Műszaki ellenőrzés költségei

Kérdés: A kft.-nél a beruházáshoz kapcsolódó műszaki ellenőr költsége aktiválható-e a beruházásra?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen.Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján a bekerülési (beszerzési) érték részét képezik a beruházástervezés, a beruházás-előkészítés, a beruházáslebonyolítás díjai, közvetlen költségei. A beruházás műszaki ellenőrzése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Vagyonkezelésben lévő ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: A társadalmi szervezet ingyenes használatában lévő, kincstári vagyon részét képező ingatlanra épületet épített, melyet idegen ingatlanon végzett beruházásként vett nyilvántartásba, amelyről a vagyonkezelőt tájékoztatta. Később a társadalmi szervezet lett a vagyonkezelő úgy, hogy a vagyonkezelési szerződésbe piaci értéken bekerült az általa épített és a könyveiben szereplő épület is, amely nem egyezik meg a könyveiben kimutatott, amortizációval csökkentett bekerülési értékkel. Helyesen jártak-e el a felek, amikor a vagyonkezelési szerződésbe belevették a társadalmi szervezet által épített épületet is? Az épület kétszeres, kettős nyilvántartását hogyan lehet megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból az következik, hogy a kincstárivagyon részét képező ingatlan a telek, a földterület. A kincstári vagyon részétképező telekre, földterületre épített épületet nem lehet idegen ingatlanonvégzett beruházásként kimutatni. Az épület - rendeltetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címkék:  

Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói: Eredeti Ráépített Új Arány % Telek 50 50 100 10 Épület 150 750 900 90 Összesen: 200 800 1000 100 Arány % 20 80 100 A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az osztatlan közöstulajdon Ptk. szerinti értelmezéséből és az osztatlan közös tulajdonba tartozóeszközök elkülönítésének, elszámolásának számviteli előírásaiból a kérdésekreeltérő tartalmi válasz adódik. A Ptk. 137. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Bekötőút-beruházás elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a 2001-ben megvalósult bekötőút-beruházás elszámolása, ha annak forrásai: saját erő, vissza nem térítendő támogatás, egyéb támogatás és bevétel?
Részlet a válaszából: […] A bekötőút-beruházás megvalósítása (létesítése) érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételeket lényegében ugyanúgy kell elszámolni (könyvelni) 2001-ben, mint ahogyan azt 2000-ben kellett, függetlenül attól, hogy az milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
Kapcsolódó címke: