről van szó, amikor jellemzően nem a vonatkozó előírások szerint járnak el, nem utolsósorban azért, mert magának a szerződésnek, a megállapodásnak a szövegezése nem egyértelmű, esetenként félrevezető.A VET-tv.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Földhasználati jog, földterület tartós használata

Kérdés: Az önkormányzat és az önkormányzati tulajdonban lévő kft. 2000. évben "Földhasználati szerződést" kötött, amely szerint az önkormányzat a tulajdonában lévő földterületet térítésmentesen használatba adja 25 évre beruházási célra a kft.-nek. A kft.-nél 2000. évben, illetve a következő években ezt hogyan kell szerepeltetni a számvitelben és társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint a földhasználati jog az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, amelyet ennek megfelelően az ingatlanok között kell kimutatnia a kft.-nek. Tekintettel arra, hogy e jogot a kft. ellenérték nélkül kapta, amely kizárólagos használatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Az épület befejező munkáinak minősítése

Kérdés: Betéti társaságunk az önkormányzattól szerkezetkész épületet vásárol bérbeadás céljából. A beruházást idegen kivitelezővel fejezteti be, amely kivitelező számlái az anyagköltséget és a munkadíjat is tartalmazzák. A fenti konstrukció saját rezsis beruházásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Sem a számviteli, sem az áfa szempontjából nem minősül saját vállalkozásban végzett beruházásnak. A bt. a szerkezetkész épületet bérbeadás céljából vásárolta, így az önkormányzat által számlázott árat, a vételárat az épület bekerülési értékeként a beruházási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Üdülőhasználati jogok felvásárlása

Kérdés: A kft. üdülőhasználati jogokkal terhelt ingatlant vásárolt. Az üdülőhasználati jogok felvásárlása megkezdődött. A kft. ezeket a vagyoni értékű jogokat megszüntetheti-e úgy, hogy a továbbiakban mint bérleti díjat költségként számolja el?
Részlet a válaszából: […] Ha a kft. üdülőhasználati jogokkal terhelt ingatlant vásárolt, akkor – valószínűsíthető, hogy emiatt – az ingatlant valós piaci értéke alatt vásárolta meg. A vásárolt ingatlannal kapcsolatos üdülőhasználati jogok felvásárlását nem lehet a vagyoni értékű jogok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése

Kérdés: Mit takar az Szt. 52. §-ának (6) bekezdésében az egyéb eszközök vonatkozásában az, hogy "amely értékből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő"? Értelmezhető-e a 2001. január 1-je előtt beszerzett és üzembe helyezett irodaépületnél, amelynek értéke – jelenlegi ismereteink szerint – évről évre nő? Elszámolható-e ezen irodaépületekre az évi 2 százalékos értékcsökkenési leírás? A "nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni" kitétel csak a 2001. január 1-je után üzembe helyezett ingatlanokra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Cégautóadó: szja, áfa, tao

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
Részlet a válaszából: […] A cégautó utáni adó alanya az a kifizető, aki (amely) a személygépkocsi tulajdonosa vagy üzemben tartója (ha ez két különböző cég, akkor az üzemben tartó az adóalany). Az adót átvállalhatja a személygépkocsit használó magánszemély is, de esetleges adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Vendéglátás: üzemi konyha

Kérdés: Társaságoknál üzemi konyha működik. Üzleti partnereinket sok esetben az üzemi konyhában látjuk vendégül. A reprezentációval kapcsolatos áfát levonjuk. A szolgáltatott reprezentációról belső számlát készítünk, amely alapján a szolgáltatás értékét árbevételként számoljuk el a reprezentációs költségekkel szemben. A reprezentációs szolgáltatás után keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt a számviteli elszámolás szabályait kell tisztázni. Belső számla alapján ugyanis nem lehet árbevételt elszámolni, még a reprezentáció esetében sem.Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

K+F: egyedi gépgyártás

Kérdés: Vállalkozásunk tevékenységének egy része egyedi gépek kifejlesztése és gyártása. Az esetek döntő részében a megrendelőnek e gépekből csak egy-egy darab készül. Tekinthető-e a leírt fejlesztés és egyedi gépgyártás K+F tevékenységnek, a fejlesztéssel, a tervezéssel, a gyártással foglalkozók bére, járulékai, a felhasznált anyagok bekerülési értéke, a gépek amortizációja stb. a K+F tevékenység közvetlen költségének?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása szerint [3. § (4) bekezdésének 4. pontja] kísérleti fejlesztés: olyan, a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.
1
170
171
172
189