219 cikk rendezése:
1. cikk / 219 Kapcsolt vállalkozások kkv-besorolása
Kérdés: Az alábbi vállalkozások kapcsoltságának témakörében szeretnék segítséget kérni a kkv-besoroláshoz. „A” belföldi gazdasági társaság és „B” más EU-s országban lévő gazdasági társaság tulajdonosa ugyanazon magánszemély, a két vállalkozás a kkv-törvény értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősül (tevékenységüket egy szomszédos piacon folytatják), mindkét vállalkozás asztalosipari termékek gyártásával és értékesítésével foglalkozik más gazdasági társaságok részére. A vállalkozások külön-külön és együtt is beleférnek a kkv-vállalkozások kategóriájába a kkv-törvény alapján.
„B” vállalkozás megvásárol egy „C” vállalkozást (100%-os tulajdoni részesedés keletkezik), mely munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, a „C” vállalkozás létszáma eléri a 250 főt, így ezen vállalkozás már nem minősül kkv-nak önmagában sem.
„C” vállalkozás tevékenysége szomszédos piacnak minősül?
„A”, „B”, „C” vállalkozások kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e a kkv-törvény értelmében, illetőleg „A” vállalkozás elveszíti-e kkv-minősítését azáltal, hogy a „B” vállalkozás felvásárolja „C” vállalkozást? Illetőleg, amennyiben esetleg „A” vállalkozás elveszíti a felvásárlás miatt a kkv-minősítését, akkor mely dátumtól veszíti el (kétéves szabály, hogy érvényes a besorolás megállapításánál), mely évtől nem minősül kkv-vállalkozásnak?
„B” vállalkozás megvásárol egy „C” vállalkozást (100%-os tulajdoni részesedés keletkezik), mely munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, a „C” vállalkozás létszáma eléri a 250 főt, így ezen vállalkozás már nem minősül kkv-nak önmagában sem.
„C” vállalkozás tevékenysége szomszédos piacnak minősül?
„A”, „B”, „C” vállalkozások kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e a kkv-törvény értelmében, illetőleg „A” vállalkozás elveszíti-e kkv-minősítését azáltal, hogy a „B” vállalkozás felvásárolja „C” vállalkozást? Illetőleg, amennyiben esetleg „A” vállalkozás elveszíti a felvásárlás miatt a kkv-minősítését, akkor mely dátumtól veszíti el (kétéves szabály, hogy érvényes a besorolás megállapításánál), mely évtől nem minősül kkv-vállalkozásnak?
2. cikk / 219 Légkondicionálási technológia kiépítése
Kérdés: Gépgyártó üzemcsarnokainkban szeretnénk párologtató légkondicionálási technológiát kiépíttetni, és az egyik nyitott támogatási konstrukcióban elszámolni a költségét. A csarnokokba nagy csövek, beltéri és kültéri speciális berendezések kerülnének. Az ajánlattevővel egyeztetve ezek teljes mértékben műszakilag később – tulajdonosi döntéstől függően – leválaszthatók, leszerelhetők, és akár értékesíthetők is. Számviteli politikánk megengedi az épületgépészet és az épületbe beépített technológiai gépek, berendezések, kiszolgálóvezetékek külön tárgyi eszközkénti aktiválását az elhasználódás jelentős különbsége miatt (összhangban a Tao-tv. 2. számú mellékletével, melyben ez szintén nevesítve van). A fentiek alapján ezt a technológiát aktiválhatom-e külön a 13. Műszaki gépek, berendezések közé? A pályázatban építési költség nem számolható el, csak gépek, berendezések stb.
3. cikk / 219 Készletek között lévő eszközök átsorolása és a fejlesztési tartalék
Kérdés: Egy kft. a 2020. évi beszámolóban fejlesztési tartalékot képezett. A társaság készletei között szerepel egy garázs és egy tároló, melyet a társaság 2020-ban saját beruházás keretében eladási célra épített. A könyvvizsgáló javaslatára most átsorolná a garázst és a tárolót a tárgyi eszközök közé, és a fejlesztési tartalékot ezen eszközökre használná fel. A könyvvizsgáló javaslata megfelel-e a számviteli és adózási jogszabályoknak?
