Bérleti jog figyelembevétele az üzlethelyiség megvásárlásakor

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. 1998-ban megvásárolta egy üzlethelyiség bérleti jogát az önkormányzattól. Ezt követően bérleti szerződés alapján bérleti díjat fizetett. Az önkormányzat 2001-ben eladta a bérleményt. Az ingatlan vételárából 2x20 százalék engedményt adott, az egyiket azért, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt, másikat azért, mert a bt. egy összegben kifizette a vételárat. A bérleti jog még le nem írt részét egy összegben terven felüli értékcsökkenésként elszámolhatjuk-e, vagy rá kell aktiválni az ingatlanra?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2001-től hatályos 48. §-ának (4) bekezdése szerint az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe – szerződés alapján – beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Bérleti jog maradványértéke

Kérdés: Az Szt. szerint az amortizáció elszámolása a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján történhet. Az üzlet bérleti jogának van-e maradványértéke? Ha van – és ez várhatóan nagyobb, mint a vételár –, akkor a bérleti jog után nem számolható el értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. szerint a maradványérték a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható érték. Egy üzlet bérleti jogának megszerzéséért fizetett vételárnál – a bérleti jog sajátosságaiból következően – csak akkor lehet maradványértékkel számolni, ha a vételkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás értékcsökkenése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosától épületet bérel, amelyen értéknövelő felújítási munkákat végez el. Egyes könyvelői vélemények szerint az értéknövelő felújítás értékét a felújítás befejezésekor a bérbe adó magánszemély felé ki kell számlázni, más vélemények szerint csak a bérleti jogviszony felmondásakor. Van olyan vélemény is, hogy ez esetben a kft. nem számolhat el értékcsökkenést, csak akkor, ha a bérelt ingatlanon olyan épületet épít, amely később a kft. tulajdona lesz.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kijelentések részigazságot takarnak. Így együtt azonban hamisak és félrevezetőek.A bérelt épület nem szerepel a bérlő könyveiben. Ha ezen a bérelt épületen a bérlő értéknövelő munkákat [az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7., 8. pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Tartós bérlet "kezdő" bérleti díjának elszámolása

Kérdés: Egy kft. tartósan bérbe vett egy járművet. Tartós bérletnél jelentős összegű "kezdő" bérleti és szerződéskötési díjjal indul a bérleti időszak, és utána 36 hónapig egyenletes összegű havi díjat kér a bérbeadó. A szerződéskötési és a "kezdő" bérleti díjat el kellett-e 2000-ben határolni? Változik-e az elszámolás, ha a bérleti időszak végén a bérlő megveszi a járművet, vagy bérleti jogot kap?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdés tartós bérletről szól, a kérdésben leírtak viszont inkább a pénzügyi lízingre vonatkozó sajátosságokat mutatják. Ugyanis a tartós bérlet – a külföldi, klasszikus értelmezés szerint – folyamatosan fenntartott, megismételt bérleti viszonyt jelent, míg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Bérleti jog értékcsökkenése

Kérdés: Az ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog maradványértéke hogyan értékelendő az amortizációs kulcs szempontjából? Ez ugyanis az évek folyamán több lehet, mint az eredeti vételár. Így amortizációt egyáltalán nem lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog évenként elszámolandó értékcsökkenése összegének meghatározása során is az általános előírások, az új Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a hasznos élettartam meghatározásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] A leírtakhoz hasonló tartalmú – a lekötött tartalékhoz kapcsolódó – egyéb kérdéseket nem részletezzük.Az új Szt. hatályos – a kérdésben hivatkozott – előírása az Európai Unió irányelveiben foglaltaknak való megfelelés, továbbá a hitelezői érdekek védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Kártérítés irodabérlet felmondásakor

Kérdés: Kiegészítés a Számviteli Levelek 15. számában a 297. kérdésre adott válaszhoz.
Részlet a válaszából: […] Az alapítványi iroda bérletének felmondása és ennek ellenében kártérítés fizetése – tartalma szerint – az iroda értékesítésének bevétele. A Tao-tv. 6. számú melléklete szerint nem minősül vállalkozási tevékenységnek az alapítványnál (és más hasonló jogállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Személygépkocsi bérlete

Kérdés: Kérem ismertessék, hogy a személygépkocsi bérletével kapcsolatosan a nettó bérleti díj miként és milyen módon határolandó el?
Részlet a válaszából: […] A bérlet fogalmát a Ptk. határozza meg.A bérleti jogviszonynál a bérbeadó az általa aktivált, használatba vett és bérbe adott személygépkocsinak a bérleti időszak leteltével is tulajdonosa marad. A bérbeadó a bérbe adott eszköz használatáért bérleti díjat számol el (T 311...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Bérlet vagy lízing?

Kérdés: Személygépkocsi-bérlet vagy -lízing? Mi a kritériuma a minősítésnek?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi lízing fogalmát a 109. kérdésre adott válasz tartalmazza.A bérlet fogalmát a Polgári Törvénykönyv határozza meg, e szerint: a bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő bért fizetni, a szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.
1
…
7
8