Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

15 találat a megadott bérbe adott ingatlan tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Üresen álló, bérbeadás útján hasznosított lakás amortizációja

Kérdés: Magánszemély lakást vásárolt bérbeadás céljából. Tételes költségelszámolást választ, értékcsökkenési leírást számol el. A tevékenység során vannak hónapok, amikor üresen áll a lakás, mert a bérlő már elment, új bérlő még nincs. Ezalatt más célra nem hasznosítja a lakást. Ebben az esetben az értékcsökkenési leírás elszámolható teljes évre, vagy csak időarányosan, a bérbeadás hónapjaira?
Részlet a válaszból: […]előírásból egyértelműen következik, ha a lakás üresen áll, mert nincs bérlő, ha a bérbeadási tevékenység bármilyen okból szünetel, az üresen állás idejére értékcsökkenési leírás bevételt csökkentő tételként nem vehető figyelembe.Mivel nem biztos, hogy a bérleti időszak a hónap első napjával kezdődik, és a hónap utolsó napjával fejeződik be, a lakás bérbeadottságának időtartamát célszerű naptári napokban számításba venni. A lakás bérbeadottsága naptári napjainak a számát viszonyítva a 366-hoz, illetve 365-höz kapjuk meg az időarányosan elszámolható értékcsökkenési leírás mértékét (1-nél kisebb szám), amellyel beszorozva a lakás - az Szja-tv. 11. számú melléklete szerint az épületekre vonatkozó leírási kulccsal számított - értékcsökkenési leírását,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7095
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Épület karbantartási költségeinek elszámolása

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással foglalkozó kft. saját tulajdonban lévő épületét, a bérbe adott irodákat felújítja. Parkettát, csempét, csapokat, néhány nyílászárót cserél. A megvásárolt építőanyagokat anyagköltségként vagy karbantartási költségként kell elszámolni?
Részlet a válaszból: […]például azzal, hogy jó karban tartott, "felújított" irodákat ad a kft. bérbe.) Ha e követelményeket a bérleti szerződés tartalmazza, következhet az elszámolás.A kérdés szövegéből az következik, hogy a karbantartási munkákat maga a kft. végzi el saját munkavállalóival. Ez esetben a beszerzett anyagokat indokolt készletre venni, majd azok beépítésekor a beépített anyagok beszerzési (bekerülési) értékét anyagköltségként elszámolni. Ha a karbantartási munkákat külső vállalkozó (más cég) végzi el, de a szükséges anyagokat a kft. szerzi be, a beszerzett anyagokat akkor is a kft.-nek készletre kell vennie, majd a külső vállalkozó számlája beérkezésekor kell a külső vállalkozó által beépített anyagok készletre vételi értékét anyagköltségként elszámolni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6811
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Bérbe adott ingatlan mint telephely

Kérdés: A teljes egészében bérbe adott ingatlan helyszínén keletkezik-e a bérbeadónak "telephelye" az iparűzési adó szempontjából? (Az ingatlan helyétől eltérő helyen van a székhely.)
Részlet a válaszból: […]csak akkor válnak a Htv. alkalmazásában telephellyé, ha azt a vállalkozó (adóalany) részben vagy egészében a vállalkozási tevékenységéhez használja. Ez utóbbi kitétel automatikusan teljesül az értelmező rendelkezésben kifejezetten szereplő "hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlan" esetén, hiszen valamely ingatlan vállalkozó általi bérbeadása vállalkozási tevékenység. Megjegyezzük, hogy a bérbeadás a vállalkozási tevékenység része akkor is, ha a bérbeadó vagy annak munkavállalója nem végez munkát (portaszolgálat, ingatlanüzemeltetés stb.) a bérbe adott ingatlanban. A bérbe adó (aki tipikusan a tulajdonos, de lehet a használati, haszonélvezeti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6670
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Értékcsökkenési leírás alapja bérbeadásnál