4. cikk / 219 Kivás kisvállalkozásnál többségitulajdonos-váltás
Kérdés: Kiva alatt adózó kisvállalkozás vagyunk, az idei év január közepétől a többségi tulajdonosunk egy svájci illetőségű társaság lett. Mikortól kell figyelembe venni az alábbi szabályt? A vállalkozási méret besorolásánál nemcsak az adott vállalkozás adatait kell figyelembe venni, hanem minden kapcsolódó vállalkozásét és partnervállalkozásét is. Ugyanakkor: Egy vállalkozás csak akkor veszíti el a kis- és középvállalkozás minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi a törvényben meghatározott határértékeket [1996. évi LXXXI. tv. 7. § (1) bek.; 2004. évi XXXIV. tv. 3. § (1) és (2) bek., 4. §, 5. § (3) bek.]. Ezt a két szabályt szeretnénk értelmezni ránk vonatkozóan az alapján, hogy a 2023. évi éves beszámolónkban az árbevételi határértéket meghaladtuk, ez volt az első év. Jól értelmezzük, hogy a 2024. évi éves beszámolóban (2 éves szabály/2. év) közölt értékhatár feletti árbevételadatok miatt a 2025-ös évre már középvállalkozásnak fogunk számítani? Jól értelmezzük, hogy a svájci többségi tulajdonos miatt a kivaalanyiságunk nem szűnik meg, mivel kilépéskor a törvény – szemben a belépési korlátokkal – nem írja elő a kapcsolt vállalkozások adatainak figyelembevételét? Éppen ezért a jelenlegi értelmezés alapján a kivaalanyiság megszűnésének vizsgálatakor nem kell a kapcsolt vállalkozások adatait nézni. A jogszabály szövegezése alapján, ha egy cég a kivaalanyiságot választotta, akkor az nem szűnik meg csak azért, mert a kapcsolt vállalkozásokkal összeszámított árbevétele, illetve átlagos statisztikai létszáma meghaladja a jogszabályban előírt határokat.
5. cikk / 219 Transzferár-dokumentáció készítése
Kérdés: Ha van egy kft., mely elkészítteti a saját és más cégek (akikkel kapcsolt vállalkozásban állnak – ugyanaz a tulajdonosi és ügyvezetői kör, sok-sok ügyletet számláznak egymás között) transzferár-dokumentációit (ezzel a készítővel folyamatosan lesz üzleti kapcsolata, hiszen minden évben kötelezett ő is, és a többi cég is a transzferár-nyilvántartásra), akkor a kft. – aki egyben a megrendelő is – esetében, amikor továbbszámlázza a készítő cég szolgáltatásának nem kis összegű díját a többi cége felé, akkor ugyebár közvetített szolgáltatás valósul meg, de mivel rendszeresen lesz ez az ügylet, dokumentálás, továbbszámlázás, akkor fel kell vennie a TEÁOR-számot? Szerintem igen, mert nem egyszeri, egyedi szolgáltatásról van szó, hanem rendszeres „igény” kielégítéséről, szolgáltatásnyújtásról, hiszen folyamatosan dolgozik a ténylegesen készítő cég, számlázza is a díjait a kft. felé, aki pedig ezeket továbbszámlázza. Úgy gondolom, hogy rendszeres bevétele lesz belőle, kell TEÁOR-szám, ráadásul szerződések is kellenek (külön-külön) a kapcsolt cégek között (megbízták a kft.-t, hogy ezt a nyilvántartási kötelezettséget ő intézze el), már csak az IPA miatt is, hogy a közv. szolg. megállja a helyét. Véleményem szerint a készítő cég nem akar 10 kft. felé számlázni, szerződni, ezért is kényszerül a fő megrendelő kft. többfelé számlázni és szerződni, azaz átterhelte az „adminisztrációt”.
