Magánszemély bérbeadó számlája alapján az áramdíj elszámolása

Kérdés: A kft. magánszemélytől bérli az ingatlant, amelyben gazdasági tevékenységet folytat. A bérbeadó számlát állít ki a bérleti díjról, amely alanyi mentes. A gazdasági tevékenység nagy összegű áram közüzemi költséggel működik. A bérbeadó nem járul hozzá, hogy a mérőórát a bérbevevő nevére átírassa. A szerződésben rögzítve van, hogy a bérbe-adó minden hónapban a megkapott számlát, amelyen ő szerepel vevőként és a kft. számlafizetőként, átadja a kft.-nek. A kft. a megkapott bérleti számla alapján kívánja elszámolni a bérleti díjat, míg a közüzemi ellátótól kapott tényleges fogyasztásról szóló számla és szerződés alapján kívánja elszámolni az áramköltséget, és levonásba helyezni az áramszámla áfatartalmát. Helyesen jár el? Amennyiben nem, van-e lehetőség arra, hogy ne essen el sem a magas összegű költség, sem az áfa levonásba helyezésétől?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elolvasása alapján egyértelmű, hogy nem jár el helyesen a kft., sőt adócsalásra törekszik, de adócsalást követ el a magánszemély is, és emellett a kft. még a számviteli fegyelmet is megsérti.A közüzemi díjról (az áramdíjról) a számlát a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Bérleti jog cégbe történő bevitele

Kérdés: Cégünk fő tulajdonosa magántulajdonú ingatlanát eddig szívességi használatra engedte át telephely céljára. Most az ingatlan 10 éves bérleti jogát, mint vagyoni értékű jogot - igazságügyi ingatlanszakértő értékelése alapján - kívánja a cégbe megnevezett értékkel bevinni, ezzel is stabilizálva a telephely hosszú távú használatát. Az ügylettel kapcsolatban milyen adózási kötelezettségei keletkeznek a bérleti jogot bevivő magánszemélynek és a bérleti jogot megkapó cégnek?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint vagyoni értékű jognak minősül az ingatlan bérleti joga (Szja-tv. 3. § 31. pont). Így az ingatlan 10 éves bérleti jogának a cégbe történő bevitele vagyoni értékű jog értékesítésének minősül, és az Szja-tv. 59-63. § rendelkezéseit kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Jogosulatlanul igénybe vett támogatás

Kérdés: Önellenőrzési kötelezettséggel jár-e a jogosulatlanul igénybe vett területalapú támogatási összeg - a bérleti jogviszony időközbeni megszűnése miatti - visszafizetése, a határozat kézhezvételekor, a 2020. évben? A visszafizetést egyéb ráfordításként a 8-as számlaosztályban, vagy egyéb bevétel csökkenéseként a 9-es számlaosztályban kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján a területi alapú támogatást az egyéb bevételek között kell elszámolni. Ha az előző évben kapott, bevételként elszámolt támogatást, juttatást vissza kell fizetni, akkor azt az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének o) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Előre fizetett bérleti díj kezelése, visszafizetése

Kérdés: Egy magánszemély több ingatlant vásárol egy társasházban (több szintet). Ezekre az ingatlanokra 15 évre előre megkapja a bérleti díjat egy magyar kft.-től, azzal a feltétellel, hogyha vis maior állna be, akkor a bérleti díj visszajár. Ezért a felek nem tekintik a szerződésben véglegesnek a kifizetett bérleti díjat, mert az adott évre ingatlanokat hasznosító kft. vis maior nyilatkozatot tehet. Akft.-nek a nyilatkozatot alá kell támasztania. Egyébként a szerződés - a vis maior esetét kivéve - se a bérbeadó, se a bérlő részéről nem felmondható, határozott idejű szerződés. A szerződés kifejezetten rendelkezik arról, hogy a bérbe adó magánszemély kockázata az, hogyha az ingatlanbérleti díjra vonatkozó, jelenleg jelentős költségelszámolást engedélyező szabályozás megszűnik, és helyette például egy 20%-os kulcs kerül bevezetésre 2023. 01. 01-től. A szerződés szerint tehát egyik fél se hivatkozhat arra, hogy az idő múlásával a bérleti díj a piaci árakhoz képest aránytalanná válik. Ezekre hivatkozással a magánszemély bérbeadó sem követelhet bérletidíj-emelést, és nem mondhatja fel a szerződést. Vis maior hiányában tehát a bérleti díjak a magánszemély bevételeivé válnak - a szerződés konkrét rendelkezése alapján - minden évben, arányosan az évre jutó összeg.
1. A fenti tényállás esetén a magánszemélynek mikor keletkezik az ingatlan-bérbeadásból származó bevétele? A 15 évnyi összeg átvételekor (jóváírásakor) vagy évente?
2. A kft.-nek el kell határolni a bevételt, a passzív időbeli elhatárolások főkönyvi számlára (T91 K48), és abból évente fel kell oldani - a szerződés szerint - az adott évre jutó bevételt?
3. A kft.-nél lehet-e vélelmezni, hogy nem bérleti díjat fizetett ki, hanem a bérleti jogért fizetett? Ez a vélelem fennállhat-e akkor, ha a felek kifejezetten rögzítik a szerződésben, hogy a kifizetett bérleti díj a bérlésen kívül semmilyen jogot nem testesít meg?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 9. § (2) bekezdése szerint a bevétel megszerzésének időpontja pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták. Így a kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Számlák kiegyenlítésének sorrendje

Kérdés: Egy cég a havi (azonos összegű) bérletidíj-számlákat mindig késve egyenlíti ki, az utalásokra ugyanazon számla sorszámát írja. Az utalt összeget mindig a legrégebbi tartozás kiegyenlítéseként számoljuk el. Helyes-e az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] A tartozások elszámolása magánjogi ügyletek esetén - mint amilyen a bérleti jogviszony - a polgári jog által szabályozott kérdéskör, melyről a Ptk. 6:41. §-a rendelkezik. Eszerint, ha a kötelezettet a jogosulttal szemben több egynemű szolgáltatás terheli, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Kilépő tag üzletrészkivitele ingatlanban

Kérdés: Kft.-ből kilépett tag az üzletrészét ingatlanban szeretné kivinni. Az ingatlan magántulajdonba vétele után kell-e illetményadót és jövedelemadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz feltételezzük, hogy magánszemély tagról van szó, s a kilépése során, üzletrésze fejében ingatlanhoz jut, továbbá azt, hogy a kérdező az illetményadó alatt visszterhes vagyonátruházási illetéket ért.A rend kedvéért - a válasz előtt - meg kell jegyezni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Bérbe vett épületen végzett felújítás

Kérdés: A 2015-ben bérbe vett épületen 2016-ban felújítást végeztünk. A bérleti szerződés szerint a bérlő végzi az állagmegóvást, belső javításokat, karbantartásokat. A szerződésben az esetleges felújításról nincs szó. A felújítást (villanyvezeték cseréje) elvégeztük a bérlő tudta nélkül. A bérleti szerződést 2019 augusztusában felmondtuk, a bérleményt visszaadtuk a tulajdonosának. A felújítás könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy csak az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontjában meghatározott munkák számolhatók el a bérbe vett ingatlanon végzett felújításként, és aktiválhatók ilyen jogcímen. A kérdés szerint villanyvezetéket cseréltek, amelyet - jellemzően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Üzembentartási jog nélküli bérlet

Kérdés: A kft. egyéni vállalkozótól (aki egyben a kft. ügyvezetője, tulajdonrész nélkül) bérel egy kishaszonjárművet. A bérleti szerződést megkötötték, viszont az üzembentartási jog nem lett bejegyezve a forgalmiba. A kft. bérleti díjat fizet, és elszámolja a számla szerinti üzemanyagköltséget, valamint a kisebb-nagyobb javítási, karbantartási költségeket, az áfát visszaigényli, a megtett utakról nyilvántartást vezet. Az egyéni vállalkozó a bérleti díjról áfás számlát állít ki, valamint szerződés szerint fizeti a kötelező vizsga költségeit, a kötelező felelősségbiztosítást és a gépjárműadót, értékcsökkenést nem számol el a tehergépkocsi után. Helyesen járnak-e el?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem szól arról, hogy ki vezeti a kishaszonjárművet. A kft. ügyvezetője? Vagy a kft. egyik munkavállalója? Ha az üzembentartási jogként a forgalmiba a kft. neve nem került be, akkor nem lehet üzembentartó, és a kft. nem számolhat el üzemanyagköltséget, de javítási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Ingatlanbérlet megszűnésekor
a felújítás elszámolása

Kérdés: Bérelt ingatlanon 2015. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződésben nem szerepelt az, hogy a bérlő felújítást végezhet a bérelt épületen, így a felújítást a bérbeadó hozzájárulása nélkül végeztük el. Most, 2019-ben a bérleti szerződést felmondjuk, a bérelt ingatlant visszaadjuk a bérbeadónak. Mi a teendő a még le nem írt felújítási költségekkel? A terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni: egyrészt csak az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontjában meghatározott munkák számolhatók el a bérbe vett ingatlanon végzett felújításként, és aktiválhatók ilyen jogcímen, másrészt a bérbe vett ingatlanon csak a bérbeadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Ingatlan átadása tulajdonosnak

Kérdés: A kft. tulajdonában van egy lakóháznak minősülő ingatlan, ami egyúttal a kft. székhelye is. A kft.-ben egy személy a tulajdonos, aki szeretné megszüntetni (vagy eladni) a céget, és az ingatlant a saját nevére venni. Milyen költségekkel kell számolnia (hány százalék az illeték és az adó?), milyen lehetőségek vannak ennek a lebonyolítására (csak adásvételi, vagy más is)? Az ingatlan értékének meghatározására milyen szabályok vonatkoznak? Élvez bármilyen kedvezményt a leendő tulajdonos, lévén hogy a kft. is az övé?
Részlet a válaszából: […] A lakóház kft. tulajdonosa számára való megszerzése elvileg lehetséges - mint arra a kérdés utal - adásvétel útján vagy a társaság jogutód nélküli (végelszámolással való) megszüntetése révén. Utóbbi eredményeként az egyedüli tag megszerezheti a megszűnő kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.
1
2
3
7