Saját vállalkozásban végzett beruházás áfája

Kérdés: A társaság főtevékenységéhez kapcsolódó ipari csarnokot épít. Az építést idegen kivitelező végzi, az anyagot a társaság vásárolja meg, és bocsátja a beépítés időpontjában a kivitelező rendelkezésére. Az idegen kivitelező szolgáltatási díja 10 millió forint, a beruházáshoz vásárolt anyag 5 millió forint. Az Szt. 51. §-ának (3) bekezdése szerint csak a beépített anyagot kell saját vállalkozásban végzett beruházásként elszámolni, a kivitelező számláit az 1. számlaosztályban kell elszámolni közvetlenül. A leírtak alapján mely értéket kell a bevallásnyomtatványon a saját vállalkozásban megvalósított beruházás soron szerepeltetni? Az Áfa-tv. 48. §-a (4) bekezdése d) pontja szerint saját vállalkozásban megvalósított beruházás alapján melyik összeget kell figyelembe venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A számviteli előírások 2003. január 1-jétől a kérdéshez kapcsolódóan nem változtak, továbbra is – a kérdésben szereplő esetben – csak a kivitelező rendelkezésére bocsátott és ténylegesen beépített anyagok értékét kell az Szt. 51. §-ának (3) bekezdése szerint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. május 15.
Kapcsolódó címke:

Személygépkocsi költségének elszámolása

Kérdés: A társaság személygépkocsit vásárolt hitelre 2002 májusában. Az értékcsökkenési leírás (10 százalék éves szinten) arányos része elszámolható-e? A társaság fizeti a cégautóadót és az eho-t. Igaz-e, hogy 2003-ban a szerviz-, illetve a javítási költségek nem számolhatók el költségként?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. alapelvei szerint (15. §) a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatnia. A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 30.

K + F költségek aktiválása

Kérdés: A kft. kísérleti fejlesztési tevékenységet végez egy újfajta élelmiszer előállítására. Részfeladatok kidolgozásával külső társaságot bíz meg. A kutatásról nem lehet tudni, hogy az árbevételben megtérül-e vagy sem. Ha a termék emberi fogyasztásra alkalmas, akkor a gyártás megkezdése előtt piackutatást kell végezni. A kft. a kísérlethez 25 százalék vissza nem térítendő, és 75 százalék visszatérítendő, kamat nélküli támogatást kap. Saját forrás kb. a kutatási költségek fele. A kutatáshoz szükség van tárgyi eszközökre is. A kísérlet várható időtartama 3 év. A kft. a K+F költségeket elszámolhatja-e a tárgyévi költségek között, vagy kötelező aktiválni? Hogyan kell elszámolni a K+F-hez szükséges tárgyi eszközöket, illetve a kapott támogatásokat?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdést hosszabban idéztük, mert abban keverednek a kutatásra, illetve a kísérleti fejlesztésre vonatkozó kitételek és az azokhoz kapcsolódó kérdések.Elöljáróban már rögzíteni kell, hogy a számviteli elszámolásokhoz, illetve a statisztikai adatszolgáltatásokhoz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 30.
Kapcsolódó címke:

Munkaruházat személyi jövedelemadója

Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. mell. 9.2 d) pontja szerint: adómentes munkaruházati termék a szolgáltatási tevékenységet végzők megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely(ek) az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan(ok). Ebbe a körbe beletartozik-e a biztonsági őrök ruházata, mely megkülönböztetésként a ruházaton elhelyezett (ráhímzett, rányomtatott), az őrzésre, védelemre utaló feliratot tartalmazza? Bizonyos munkahelyeken a megrendelő megkívánja a biztonsági őröktől az öltöny viseletét, ahol pl. a nadrágon nem szerepel megkülönböztető jelzés. Ebben az esetben lehet-e adómentesnek minősíteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklet 9.2 d) pontja szerint ahhoz, hogy a magánszemély által a munkavégzés során viselt ruházat adómentes lehessen, két feltételnek kell teljesülnie. Az egyik, hogy a viselt munkaruhának megkülönböztető jellegű ruházatnak kell lennie, a másik pedig,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címke:

