557 talált cikk a bérleti díj kifejezésre

Kérdés: Egy kft. tartósan bérbe vett egy járművet. Tartós bérletnél jelentős összegű "kezdő" bérleti és szerződéskötési díjjal indul a bérleti időszak, és utána 36 hónapig egyenletes összegű havi díjat kér a bérbeadó. A szerződéskötési és a "kezdő" bérleti díjat el kellett-e 2000-ben határolni? Változik-e az elszámolás, ha a bérleti időszak végén a bérlő megveszi a járművet, vagy bérleti jogot kap?

Kérdés: Abban az esetben, ha a székhelyen nem folyik tevékenység (a székhelyen csak egy bérelt irodahelyiség van, ahol nem tartózkodik senki sem), lehet-e nulla az iparűzési adó alapja a székhely szerinti településnél? Hogyan lehet ez esetben alkalmazni az adóalap-megosztási módszereket?

Kérdés: A kft. dolgozóinak kondiszobát rendez be, ehhez helyiséget bérel. Visszaigényelhető-e az áfa? Elismert költség-e a Tao-tv. szerint a bérleti díj, van-e szja- és tb-járulék-kötelezettsége?

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető bt. bérleti díjat számlázott – szerződés alapján – egy kft. részére, amelyet a kft. ez ideig nem fizetett ki, bár költségei között elszámolta azt. A számlának áfa-tartalma nem volt, a bérbeadás tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősült. Mi lesz a bt.-nél – ez esetben – a bevétel?

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?

Kérdés: 2001-től a személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma kibővült, többek között a jóléti és kulturális költségekkel is. Szövetkezetünk saját üdülőt üzemeltet, annak költségei hogyan számolandók el a személyi jellegű egyéb kifizetések között?

Kérdés: Cégünk helyben bérel lakást vidéki munkavállalói részére. A bérbeadó az adóhatósághoz bejelentkezett és adószámmal rendelkezik. A bérbeadásról számlát állít ki. A számla végösszegét terheli-e adó és tb-járulék, és ha igen, milyen mértékű?

Kérdés: Cégünk házat (lakást) bérel 2 dolgozójának, akik az ország másik végében laknak. A bérleti díjat a kft. költségként elszámolja, akitől béreljük, annál az szja-t levonjuk. Természetbeni juttatásnak minősül-e ez a juttatás? Milyen adó- és járulékvonzata van?

Kérdés: Belföldi és külföldi részére adott, utazási utalvánnyal történő költségtérítés esetén milyen adó- és tb-teherrel kell számolnia a kifizetőnek?

Kérdés: A társaság által bérelt lakás a társaság székhelye is és a külföldi illetőségű személy lakhelye is. Meg lehet-e osztani a bérleti díjat a terület használata alapján?