Üresen álló, bérbeadás útján hasznosított lakás amortizációja

Kérdés: Magánszemély lakást vásárolt bérbeadás céljából. Tételes költségelszámolást választ, értékcsökkenési leírást számol el. A tevékenység során vannak hónapok, amikor üresen áll a lakás, mert a bérlő már elment, új bérlő még nincs. Ezalatt más célra nem hasznosítja a lakást. Ebben az esetben az értékcsökkenési leírás elszámolható teljes évre, vagy csak időarányosan, a bérbeadás hónapjaira?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 17. §-a (3) bekezdésének ab) alpontja a bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel esetében a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Épület karbantartási költségeinek elszámolása

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással foglalkozó kft. saját tulajdonban lévő épületét, a bérbe adott irodákat felújítja. Parkettát, csempét, csapokat, néhány nyílászárót cserél. A megvásárolt építőanyagokat anyagköltségként vagy karbantartási költségként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt utalni kell arra, hogy a bérbe adott irodák "felújításának" (az adott esetben karbantartásának) a költségeit csak akkor számolhatja el a kft., ha korábban a bérlőkkel olyan bérleti szerződést kötött, amelyben vállalta a szóban forgó munkák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címke:

Bérbe adott ingatlan mint telephely

Kérdés: A teljes egészében bérbe adott ingatlan helyszínén keletkezik-e a bérbeadónak "telephelye" az iparűzési adó szempontjából? (Az ingatlan helyétől eltérő helyen van a székhely.)
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység része akkor is, ha a bérbeadó vagy annak munkavállalója nem végez munkát (portaszolgálat, ingatlanüzemeltetés stb.) a bérbe adott ingatlanban. A bérbe adó (aki tipikusan a tulajdonos, de lehet a használati, haszonélvezeti jog jogosultja, sőt más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Értékcsökkenési leírás alapja bérbeadásnál

Kérdés: A 2011. évben önálló tevékenység keretében, tételes költségelszámolással ingatlant ad bérbe magánszemély. Probléma az értékcsökkenés alapjának meghatározása. Ugyanis az ingatlan beszerzési értéke jelentősen eltér a jelenlegi forgalmi értékétől, ez utóbbinál lényegesen kevesebb. Van-e lehetőség az értékcsökkenési leírás alapját forgalmiérték-becsléssel megállapítani? Az ingatlan és a telek értékét milyen módszerrel különítsük el, mivel a telek értéke után nem lehet amortizációt érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] AzSzja-tv. 11. számú mellékletének II. fejezete tartalmazza az értékcsökkenésileírás szabályait. Ezen rész 2/c. pontja alapján az értékcsökkenési leírásalapja a tárgyi eszköz beszerzési ára. A tárgyi eszköz beszerzéséhezegyedileg kapcsolódó járulékos kiadás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.
Kapcsolódó címkék:  

Lakóingatlan építése bérbeadás céljából

Kérdés: A belföldi áfaalany társaság telket vásárol, majd alvállalkozók és saját maga közreműködésével lakóingatlant kíván építeni, amit majd piaci áron az ügyvezető bérelni fog. Mikor kell az APEH-nál bejelenteni, hogy az ingatlant áfásan szeretné bérbe adni? Az építkezés közben az alvállalkozók fordított adózás alá eső számlákat fognak kiállítani, viszont lesz saját névre termékbeszerzés is, amelyet áfával fognak számlázni. Ezen áfaösszeg az építkezés során levonásba kerülhet-e? Akkor is, ha még nem döntötte el, hogy a bérbeadás áfás lesz vagy áfamentes? Ha tárgyi adómentesen adja bérbe, akkor az egész lakóingatlan önköltsége után fizetni kell a 25% áfát, ugyanakkor nem helyezhet levonásba semmit? Vagy nem kell az egészre felszámítani az áfát, de az anyagra visszaigényelt áfát utólag vissza kell fizetni? Egy későbbi értékesítés során hogyan alakul az ingatlanértékesítés áfája?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt a következőket kellrögzíteni: a kérdés szerinti lakóingatlan megépítése a társaság szempontjábólberuházás, a beruházásnál pedig nem lehetnek alvállalkozók (ez a Ptk. előírásaialapján kizárt), legfeljebb részfeladatokat végző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.
Kapcsolódó címkék:    

Lakóingatlan bérbeadása, önköltségszámítás

Kérdés: Intézetünk egészségügyi szolgáltatást végez. Kapacitásának kihasználása, továbbá az ellátás színvonalának emelése érdekében bérbeadást végez. Nem lakóingatlan bérbeadása esetén kell-e önköltség-számítási szabályzatot készíteni?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az államháztartás szervezetei beszámolási éskönyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.)Korm. rendelet 8. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint az egészségügyiszolgáltatást végző intézetnek a számviteli politika keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Felmerült költségek elszámolása ingatlan bérbeadásakor

Kérdés: A magánszemély egy ingatlan megszerzését követően több évvel (3 éven túl) kiváltja a vállalkozói igazolványt ingatlan-bérbeadásra (nem adószámos magánszemélyként adja bérbe). A vállalkozási időszakban felmerülnek az ingatlannal kapcsolatos fenntartási (festés, tetőjavítás) és felújítási (kazáncsere, ablakcsere) költségek. A kérdés, hogyan tudja érvényesíteni ezeket a költségeket a bérbeadás vállalkozási bevételével szemben, ha az ingatlan nincs a vállalkozás eszközei között?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó esetében nem különül el a vállalkozásiés a cégvagyon. A törvény ezért megkülönbözteti a kizárólag üzleti célú és nemkizárólag üzleti célú tárgyi eszközöket. Kizárólag üzleti (üzemi) céltszolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] Ha a magánszemély a térítésmentesen használatba adottingatlan felmerülő költségeit át kívánja terhelni a cégére, akkor be kelljelentkeznie bérbe­adási tevékenységre, és ki kell számláznia a felmerülő ésátterhelt költségeket.Ha tételes költségelszámolást választ a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan bérbeadása, elektronikus bevallás

Kérdés: Annak az adószámmal rendelkező magánszemélynek, aki tárgyi adómentesen ingatlant bérbe ad, elektronikus úton kell-e az szja-bevallását teljesítenie, ugyanis az APEH értesítést küldött az ügyfélkapura történő regisztrálásra? Sem vállalkozó nem vagyok, sem áfafizetésre kötelezett.
Részlet a válaszából: […] Az Art. 2007. évre úgy változik, hogy a munkáltatónak nemminősülő kifizető a havi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására csak akkorkötelezett, ha a tárgyhónapban magánszemély részére adó- (adóelőleg-) és/vagyjárulékalapot képező kifizetést, juttatást teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Lakás bérbeadása utáni jövedelem

Kérdés: Lakás bérbeadásából származó jövedelem után miként kell a 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizetni, ha a tulajdonos a lakásban lakik, és két vállalkozásnak adja bérbe a lakást? Az egyik vállalkozásban 33 százalékos mértékben tulajdonos, a másik vállalkozásban nincs tulajdonrésze. A bérbeadásból származó jövedelem az évi egymillió forintot meghaladja, és az egyéb jövedelmek után fizetett egészségügyi hozzájárulás nem éri el a 400 000 Ft-ot.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2006. január 1-jétől hatályos rendelkezésealapján az egymillió forintot meghaladó ingatlan bérbeadásából származójövedelem egésze után kell - a hozzájárulási-fizetési felső határig -egészségügyi hozzájárulást fizetni. A magánszemélynek legkésőbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
2