Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott beruházás elszámolása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Műszaki ellenőrzés költségei

Kérdés: A kft.-nél a beruházáshoz kapcsolódó műszaki ellenőr költsége aktiválható-e a beruházásra?
Részlet a válaszból: […]beruházás megvalósításának, a beruházás lebonyolításának nélkülözhetetlen eleme. Ezért a beruházás megvalósításának a műszaki ellenőrzését végző személy költségeit a beruházás érdekében felmerült tételként kell figyelembe venni: vállalkozási szerződés alapján végzett műszaki ellenőrzés esetén a számlázott összegben kell elszámolni, a kft. saját munkavállalója által végzett műszaki ellenőrzés esetén a műszaki ellenőrzést végző által ténylegesen, dokumentáltan a műszaki ellenőrzés időtartamára elszámolt bér- és bérjárulékok, valamint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5752

2. találat: Vagyonkezelésben lévő ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: A társadalmi szervezet ingyenes használatában lévő, kincstári vagyon részét képező ingatlanra épületet épített, melyet idegen ingatlanon végzett beruházásként vett nyilvántartásba, amelyről a vagyonkezelőt tájékoztatta. Később a társadalmi szervezet lett a vagyonkezelő úgy, hogy a vagyonkezelési szerződésbe piaci értéken bekerült az általa épített és a könyveiben szereplő épület is, amely nem egyezik meg a könyveiben kimutatott, amortizációval csökkentett bekerülési értékkel. Helyesen jártak-e el a felek, amikor a vagyonkezelési szerződésbe belevették a társadalmi szervezet által épített épületet is? Az épület kétszeres, kettős nyilvántartását hogyan lehet megszüntetni?
Részlet a válaszból: […]képező telekre, földterületre (ingatlanra) történő építés előtt a tulajdonosnak a hozzájárulását kell kérni írásban, és nem utólag tájékoztatni. Az előzetes hozzájárulás beszerzésének, megkérésének hiányából adódó terheket, következményeket nyilvánvalóan a tulajdonosi engedély, hozzájárulás nélkül építkezőnek kell viselnie. Évekkel a beruházás megvalósítása után a társadalmi szervezet lett az általa használt telek, épület, építmény új vagyonkezelője. Nyilvánvaló, hogy a vagyonkezelési szerződéssel nem lehet vagyonkezelésbe adni azt az épületet, amely nem része a kincstári vagyonnak, hiszen ugyanaz az épület kétszeresen nem szerepelhet a társadalmi szervezet könyveiben (egyszer sajátjaként, egyszer pedig vagyonkezelésbe vettként). Célszerűnek az látszik, ha a vagyonkezelési szerződést módosítják a tényleges tulajdoni állapotnak megfelelően. Ha ez nem lehetséges, akkor a társadalmi szervezet az általa megépített[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2566
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói: Eredeti Ráépített Új Arány % Telek 50 50 100 10 Épület 150 750 900 90 Összesen: 200 800 1000 100 Arány % 20 80 100 A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszból: […]létezik. Az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése alapján az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok. Számviteli nyilvántartási és elszámolási szempontból mindenképpen külön eszközként kell kimutatni a telket, illetve az épületet. A teleknél azonban nehezen értelmezendő a "ráépített" 50 egység akkor, amikor már meglévő épületen történik a ráépítés. Valószínű, hogy szó szerint érti a kérdező a telekre történő ráépítést, a telken utat, térburkolatot építenek. Ha így van, akkor ez nem a telekre való "ráépítés", hanem egy új eszköz: az út, a térburkolat, esetleg melléképület létesítése, amelyek bekerülési értékével nem lehet a telek értékét növelni, azokat külön-külön tárgyi eszközként kell kimutatni. Ha ezen eszközök megépítésének költségei a társaságnál merültek fel, akkor a beruházás költségeiből ezen költségeket eszközönként elkülönítetten kell kimutatni. Az épület átalakításával és bővítésével kapcsolatos költségek a társaságnál merültek fel. Ez lesz az épületrész bekerülési értéke (a példából ennek összegszerűségére csak következtetni lehet, 730-ból a 750-re jutó rész 684), függetlenül attól, hogy az épületrész az épület 80 százalékos tulajdoni hányadát képezi (900-ból 720-at). Ha a telekre történő "ráépítés" például térburkolatot jelent, annak bekerülési értéke a 730-ból az 50-re jutó rész, azaz 46, függetlenül attól, hogy a térburkolatrész a térburkolat egészének 80 százalékos tulajdoni hányadát képezi (50-ből 40-et). Mivel a telekre a telek értékét növelő ráfordítás nehezen képzelhető el, a telek bekerülési értéke a társaságnál nulla, de a telek 80 százalékos tulajdoni hányada a társaságot illeti meg. A leírtakból következik egyrészt, hogy az osztatlan közös tulajdont jelentő ingatlanon belül elkülönítetten kell kimutatni a telekhányad, az épületrész, az egyéb építményrész (például térburkolat), az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű joghányadok - számviteli előírások szerint meghatározott tényleges bekerülési értékét, azt az értéket, amennyibe az a társaságnak került, amilyen értéken azt aktiválni kell, továbbá azok - eszmei, piaci, ingatlanforgalmi műszaki adatokkal alátámasztott tulajdoni hányadát és annak értékét. A ráépített eszközhányadok eszmei, piaci értékétől azok tényleges bekerülési értéke[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2382

4. találat: Bekötőút-beruházás elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a 2001-ben megvalósult bekötőút-beruházás elszámolása, ha annak forrásai: saját erő, vissza nem térítendő támogatás, egyéb támogatás és bevétel?
Részlet a válaszból: […]tőketartalékba kell helyezni. A kérdésben szerepel az egyéb támogatás is. Ha ezt a vállalkozás visszafizetési kötelezettség nélkül kapta fejlesztési célra (a támogatóval kötött megállapodásból, szerződésből ez egyértelműen megállapítható), a kapott támogatás összegét rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd az Szt. 86. §-a (4) bekezdése szerint időbelileg el kell határolni. Hasonlóan kell eljárni akkor is, ha az előző bekezdés szerinti vissza nem térítendő támogatást nem lehet a tőketartalékba helyezni (azt nem az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló FVM rendelet alapján adták). A saját erő valójában saját pénzt jelent, amelynek elsődleges forrása a vállalkozás pénzbevétele, ideértve az árbevételt és az egyéb bevétel pénzügyileg rendezett összegét is. (Az egyéb bevételek között lehet a költségek fedezetére adott támogatás is.) A bekötőút-beruházás üzembe helyezése után fontos annak ismerete, hogy a beruházás bekerülési (bruttó) értékének milyen hányadát finanszírozta a vissza nem térítendő, rendkívüli bevételként elszámolt és időbelileg elhatárolt fejlesztési támogatás (legyen ez[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 883
Kapcsolódó tárgyszavak: