Bérelt ingatlanon végzett felújítás - végelszámolás

Kérdés: Bérelt ingatlanon végzett felújítással mi történik végelszámolás esetén?
Részlet a válaszából: […] Bérelt ingatlanon végzett felújításhoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges. Ebben az írásbeli hozzájárulásban rögzíteni kellett azt is, ha a bérleti jogviszony megszűnik, akkor mi legyen, mi történjen a bérlő által elvégzett (elvégeztetett) felújítással....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Iparűzésiadóalap-megosztás a telephelyek között

Kérdés: Közhasznú nonprofit kft.-ként működő társaságunk vállalkozói tevékenységet is folytat 3 telephelyen. 2023. év vonatkozásában a társaság vállalkozói eredménye pozitív lett, így iparűzési adó fizetésére vagyunk kötelezettek, ezáltal felmerült, hogyan is kellene megosztanunk az iparűzési adót. Az iparűzésiadó-megosztási szabály szerint a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás, az eszközérték-arányos megosztás módszerét vagy a kombinált módszer szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét vagyunk kötelesek alkalmazni. A társaság 1. telephelyén nincs alkalmazott, az ingatlan bérbe van adva, abból származik a nyereség. A 2. telephelyen eszköz nincs, mivel béreljük az ingatlant az eszközökkel együtt is, így ott minimális saját tulajdonú eszköze van a társaságnak. Bármelyik módszert is választjuk, az egyik önkormányzatnak "nem teszünk jót". Amennyiben a kombinált módszert alkalmazzuk, hogy az 1-re és a 2-es telehelyre is a kedvezőbb módszerrel, kombinált megállapítási lehetőséggel élve állapítjuk meg az adót, akkor ezzel a 3. telephelyen (= székhelyen) lévő önkormányzatnak juttatunk kevesebb adót. Van az ilyen jellegű megosztásra vonatkozóan valami ajánlás? Mit jelent a kombinált módszerű számítás? A fent leírtat, hogy egyikre-másikra a kedvezőbb alkalmazást?
Részlet a válaszából: […] A Htv. részint azon oknál fogva rögzíti az alkalmazható iparűzésiadóalap-megosztási módokat, hogy minimalizálható legyen az adózó és a települések közti vita az adóalap megosztásának módját, mikéntjét illetően. A Htv. 39. § (2) bekezdése azt a kritériumot fogalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Bérbe adott épületen végzett munkák minősítése

Kérdés: A bérbe adott raktárépületen a következő munkákat végezték el. A tető régi palafedését lecserélték tetőfedő lemezre úgy, hogy a tetőszerkezetet nem javították. A falak hibás vakolatát leverték, majd újravakolták. Ezután a falakat hőszigeteléssel látták el. Korábban nem volt hőszigetelés az épületen. Kicserélték a régi kaput újra. Az épületben villanybojlereket szereltek fel. Korábban gázzal állították elő a meleg vizet. Ezeket a munkákat karbantartásként vagy felújításként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy jellemzően karbantartás, de lehetnek határesetek is.A tetőfedés cseréje a tetőszerkezet átalakítása nélkül egyértelműen karbantartás. A falak vakolatának leverése és újravakolása szintén karbantartás. A hőszigetelést mi indokolta? Változott a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Mikor telephely a bérbe adott ingatlan

Kérdés: Társaságunk - többek között - ingatlanok bérbeadásával is foglalkozik. A bérbevevők szintén gazdasági társaságok, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet végeznek a bérelt ingatlanban. Az ingatlanok a bérbeadónál vagy a bérbevevőnél (vagy mindkettőnél) minősülnek-e telephelynek a cégjegyzék/társasági szerződés, az adózás rendjéről szóló törvény és az iparűzési adó szempontjából? A bérbeadónak vagy a bérbevevőnek (vagy mindkettőnek) kell a bejelentéseket megtennie a telephely tekintetében a cégbírósághoz, a NAV-hoz és a helyi adóhatósághoz? Bérbe adott ingatlan esetén a bérbeadónak és a bérbevevőnek is keletkezik helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége ugyanazon telephely kapcsán, a bérbeadónak a bérleti díjból származó árbevétele, a bérbevevőnek pedig az ott végzett gazdasági tevékenységéből származó árbevétele után?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 7. § 47. pontja határozza meg, hogy - ha az anyagi jogi jogszabály (vagyis valamely adónemet szabályozó törvény) másként nem rendelkezik - mit kell telephelynek tekinteni az adóigazgatási eljárásban. A definíció alapeleme az adóköteles tevékenység folytatása adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Bérbe adott ingatlan felújítási költségeinek megtérítése

Kérdés: Irodaház bérlője felújítja a bérbe vett ingatlant. A bérbeadóval megegyezik, hogy a bérbeadó bérbeadói hozzájárulás címen a felújítás-átalakítás egy részét megtéríti számára. Ezt a számlát – mint bérbeadó – hová kell könyvelnem?
Részlet a válaszából: […] A rövid kérdés is több jogszabályellenes dologra utal. Bérbeadói hozzájárulás, mint szolgáltatásnyújtás, nem létezik. Ebből következően számlázni sem lehet még a bérbevevőnek sem. Így a bérbeadónál nem jelenthet meg bérbevevői számla, nincs mit könyvelni.A bérbeadói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Telephelynek minősül-e az eltérő településen lévő saját tulajdonú ingatlan?

Kérdés: Részvénytársaságunk fő tevékenysége 6420 Vagyonkezelés. Az általunk nyújtott számviteli szolgáltatást igénybe vevő két kft. fő tevékenysége 6832 Ingatlankezelés, valamint 6832 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Mindhárom gazdasági társaság székhelye Mosonmagyaróvár, a saját tulajdonú egységeik, amelyek bérleti formában üzemelnek, a városon kívüli településeken vannak, nem telephelyeik. Keletkezik-e helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettségük a bérleti formában üzemelő, székhelyen kívüli településeken?
Részlet a válaszából: […] Ha jól értjük, a kérdés arra vonatkozik, hogy a székhely szerinti településtől eltérő településen lévő, bérbe adott, saját tulajdonú ingatlan telephelyet keletkeztet-e az iparűzésiadó-kötelezettség szempontjából, függetlenül attól, hogy ezen ingatlan a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Társasháznál bérleti díj és adójának megfizetése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasháznál hogyan történik a bérleti díj előírásának és kiegyenlítésének, valamint a levonandó és befizetendő szja könyvelése, ha a bérleti díj után a kifizető fizeti meg az szja-t? Kérem, hogy a válaszban a könyvelendő gazdasági események kontírozását is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem pontos, mivel egyértelműen nem derül ki abból, hogy-a társasház a bérbeadó, amely a társasház közös tulajdonát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevétel, vagy-a társasház a bérbevevő, amely társasház magánszemélytől bérelt ingatlan bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Műtárgyak nyilvántartása és adózása

Kérdés: Vagyonkezeléssel és ingatlan-bérbeadással foglalkozó kft. hosszabb távon, 5-10 évig szabad pénzeszközét festmények – kortárs és antik festmények – vásárlására kívánja fordítani, későbbi – a befektetésből származó – haszon elérése céljából. A vásárlás a vállalkozás érdekében felmerült kiadásnak számít? Az áfa visszaigényelhető? Helyes-e a tárgyi eszközök között nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a választ a számviteli nyilvántartással kezdjük.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Ez az előírás a műtárgyakra, a festményekre is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Növénytermesztési, állattenyésztési célra bérbe vett ingatlan adómentessége

Kérdés: Gazdasági társaság a helyi adókról szóló törvény 13. § h) pontja alá tartozó ingatlant kíván megvásárolni, melyet állattartási/növénytermesztési célra bérbe adna. A Htv. e rendelkezése szerint az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépítmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. Kérdésünk az, hogy a vonatkozó jogszabályhely alapján adómentes-e az ingatlan?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 13. §-ának h) pontja valóban az idézett szöveggel fogalmaz meg mentességet bizonyos épületekre. A törvényi definíciónak több eleme van, s minden egyes elemében foglalt feltételnek teljesülni kell ahhoz, hogy a mentesség megállapítható legyen. Egyfelől az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Bérleti díj miatt iparűzésiadó-alap két helyen

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?
Részlet a válaszából: […] Nem érthető a kérdés! Az a cég, amelyik ingatlanok bérbeadásával foglalkozik, amelynek a könyveiben a bérbe adott ingatlan van, amelyik bérleti díjat kíván elszámolni, nem teheti meg, hogy a bérlőkkel ne legyen szerződéses kapcsolatban. A kérdésben leírtak csak látszólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.
1
2
3
6