Kérdés: A 2011. évben önálló tevékenység keretében, tételes költségelszámolással ingatlant ad bérbe magánszemély. Probléma az értékcsökkenés alapjának meghatározása. Ugyanis az ingatlan beszerzési értéke jelentősen eltér a jelenlegi forgalmi értékétől, ez utóbbinál lényegesen kevesebb. Van-e lehetőség az értékcsökkenési leírás alapját forgalmiérték-becsléssel megállapítani? Az ingatlan és a telek értékét milyen módszerrel különítsük el, mivel a telek értéke után nem lehet amortizációt érvényesíteni?
Részlet a válaszból: […]ingatlant felértékelje jelenlegi forgalmi értékére, és azt tekintse az értékcsökkenési leírás alapjának. Van azonban arra lehetőség, hogy az ingatlan bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növekedésével kapcsolatban felmerült kiadást, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállításával kapcsolatban felmerült kiadást a felmerülés évében a magánszemély elszámolja, vagy választhatja azt, hogy annak összegével az értékcsökkenési leírás alapját növeli meg. Az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevételt csökkentően elszámolható értékcsökkenési leírás összegének meghatározása során figyelemmel kell lenni arra is, hogy az egész épületet kizárólag bérbeadás útján, illetve egész évben hasznosítja-e. Mert ha nem, akkor az épület értékcsökkenési leírása csak a bérbeadás útján hasznosított alapterülettel arányosan,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4977
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Lakóingatlan építése bérbeadás céljából

Kérdés: A belföldi áfaalany társaság telket vásárol, majd alvállalkozók és saját maga közreműködésével lakóingatlant kíván építeni, amit majd piaci áron az ügyvezető bérelni fog. Mikor kell az APEH-nál bejelenteni, hogy az ingatlant áfásan szeretné bérbe adni? Az építkezés közben az alvállalkozók fordított adózás alá eső számlákat fognak kiállítani, viszont lesz saját névre termékbeszerzés is, amelyet áfával fognak számlázni. Ezen áfaösszeg az építkezés során levonásba kerülhet-e? Akkor is, ha még nem döntötte el, hogy a bérbeadás áfás lesz vagy áfamentes? Ha tárgyi adómentesen adja bérbe, akkor az egész lakóingatlan önköltsége után fizetni kell a 25% áfát, ugyanakkor nem helyezhet levonásba semmit? Vagy nem kell az egészre felszámítani az áfát, de az anyagra visszaigényelt áfát utólag vissza kell fizetni? Egy későbbi értékesítés során hogyan alakul az ingatlanértékesítés áfája?
Részlet a válaszból: […]tehát beruházás. A közreműködő vállalkozók számláin szereplő elfogadott összegeket a lakóingatlan bekerülési értéke részeként kell a beruházási számlán könyvelni. A közreműködő vállalkozók számlái - ha ezt velük közölte az építtető - az Áfa-tv. 142. §-ának (7) bekezdése szerint sem áfát, sem áfamértéket nem tartalmazhatnak, azt az építtető társaságnak kell rögzíteni a számlán, és a megállapított fizetendő adót be kell vallania. Amennyiben úgy döntött, hogy a lakóingatlant a rendeltetésszerű használatbavétel után adókötelesen fogja bérbe adni, akkor a fizetendő áfa előzetesen felszámított áfaként levonható, ilyen címen az adóbevallásba történő beállítás után. (Ha nem döntött, akkor - az ingatlanokra vonatkozó általános szabály alapján - a fizetendő áfa nem vonható le, annak értékével a lakóingatlan bekerülési értékét növelni kell.) A lakóingatlan építéséhez beszerzett anyagokat, szerkezeteket készletre kell venni, és amikor azok beépítésére kerül sor, akkor kell a beszerzési értéket anyagköltségként elszámolni, majd mint a beruházás érdekében felmerült előállítási költséget kell a saját elő­állítású eszközök aktivált értékeként elszámolni. Hasonló módon kell a beruházás érdekében felmerült bérköltséget, bérjárulékokat, igénybe vett szolgáltatásokat is először költségként, majd a saját előállítású eszközök aktivált értékeként elszámolni. A lakóingatlan építéséhez beszerzett anyagok, szerkezetek, igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított áfája a beruházáskénti elszámolással egyidejűleg az Áfa-tv. 134. §-a szerint levonható. Akkor azonban, amikor az építtetőnél felmerült költségeket beruházásként elszámolták, az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti saját beruházás megvalósult, amelyet áfafizetési kötelezettség terhel. Az így fizetendő áfa is csak akkor vonható le, ha a lakóingatlant adóköteles bérbeadás útján fogja a társaság hasznosítani. A lakóingatlan aktiválásának, rendeltetésszerű használatbavételének várható időpontját megelőző adóév utolsó napjával legkésőbb az adóhatósághoz is be kell jelenteni, hogy a lakóingatlan bérbeadása adóköteles lesz. Ha a lakóingatlan aktiválásakor megváltoztatja a társaság a korábbi döntését, és nem adóköteles lesz a bérbeadás, akkor valószínűsíthető, hogy a korábban levont áfa levonhatóságát megkifogásolják, azt utólag, önellenőrzés keretében vagy az adóellenőrzés során meg kell fizetni. Ha a társaság a lakóingatlannal kapcsolatosan a fizetendő áfát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4747
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Lakóingatlan bérbeadása, önköltségszámítás

Kérdés: Intézetünk egészségügyi szolgáltatást végez. Kapacitásának kihasználása, továbbá az ellátás színvonalának emelése érdekében bérbeadást végez. Nem lakóingatlan bérbeadása esetén kell-e önköltség-számítási szabályzatot készíteni?
Részlet a válaszból: […]rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, figyelembe véve az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait is. A 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 81. §-ának (6) bekezdése alapján a költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével. A (8) bekezdés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4721

7. találat: Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszból: […]díjakat is megtéríti a bérbeadó részére, akkor a bérbeadásból származó bevétellel szemben többek között jellemzően előforduló és költségként elszámolható kiadás lehet az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan felmerülő rezsiköltség is. A társasházi közös költség mint rezsiköltség a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 24. §-ában foglaltak szerint a tulajdonostársakat terheli, így a bérleti jogviszony megléte esetén sem válik a bérlő a közös költség megfizetésére kötelezetté a tulajdonos helyett a társasház felé. Ugyanakkor a társasházi közös költség tulajdonos helyett történő megfizetése a bérlő részéről a bérleti jogviszonyhoz kapcsolódó tételnek tekintendő (a bérbeadás adóalapjába tartozik, annak adójogi sorsát osztja), vagyis a bérbeadásból származó bevétellel szemben elszámolható, mint a rezsiköltségek egyike. Ha a magánszemély nem választja az önálló tevékenység szerinti adózást, akkor a kifizetőnek az adót és - amennyiben fizetni kell - a 14 százalék ehót a számlázott (adóalap-kiegészítéssel nem növelt) bevételből le kell vonnia. Ebben az esetben az adófizetési kötelezettség a kifizetői adólevonással és/vagy a negyedévenként általa fizetendő adó befizetésével teljesül. Ekkor a magánszemélynek mindössze a bevételi nyilvántartást kell vezetnie, amelynek alapján év végén az adóbevallásban fel kell tüntetnie a bérbeadásból származó bevételeket mint elkülönülten adózó jövedelmeket és azok adóját. Amennyiben a magánszemély év végén az adóbevallás alkalmával él a választási lehetőséggel, és az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti adózást választja, akkor a bevétel 100 százalékából levont adó adóelőlegnek minősül (a bevallásban az adó alapja a bevételből a törvény által elismert igazolt költségek levonása utáni jövedelem és annak 27 százalékában meghatározott adóalap-kiegészítés összege). Ilyenkor az Eho-tv. 11. §-ának (2) bekezdése szerint levont eho az Eho-tv. 11/A. §-ának (3) bekezdése szerint korrigálható. Amennyiben a magánszemély eleve az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, e választása az adóelőleg-levonási szabályokra is vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a kifizetőnek csak akkor kell az adóelőleg-levonásra vonatkozó szabályok szerint adóelőleget levonnia, ha azt a magánszemély nyilatkozattal kéri. Ha nem kéri, a kifizető adó­előleg levonására nem kötelezett kifizetőnek, míg a magánszemély adóelőleg fizetésére kötelezett személynek minősül. Ilyen esetben a magánszemély által fizetendő adóelőleg alapja az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem (a bevételből a magánszemély döntése szerinti - a törvény által elismert - költségek levonása utáni jövedelem 78 százaléka, figyelembe véve, hogy a kifizető által levont eho nem végleges, ezért mint költség nem értelmezhető) és az adóalap-kiegészítés összege [az adóalap-kiegészítés összege az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem 27 százaléka, amely az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, (a megállapított jövedelem 78 százaléka) után számítandó]. Ha a magánszemély köteles a 14 százalék eho fizetésére - mivel az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének e) pontjának különös szabálya nem az adó­­előleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után (vagyis nem az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett 78 százalék[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4569
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Felmerült költségek elszámolása ingatlan bérbeadásakor

