Befektetési jegy havonta közölt árfolyama

Kérdés: A vállalkozás OTP-s pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapírszámla-kivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet - ismereteim szerint - nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni? (Lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá.) A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A különböző értékpapíroknak az eszközök közé történő besorolási elveit a vállalati számviteli politikában indokolt szabályozni. Ha azokat bármikor visszaváltható szándékkal vásárolták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Befektetési jegy havonta közölt árfolyama

Kérdés: A vállalkozás OTP pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapír számlakivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet - ismereteim szerint - nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni (lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá)? A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A különböző értékpapíroknak az eszközök közé történő besorolási elveit a vállalati számviteli politikában indokolt szabályozni. Ha azokat bármikor visszaváltható szándékkal vásárolták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Munkaruha költségkénti elszámolása

Kérdés: Hogyan és mikor kell költségként elszámolni a munkavállalóknak adott munkaruhát? Ha év közben kapja a munkavállaló, és a használatának a lejárata a következő évben van, akkor a költségként elszámolt összeg időbelileg elhatárolható?
Részlet a válaszából: […] ...munkaruha eszközök közé való besorolásánál is az Szt. 23. §-át kell alkalmazni. Az Szt. 28. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a munkaruhát, ha a vállalkozási tevékenységet legfeljebb egy évig szolgálja, a használatba vételig készletként kell kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Tiszteletdíj, megbízási díj minősítése

Kérdés:

Az 5198. sz. kérdésre adott válasz szerint a választott tisztségviselők részére fizetett tiszteletdíjak és a megbízásos jogviszony keretében fizetett egyszeri és eseti megbízási díjak bérköltségnek minősülnek a számviteli törvény 79. §-ának (2) bekezdése alapján. A hatályos munkaügyi-statisztikai besorolásban állományba nem tartozók kereseteként jelennek meg ezek a tételek. A statisztikai besorolás és a számviteli törvény változásai szerint a tiszteletdíjak és a megbízási díjak bérköltségnek vagy személyi jellegű egyéb kifizetésnek tekintendők?

Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 79. §-ának (2)–(3) bekezdése a kérdés szerinti válasz megjelenése óta nem változott. Ezért az 5198. sz. kérdésre adott válaszunkat sem kell megváltoztatni.Mivel a munkaügyi statisztikai útmutató a bérköltséget nem határozza meg, kellett, hogy azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Partnervállalkozási kapcsolat

Kérdés: Adott egy társaság, amelynek tulajdonosai többek között A Kft. 30%-ban, B Kft. 10%-ban, a fennmaradó 60% tulajdonosa XY magánszemély. Ugyanakkor a társaságnak részesedése van C Kft.-ben 100%-ban és D Kft. esetében 25%-ban. A kkv-besorolás szerint, amennyiben a 2022. évi besorolását kívánom meghatározni, a 2020. évi beszámoló adatait alapul véve a létszámot, mérlegfőösszeget és az árbevételt milyen arányban kell figyelembe vennem mind a kapcsolt, mind a partnervállalkozások tekintetében? A partnervállalkozások tekintetében, attól függetlenül, hogy a partnercégekkel folytat vagy nem folytat a társaság tevékenységet, a kkv-besoroláshoz a létszámot, mérlegfőösszeget és árbevételt a részesedés mértékéig figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszából: […] A Kkv. tv. 5. § (6) bekezdése alapján a társasággal partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai az adott vállalkozásnak, vagy közvetlenül az adott vállalkozás tulajdonában vannak, az összesítés során a tőkeérdekeltségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Tokenek cseréje esetén kapott tokenek elszámolása, áfája

Kérdés: A társaságunk közvetítő szerepet játszik abban, hogy a vevő (felhasználó) tokeneket tudjon rajtunk keresztül cserélni a decentralizált tőzsdén. A tranzakció úgy zajlik le, hogy a felületünkön keresztül egy okosszerződéssel végzett interakció során lebonyolításra került a tokenek cseréje. Az okosszerződés automatikusan jutalékot küld nekünk, szintén tokenben. Az okosszerződésben látható, hogy kik vettek részt a tranzakcióban, de csak elektronikus azonosítók (pl. IP-cím) alapján, de konkrét vevőnevet, -címet nem tudunk hozzákapcsolni, hiszen semelyik decentralizált tőzsdén nem állnak rendelkezésre ilyen adatok. A jutalékként kapott tokeneket a későbbiekben át tudjuk váltani kriptovalutára, majd/vagy fiat pénzre. A kérdésem az, hogy hogyan kell ezeket a tranzakciókat a könyveinkben szerepeltetni, illetve a kapott jutalékhoz kapcsolódik-e számlakiállítási kötelezettség? Véleményem szerint csak akkor szerepeltethetem a könyvelésben, amikor megtörténik a jutalékként kapott token átváltása kriptovalutára (egyéb követelésként, az átváltás napján érvénybe lévő kriptoárfolyamon), illetve fiat pénzre. A kérdés az, hogy ez egyéb bevétel, vagy a jutalék (mint szolgáltatás ellenértéke) értékesítés árbevétele? A számlázással kapcsolatban azt gondolom, hogy mivel kizárólag tokenben van meghatározva az ellenérték, és nem azonosítható természetes adatok alapján a vevő, számla kiállítására nem kerül sor. Az ügylet áfamentes?
Részlet a válaszából: […] ...eszközként, követelésként és készletként (saját bányászat esetén pl.) történő kimutatása is. Az értékelési eljárás pedig a besorolás alapján történik.Tulajdonságából és felhasználási céljából következően – mivel a kriptovaluta egy fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Napelemes kiserőműrendszer besorolása

Kérdés: Kérdésünk a napelemes kiserőműrendszer tárgyieszköz-besorolásához és értékcsökkenésének elszámolásához kapcsolódik. Társaságunk napelemes kiserőműrendszert építtet ki – 664 kWp DC vissz-watt védelemmel ellátva, eddigi energiafelhasználásunk csökkentése céljából, a telephelyünk teljes villamosenergia-ellátására. A napelemek a meglévő üzemcsarnokunk nyeregtetőjére kerülnek felszerelésre, utólagosan. Felszerelésre kerül: napelempanel, inventer, kábelek, kábeltálcák. Ebben az esetben a napelemes rendszer az épület bekerülési értékét növelné, és az épületek közé kell besorolni, az épület értékcsökkenési leírási kulcsával megegyezően, vagy önálló berendezésként kell aktiválni, a gépek, berendezések leírási kulcsa alapján 14,5%-kal?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az egyedi értékelés számviteli alapelv követelményéből kell kiindulni, mely szerint az eszközöket és kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A kérdés szerinti esetben vajon egyedi eszköznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Információs brosúra akvaparki belépőjegyekkel

Kérdés: Többcélú köznevelési intézmény vásárolt egy kft.-től 20 db úgynevezett "információs brosúrát", a számlán a termék megnevezésénél ez szerepel, a brosúra akvaparki belépőjegyeket tartalmaz. Hová kell könyvelni a számlát? 529. vagy 55. számlaosztály? Keletkezik-e, és ha igen, milyen adófizetési kötelezettsége lesz az intézménynek?
Részlet a válaszából: […] ...a problémát az esetek többségében a kiadási rovat meghatározása okozza. A kérdező egyáltalán nem foglalkozik a rovatrend szerinti besorolással. Ez is arra enged következtetni, hogy nem az államháztartás szervezetébe tartozó költségvetési intézményről van szó.Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Vállalatcsoport tagjának minősítése

Kérdés:

Vállalatcsoport tagjának kkv-minősítéséhez az alábbi tulajdonosi szerkezet áll fenn: "A" társaság tulajdonosa két egymástól független magánszemély 50-50%-ban. "B" társaságban "A" társaság tulajdonos 65%-ban. "A" társaság egyik magánszemély tulajdonosa 100%-ban tulajdonosa "C" társaságnak, és "A" társaság ugyanezen tulajdonosának veje 100%-ban tulajdonos "D" társaságban. Az "A" társaság kkv-meghatározásakor az egyes cégek adatait milyen arányban kell figyelembe venni? Ha a kisvállalkozói értékhatárokat az "A" vállalkozás átlépi első alkalommal 2021. 12. 31-én, második alkalommal 2022. 12. 31-én, 2023-ban vagy 2024-ben válik középvállalkozássá? Egy adott év minősítéséhez az adott év nyitó- vagy záróadatait kell figyelembe venni? Hogyan kell értelmezni ehhez képest a kétéves szabályt?

Részlet a válaszából: […] ...beszámolót 2023 májusában fogadják el, így a kétéves szabályt figyelembe véve az elfogadás napjától változhat egy adott vállalkozás besorolása, és az marad a következő évi (adott esetben a 2023. évi) beszámoló elfogadásáig. Ily módon a január 1-jei besorolás azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Kkv-mutatóknál a külföldi anyacég számításba vétele

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-nek 100%-ban külföldi cég a tulajdonosa. A külföldi anyacég készíti a konszolidált beszámolót, melynek a magyar cég is része. A Tao-tv. beruházásihitel-kamat adókedvezményét igénybe veheti a magyar cég? A magyar cég a Kkv. tv. 3. §-a szerint a mutatói alapján kkv-nak minősül. Viszont az 5. § a konszolidálás miatt az anyacéggel együtt már nem minősül kkv-nak. Jól értelmezzük, hogy az anyacéggel együtt kell vizsgálni, és ebben a viszonylatban nem lehet alkalmazni a kedvezményt? Nem egyértelmű a Kkv. tv. vállalkozás fogalom meghatározása, hogy csak belföldi vagy külföldi vállalkozásokat is figyelembe kell venni a mutatók megállapításakor.
Részlet a válaszából: […] ...besorolást a Kkv. tv. 5. §-a alapján kell elvégezni. A Kkv. tv. 19. § 5. pontja fogalmazza meg a vállalkozást, amely szerint annak minősül a gazdasági tevékenységet folytató jogalany. Nem tesz tehát különbséget a törvény belföldi és külföldi jogalany között....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
1
2
3
21