6. cikk / 219 Mely mezőgazdasági támogatások adómentesek?
Kérdés:
Mely mezőgazdasági támogatások felelnek meg az Szja-tv. 1 melléklet 4.37.b pontban foglaltaknak? Idetartozónak sorolhatók-e a földalapú támogatáson kívül az alábbiak: KAP ST-DP13 – Hízottbika-tartás támogatás, a KAP ST-DP12 – Anyatehéntartás támogatás, a termeléshez kötött közvetlen anyatehéntartás, az átmeneti nemzeti anyatehéntartás támogatás, a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás (CRISS), Agroökológiai Programhoz kapcsolódó támogatások? Hol lehet a folyósított támogatások Szja-tv. szerinti adómentes továbbadási feltételeknek megfeleltetését, a támogatások ezen csoportba történő besorolását ellenőrizni? A továbbadandó támogatások személyi jellegű egyéb kifizetéséhez a TG-határozat elegendő?
7. cikk / 219 Alapítványi iskola által adott támogatás
Kérdés: Alapítványi iskola szeretne 2 millió forint pénzbeli adományt vagy támogatást adni a fenntartó alapítvány számára. Szabályosan hogyan teheti ezt meg, valamint milyen dokumentáció szükséges hozzá?
8. cikk / 219 Telek és épített raktárbázis értékesítése
Kérdés: Adott egy „X” cég, amely 2022. év elején 200 M Ft-os ingatlannal (telekkel) rendelkezett, amit a 12. számlacsoportban mutatott ki. 2022. év folyamán megrendelést kapott „Y” cégtől ezen telken történő raktárbázis létrehozására és annak „Y” cég részére történő értékesítésére. A projekt végét 2023. 11. 30-ban határozták meg. Mindezek alapján „X” cég a 2022. évi beszámolójában a telek és az eddig végzett munkák értékét a 2. számlaosztályban, a készletek között mutatta ki. 2023. év közepén „Y” cégben, a megrendelőben felvetődött, hogy a háborús helyzet és a többletköltségek miatt mégsem veszi meg az ingatlant. Ezen információk alapján 2023. év közben az ingatlan értékét és a projekt költségeit a 16. számlacsoportba vezette. 2023. év végén azonban az ingatlan (tehát a telek és a teljes elkészült projekt) eladásra került az „Y” cég részére, amit azonban az „X” cég tárgyieszköz-eladásként könyvelt, egyéb bevételt és egyéb ráfordítást érintve. „X” cég eljárása számvitelileg helyes volt-e?
9. cikk / 219 Felvásárolt zöldségek, gyümölcsök kiszerelése, csomagolása
Kérdés: A kft. kistermelőktől vásárol fel zöldségeket, gyümölcsöket, amelyeket saját termelőeszközeinek felhasználásával saját munkavállalói által végzett előkészítés, szortírozás, minőség-ellenőrzés után – a zöldségek mosását is beleértve – a vevő által meghatározott módon kis kiszerelésekbe becsomagol, és címkével lát el. Ezen kis kiszerelésű csomagokat kiskereskedelmi üzletláncoknak értékesíti. Számviteli besorolás tekintetében a felvásárolt zöldségek, gyümölcsök értéke anyagköltségként vagy elábéként könyvelendő? Van-e jelentősége a kérdés eldöntésében, milyen nagyságrendű hozzáadott érték rakódik rá a műveletek során a felvásárolt mezőgazdasági termékekre? Abban az esetben, ha különböző zöldségfajtákat összeválogatva készít kis kiszerelésű egységcsomagokat (pl. levesbe való zöldségek egy tálcán, amelyben 6-7-féle zöldség található), ugyanúgy kell-e eljárni a számviteli besorolásnál, mint az előző esetben?
10. cikk / 219 Befektetési jegy havonta közölt árfolyama
Kérdés: A vállalkozás OTP-s pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapírszámla-kivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet – ismereteim szerint – nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni? (Lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá.) A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?