Kérdés: A magánszemély egy ingatlan megszerzését követően több évvel (3 éven túl) kiváltja a vállalkozói igazolványt ingatlan-bérbeadásra (nem adószámos magánszemélyként adja bérbe). A vállalkozási időszakban felmerülnek az ingatlannal kapcsolatos fenntartási (festés, tetőjavítás) és felújítási (kazáncsere, ablakcsere) költségek. A kérdés, hogyan tudja érvényesíteni ezeket a költségeket a bérbeadás vállalkozási bevételével szemben, ha az ingatlan nincs a vállalkozás eszközei között?
Részlet a válaszból: […]kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás. Költségként számolható el a kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenése. Értékcsökkenési leírás az Szja-tv.-ben meghatározott leírási kulcsok jegyzéke szerint számolható el. A leírási kulcsok jegyzékében az adott tárgyi eszköz, nem anyagi javak mellé rendelt százalékarány az egy naptári évben érvényesíthető leírási kulcsot tartalmazza. Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben év közben valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámolni Az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az egyéni vállalkozó a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat rendeltetésszerűen használatba veszi. Ezt a napot a tárgyi eszközök, a nem anyagi javak nyilvántartásában, illetőleg a beruházásiköltség-nyilvántartásban fel kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4560
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Ingatlan bérbeadása, elektronikus bevallás

Kérdés: Annak az adószámmal rendelkező magánszemélynek, aki tárgyi adómentesen ingatlant bérbe ad, elektronikus úton kell-e az szja-bevallását teljesítenie, ugyanis az APEH értesítést küldött az ügyfélkapura történő regisztrálásra? Sem vállalkozó nem vagyok, sem áfafizetésre kötelezett.
Részlet a válaszból: […]és adatszolgáltatás benyújtására csak akkor kötelezett, ha a tárgyhónapban magánszemély részére adó- (adóelőleg-) és/vagy járulékalapot képező kifizetést, juttatást teljesített. A
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. február 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2961
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Lakás bérbeadása utáni jövedelem

Kérdés: Lakás bérbeadásából származó jövedelem után miként kell a 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizetni, ha a tulajdonos a lakásban lakik, és két vállalkozásnak adja bérbe a lakást? Az egyik vállalkozásban 33 százalékos mértékben tulajdonos, a másik vállalkozásban nincs tulajdonrésze. A bérbeadásból származó jövedelem az évi egymillió forintot meghaladja, és az egyéb jövedelmek után fizetett egészségügyi hozzájárulás nem éri el a 400 000 Ft-ot.
Részlet a válaszból: […]kifizetőnek, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot. Az Eho-tv. 11/A. §-a alapján a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a 4 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy a foglalkoztatói egészségbiztosítási járulék, illetőleg az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az általa megfizetett egészségügyi hozzájárulás együttes összege eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Az adott esetben a bérbe adó magánszemélytől mindkét kifizetőnek le kell vonnia 4 százalék egészségügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2881
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést