Szakképzési hozzájárulás visszaigénylésének könyvelése

Kérdés: A kft. tanulószerződéssel tanulókat foglalkoztat, emiatt minden hónapban visszaigénylése van szakképzési hozzájárulásból. Bruttó vagy nettó módon kell könyvelni? A kérdés amiatt is fontos, mert nem mindegy, milyen összeg kerül az árbevételbe az elvárt jövedelem megállapítása során.
Részlet a válaszából: […] ...(levonások) összegét, az éves nettó kötelezettséget.A szakképzéssel kapcsolatos költségeket a felmerüléskor anyagköltségként, bérköltségként, bérjárulékként, igénybe vett szolgáltatások költségeként, illetve értékcsökkenési leírásként kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Személygépkocsi átadása térítés nélkül

Kérdés: A kft. a tulajdonát képező személygépkocsit térítés nélkül átadta a tagsági viszonyát megszüntető ügyvezető részére. A gépkocsi vásárlásakor áfalevonás nem történt. Kérem a gazdasági események kontírozását! A gépkocsi bruttó értéke: 6650 E Ft, elszámolt értékcsökkenése: 5954 E Ft, piaci értéke (hivatalos márkakereskedőtől kért kalkuláció alapján): 2575 E Ft. Számlát kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...érték az áfát is magában foglalja, ha nem, akkor arra az áfát is fel kell számítani), a kérdés szerint 2575 E Ft-ot el kell számolni bérköltségként (T 541 – K 476), majd a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét (2575-696 = 1879 E Ft-ot) 2015-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Többes munkáltatói jogviszony

Kérdés: Többes munkáltatói jogviszony, atipikus foglalkoztatás keretében "A" és "B" munkáltató megegyezik, hogy "A" munkáltató dolgozóinak egy részét két hónapig a másik, a "B" munkáltatóhoz kirendelik. Megegyeznek, hogy a dolgozók bérét továbbra is "A" munkáltató számfejti, de a bérköltséget kiszámlázzák a "B" felé. Hogyan kell könyvelni "A" vállalatnál mint bevételt? Egyáltalán bevétel-e? "B" vállalatnál pedig mint költséget?
Részlet a válaszából: […] ...az általa a munkavállaló részére kifizetett munkabérről és annak járulékairól. Így az "A" munkáltatónak kell a teljes munkabért bérköltségként, a munkabér utáni járulékokat bérjárulékként elszámolnia, a munkabért terhelő személyi jövedelemadót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Fejlesztési adókedvezmény

Kérdés: Társaságunk igénybe kívánja venni a kkv-knak biztosított ún. fejlesztési adókedvezményt. Az adókedvezmény egyik feltétele az, hogy vagy a bérköltséget kell meghatározott mértékben növelni, vagy pedig az átlagos dolgozói létszámot kell emelni legalább 25 fővel. Mi az utóbbit fogjuk alkalmazni. Viszont a létszámnövekedés hatására a kapcsolt vállalkozásokkal együtt feltehetőleg el fogjuk érni a még kkv-státuszt jelentő 250 főt, tehát ezt követően 2 év múlva el fog veszni a kkv-státuszunk. Ha elvész a kkv-státusz, azt követően már nem lehet igénybe venni a fejlesztési adókedvezményt? Nemcsak a jövőre vonatkozóan, hanem visszamenőlegesen is elveszíti a vállalkozás a fejlesztési adókedvezményre való jogosultságát?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 22/B. §-ának (19) bekezdése szerint a fejlesztési adókedvezmény a kérelem, bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe. Nem veszíti el tehát a kkv az adókedvezményre a jogot akkor, amikor megszűnik a kkv-jogállása sem a jövőre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Cégünk napidíjat fizet külföldi kiküldetés esetén a dolgozóknak. Ez – a belső szabályzatunk szerint – 30 euró vagy 38 USD naponta. A kiküldött – a hazaérkezés után – költségelszámolást készít, ami alapján utólag fizetjük a napidíjat forintban, az utazás dátumát megelőző hónap 15-i MNB-árfolyamon átszámítva. Továbbá fizetünk még ún. "inconvenience free"-t (kényelmetlenségi díjat), ha a külföldön végzett munka miatt fokozott stressz, illetve megterhelés érte a dolgozót. Ez – egyedi elbírálás alapján – 20-35 euró között van, amelyet szintén forintban fizetünk ki. Alkalmazhatjuk a napidíj árfolyamát? Vannak dolgozók, akik a külföldi munkavégzés után jutalomban részesülnek, egyedi elbírálás alapján. A jutalom euróban van meghatározva, és forintban van fizetve. Milyen árfolyamot alkalmazzunk?
Részlet a válaszából: […] ...vagy sem;– a kényelmetlenségi díj, a jutalom a külföldön végzett tevékenységgel összefüggően fizetett összeg, és mint ilyent a bérköltségek között indokolt elszámolni.Az Szja-tv. 3. számú melléklete II. részének 7/b. pontja alapján igazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Kiegészítő melléklettel kapcsolatos változások 2016-tól

Kérdés: Olvastam a 2015. évi CI. törvényt, amely az uniós joghoz kapcsolódó változások, új előírások magyar gyakorlatba való átültetéséről szól. Nem igazán értem a módosításokat, különösen az egyszerűsített éves beszámolót készítők kiegészítő melléklete vonatkozásában.
Részlet a válaszából: […] ...érték meg fog térülni.A kiegészítő mellékletben meg kell adni a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók statisztikai létszámán, bérköltségén, személyi jellegű kifizetésein túlmenően a bérjárulékait is, mindegyiket állománycsoportonként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Személyes közreműködés díjazása szövetkezetnél

Kérdés: Az általános szövetkezetben több száz fő tag vagyoni hozzájárulásával és személyes közreműködésével vesz részt a szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében. Milyen módon lehet a tagoknak személyes közreműködésükért juttatást adni? Sportutalvány adható adómentesen a közreműködésért?
Részlet a válaszából: […] ...a tagok személyes közreműködéséért az alapszabályban meghatározott módon díjat, díjazást állapíthat meg, amelyet a szövetkezetnél bérköltségként kell elszámolni. A nem önálló tevékenységből származó jövedelem alapján a szövetkezetet szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Több munkáltató általi foglalkoztatás

Kérdés: Több munkáltató által foglalkoztatott dolgozó esetében a 2 cég egymás között hogyan bonyolítja le a bérelszámolást? A "fő" cég, amelyik bejelenti a munkavállalót, fizeti a bért és járulékait? A másik cég, amelyik szintén meg van jelölve a NAV felé, a bér rá eső részét hogyan fizeti meg a másik cégnek? Ha leszámlázzák egymás között, akkor milyen címszóval, és hová könyvelem? A munkaszerződésben mindkét cég szerepel? A jelenléti íven is? A tb-kiskönyvben is? Vagy csak a fő cég szerepel mindenhol?
Részlet a válaszából: […] ...nevében az általa a munkavállaló részére kifizetett munkabérről és annak járulékairól. Így az "A" cégnek kell a teljes munkabért bérköltségként, a munkabér utáni járulékokat bérjárulékként elszámolnia, a munkabért terhelő személyi jövedelemadót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Apasági szabadság díjának elszámolása

Kérdés: Az 1614. kérdésre adott válasz helytálló még? Az apasági segély összegét a program már nem teszi a bérköltségek közé. Hogyan kell elszámolni a távolléti díjat és a folyósított támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...5 munkanap munkaidő-kedvezmény címén fizetett távolléti díj. A statisztikai elszámolások szerint viszont a keresetbe tartozó tételeket bérköltségként kell kimutatni. A bruttó elszámolás elvéből következően az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Lakás üdülés céljára

Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
Részlet a válaszából: […] ...költségeket pedig valamely tevékenységhez kapcsolódó költségként kell az 5. számlaosztály megfelelő számlájára (anyagköltség, bérköltség, járulékok, igénybe vett szolgáltatások költségei, terv szerinti értékcsökkenési leírás) átvezetni. Az árbevétellel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.
1
7
8
9
22