Lízingelt gépkocsi átadása a bt. beltagjának

Kérdés: 1999. június hónapban DEM alapú pénzügyi lízinggel szerzett be a bt. egy gépkocsit. 2001 áprilisában a lízingelt eszközt átadta a bt. kültagjának. Erről a lízingbeadó a szerződésmódosítással egyidejűleg számlát adott ki az eredeti értékesítési számla jóváírásával. A bt. által eddig befizetett részleteket, kamatokat a lízingbevevő a pénztárba befizette. Erről kell-e számlát kiállítania a bt.-nek, vagy a jóváíró számla és a pénztárbizonylat elégséges?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem az Szt. előírásai szerint jártak el.Az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján a lízingbeadó kft.-nek helyesbítő számlát kellett volna kiállítania, amelynek tartalmaznia kellett volna az eredetileg számlázott értéket és annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Nagy értékű személygépkocsi

Kérdés: Kell-e növelni a társasági adó alapját a pénzügyi lízingnek nem minősülő szerződés alapján bérelt, 6 millió forintot meghaladó értékű személygépkocsi használata esetén? Társaságunk a bérleti időszak után semmilyen módon nem szerzi meg a személygépkocsi tulajdonjogát!
Részlet a válaszából: […] Nem kell növelni a társasági adó alapját.A Tao-tv. 3. számú melléklete A) fejezetének 1. pontja szerint ugyanis az adózás előtti eredményt az 1996. december 31. napját követően üzembe helyezett, 6 millió forintot meghaladó bekerülési értékű személygépkocsi használata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Közterület-foglalás és zöldkár-helyreállítás

Kérdés: Távvezeték-beruházás miatt az illetékes hatóság közterület-foglalási és zöldkár-helyreállítási költséget számlázott cégünk felé. Beruházási költségként vagy az 5. számlaosztályban illetékként kell-e könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési értékébe tartoznak mindazok a tételek, amelyek az eszköz megszerzése, létesítése érdekében az üzembe-helyezésig felmerültek, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók. A távvezeték-beruházás miatt kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Bérbe adott épület értékcsökkenése

Kérdés: Társaságunk bérbeadási céllal vásárolt ingatlant. Kérdés, hogy a Tao-tv. által megengedett 5 százalék értékcsökkenési leírás csak a ténylegesen bérelt területre, vagy az ingatlan egészére elszámolható?
Részlet a válaszából: […] Az adózás előtti eredmény csökkentésénél figyelembe vehető értékcsökkenés meghatározásakor az 5 százalékos leírást csak az épület bekerülési értékének (műszaki paraméterek alapján számított) arányos részére lehet alkalmazni, ha nem bérbeadással hasznosul az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Áfahiány könyvelése

Kérdés: Az adózó terhére, illetve javára az áfabevallásban szereplő összeghez képest eltérést, adótöbbletet-adóhiányt állapított meg az APEH. Helyesen könyveltünk-e, ha az adóhiányt költségként, az adótöbbletet egyéb bevételként számoltuk el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre csak a megállapítás okainak ismerete mellett lehet egyértelműen válaszolni. Külön-külön kell vizsgálni az áfában mutatkozó adóhiányt, illetve adótöbbletet. Néhány sajátos esetet és az ahhoz kapcsolódó elszámolást a következőkben bemutatunk:a) Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Szállítási költség mint bekerülési érték

Kérdés: Kereskedelmi cég az árubeszerzést év közben költségként elszámolja, év végén meglévő készletét leltár alapján készletre veszi. Az áru egy részét a szállítócégek szállítják, más részét saját szállítóeszközzel szállítja a cég. A cégnek több gépkocsija is van, amelyekkel beszállítást, kiszállítást – raktárból a boltba – és visszaszállítást is végez. Hogyan lehet ilyen esetben a szállítási költséget az egyes termékekhez hozzárendelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírásai szerint az értékelési szabályzatban kell meghatározni a vásárolt készletek bekerülési értékét, a beszerzési ár tartalmi követelményeit, meghatározásának, nyilvántartásának módját, módszerét, bizonylatait, felelőseit. Ez igaz akkor is, ha a vásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 276. §-ának (1) bekezdése szerint, amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. Ennek alapján helyesen tartotta nyilván a társaság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Szakkönyv, szakmai folyóirat elszámolása

Kérdés: A szakkönyvek, a szakmai folyóiratok vásárlásakor a vételár anyagköltségként vagy az igénybe vett szolgáltatások költségei között számolandó el?
Részlet a válaszából: […] A szakkönyv, a szakmai folyóirat beszerzése, megvásárlása termékbeszerzés, akár egy, akár több kiadvány egyidejű beszerzéséről van szó. Ebből következően, saját célra történő felhasználás esetén, a bekerülési értéket anyagköltségként kell elszámolni. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Kiegészítő melléklet – devizaeladási árfolyam használatakor

Kérdés: Amennyiben egy cég devizaeladási árfolyamon számol, akkor kötelező-e a kiegészítő mellékletben történő bemutatáshoz újra átszámolni a számlákat a középárfolyam alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (6) bekezdése szerint a társaság a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál használhatja csak a devizaeladási árfolyamot is. Ennek használata akkor indokolt, ha a devizavételi és devizaeladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Gépjármű-kereskedelemben a járművek készletre vétele

Kérdés: Cégünk használt és új gépjárművek kereskedelmével foglalkozik. A gépjárműveket a beszerzéskor nem vesszük készletre, hanem azonnal elszámoljuk az eladott áruk beszerzési értékeként, mivel legtöbbször 1-2 héten belül sor kerül azok eladására. Azokat a gépjárműveket, amelyeket 30 napon belül nem adunk el, készletre vesszük, csakúgy, mint az év végén meglévőket is. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A kereskedelmi áruk nyilvántartásával, könyvelésével a Számviteli Levelek 13. számában a 254-255. kérdésre adott válaszokban foglalkoztunk. A kérdéshez kapcsolódóan a rövid válaszunk az, hogy nem járnak el helyesen. Nagyon fontos számviteli alapelv a következetesség elve....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
1
171
172
173
189