Pénzügyi lízing kamata

Kérdés: Sok társaság pénzügyi lízinggel oldja meg tárgyi eszközei beszerzésének finanszírozását. A szerződésben megállapításra kerül a minimum 36 hónapon át tartó törlesztés összege és kamata. Szükséges-e a pénzügyi lízing kamatának a szerződés szerinti futamidőre vonatkozó arányos megosztása, és ebből következően az évek közötti időbeli elhatárolása? Vagy a kamat elszámolása a szerződés szerinti időpontban történik? Időbeli elhatárolás esetén a beruházási időszakra jutó kamatot mint az üzembe helyezésig felmerült kamatot kell figyelembe venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hosszabban idézett kérdésre viszonylag rövid a válasz: a pénzügyi lízingszerződésben meg kell határozni lízingdíj-fizetésenként a törlesztőrészletet és a kamat összegét. A pénzügyi lízing eszközben nyújtott hitel, és mint ilyen, jellegéből következik, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címkék:    

Eladási céllal vásárolt ingatlan bekerülési értéke

Kérdés: Eladási céllal vásárolunk ingatlant, amelyet rendeltetésszerűen nem veszünk használatba. Az értékkel nem bíró felépítményt lebontatjuk külső vállalkozóval, majd a telket értékesítjük. Hogyan kell helyesen eljárni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A megvásárolt ingatlant az Szt. 23. §-a (4) bekezdésének előírása alapján, a várható – a kérdésben leírt – használat, rendeltetés figyelembevételével az áruk között kell állományba venni (készlet).Az Szt. 47. §-ának (5) bekezdésében előírtakat ez esetben is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címkék:  

Könyvállomány nyilvántartása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető magánfőiskola folyamatosan fejleszti könyvtárát, amelyhez állami támogatást is kap. A könyvállomány évente 1-2 ezer kötettel nő, ugyanakkor a rendszeres használat miatt belátható időn belül elhasználódik. Az egyedi mennyiségi és értékbeni nyilvántartás megoldhatatlan feladat. Kérdéseink: a könyvbeszerzést hol kell nyilvántartani? Milyen módszerrel vagy technikával oldható meg az állomány értékének csökkentése? Elfogadható-e a csoportos nyilvántartás? Évenként a meglévő állományra 10 százalék értékvesztés elszámolása helyes-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ a közel 30 éve hatályos jogszabály, a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról szóló, 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet adja meg.Az együttes rendelet 2. §-ának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címke:

A támogatás és a bekerülési érték

Kérdés: A kapott géptámogatást bevételként számoljuk el. Az értékcsökkenést a bekerülési értékből, vagy a támogatással csökkentett összegből kiindulóan kell-e elszámolni? A választ a következő adatok felhasználásával kérjük megadni: a traktor bekerülési értéke 5000 E Ft, a támogatás 1250 E Ft, az értékcsökkenés mértéke 14,5 százalék.
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ egy megjegyzéssel kezdjük: a kérdésben leírtak alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy a kérdező helyesen számolja-e el a géptámogatást rendkívüli bevételként, mivel a traktorbeszerzéshez mezőgazdasági fejlesztési támogatás is kapcsolódhat, amit viszont a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 3.
Kapcsolódó címke:

Személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma

Kérdés: Kérdésünk a Számviteli Levelek 39. számában közzétett 778. válaszhoz kapcsolódik. Ott azt írják, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátást a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni az szja-val együtt. Egy másik szakkönyvben ezt az igénybe vett szolgáltatások közé sorolják. Melyik a helyes? A könyvvizsgáló cég szerint a természetbeni juttatások szja-ja, fogyasztási adója az egyéb bérjárulékok közé tartozik. A cégautóadót, amit a munkavállalókkal megtéríttettek, az egyéb ráfordításokra, a meg nem fizetett részt pedig az egyéb bérjárulékokra könyveltette át. Összhangban van-e ez az Szt. előírásaival?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy a könyvvizsgáló cég helytelenül értelmezte az Szt. előírásait, az Szt. előírásaival ellentétes könyvelésre utasított.A foglalkozás-egészségügyi ellátást az Szja-tv. is természetbeni juttatásnak minősíti (1. számú melléklet 8.6. pont). Az Szt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 3.

Betanítás költségeinek elszámolása

Kérdés: Kérdésem a betanítás költségeinek elszámolásához kapcsolódik. Cégünk SAP ügyviteli rendszert vásárolt és aktivált 1999-ben. Az egyik modult azonban mind ez ideig nem vettük használatba (a modult 2002-ben értékesítettük). A modulhoz még 2002-ben is kiképeztünk néhány munkatársat. Ez az oktatási költség beruházási költségnek minősül? Mi történik akkor, ha a már kiképzett munkatársak kilépnek, és újakat kell kiképezni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha az egyik modult nem vették az értékesítésig használatba, akkor azt nem lehetett aktiválni (a beruházások között kellett kimutatni), és így az annak használatára kiképzett munkatársak képzési, oktatási költségeit az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 3.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
169
170
171
…
193