1345 talált cikk a beszámoló kifejezésre

Kérdés: A zrt. 2009-ben egy esélyegyenlőségi alapítványt alapított. Alapítói vagyonként készpénzt és az általa egy évvel korábban visszavásárolt részvényeit juttatta az alapítványnak. A zrt. az alapítvány alapító vagyonát a befektetett pénzügyi eszközök között tartotta nyilván. A részvények névértéke a zrt. és az alapítvány beszámolójában egyaránt a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelt. Főkönyvelő- és könyvvizsgálóváltás kapcsán megállapítottuk, hogy az alapítványnak juttatott alapítói vagyont egyéb ráfordításként kellett volna kimutatni az alapítás évében. Amennyiben egyéb ráfordításként kellett volna elszámolni, a zrt. háromoszlopos 2025. évi beszámolójában kívánjuk javítani a hibát. Mivel 2009. évben történt a vagyonjuttatás, úgy gondoljuk, hogy elévülés miatt nem kell a társaságiadó-bevallást önellenőrizni. Kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy jól gondoltuk-e, hogy egyéb ráfordításként kellett volna elszámolni a vagyonjuttatást, valamint jól értelmezzük-e az adózási szabályokat, azaz elévülés miatt nem kell társaságiadó-bevallást önellenőrizni? Amennyiben önellenőrzésre lenne szükség, a juttatott részvény értékével növelni kell a társasági adó alapját?

Kérdés: A gazdasági társaság átalakulása során (társaságiforma-váltás történik, kft.-ből zrt.-vé) a jogutód részvénytársaság alakulásának a napja a bejegyzési kérelemben 2027. 01. 01. lesz. (Az átalakulás bejegyzési kérelme 2026. november első felében kerül a Cégbíróságra benyújtásra.) Mindezek alapján, kérem, határozzák meg a következő dátumokat:
– a jogelőd társaság záró beszámolójának fordulónapja;
– a végleges átalakulási vagyonleltár és vagyonmérleg fordulónapja;
– a jogelőd társaság megszűnésének napja;
– a jogelőd társaság záró beszámolója közzétételének határideje;
– a végleges átalakulási vagyonleltár és vagyonmérleg közzétételének határideje.

Kérdés: A társaság befektetési szolgáltatójánál az értékpapírszámlán év végén lévő szabad pénzt a társaság beszámolójában pénzeszközként vagy követelésként kell kimutatni?

Kérdés: Cégünk a 2023-1 Piaci Fókusz támogatás keretében pályázatot nyert. A pályázat időszaka 2024. 09. 01-től 2026. 08. 31-ig tart. Elszámolási kötelezettség a pályázati időszak végén van 2026. 09. 30-ig. A pályázat K+F-tevékenység bérköltségét támogatja. Az elszámolást naprakészen vezetjük. 2024. és 2025. évben utalásra került előleg a társaság részére. Ebből a 2024. évi felmerült költségek támogatott része elszámolásra került egyéb bevételként. A már utalt összegből fennmaradó rész viszont nem fedezi a 2025. évben ezzel kapcsolatosan felmerült költségek támogatott részét. Pl. 100 M Ft a felmerült költség, de az átutalt, jelenleg kötelezettségként nyilvántartott összeg csak 85 M Ft. Kell-e könyvelni a fennmaradó 15 M Ft-ot egyéb bevételként, és mivel szemben mutatom ki azt? A pályázat konzorciumban valósul meg. Cégünk a konzorciumvezető, be van vonva még egy cég és egy egyetem. A régi típusú K+F-kedvezményt szeretnénk igénybe venni, ebben az esetben 50 M Ft vagy 150 M Ft a kedvezmény maximális mértéke?

Kérdés: Sportegyesületünk egyéb szervezetként rendszeresen igényel támogatásokat sportesemények költségeinek fedezetére, melyet továbbutal az eseményt ténylegesen megszervező, lebonyolító szervezetnek. A 479/2016. Korm. rendelet 13. § (5) bekezdése alapján az ilyen típusú támogatás az egyesületnél továbbutalási célúnak minősül. A továbbutalási céllal kapott támogatást a 13. § (4) bekezdése értelmében az egyesület egyéb bevételként, a továbbutalást egyéb ráfordításként mutatja ki. Jól gondoljuk, hogy amennyiben támogatási előleg folyósítása történik, azt továbbra is az általános előírások szerint kötelezettségként, illetve ennek tovább utalását követelésként kell kimutatni, amíg az elszámolás elfogadásáról nem áll rendelkezésre az igazolás? Az eredménysemleges kimutatás ilyenformán megvalósul, az egyéb bevétel és ráfordítás kimutatása pedig az elfogadó igazolás rendelkezésre állásának évében történne meg.

Kérdés: 2025. évre vonatkozóan az OBR rendszerébe hibás alapítói határozatot töltöttem fel. A beszámoló, a kiegészítő melléklet és a független könyvvizsgálói jelentés hibátlanul lettek feltöltve, csak az alapítói határozatból véletlenül nem a végleges verzió. Ilyenkor az egész beszámolót passziváltatni kell? Mivel azt olvastam, hogy csatolmányok cseréjére nincs lehetőség, kivéve a könyvvizsgálói jelentés. Ha passziváltatom a beszámolót, akkor automatikusan a mellékletek is passziválásra kerülnek? Tehát fel tudom tölteni újra a helyes alapítói határozattal együtt? Illetve azt olvastam, hogy a cégbejegyzésre jogosult képviselőnek kell nyilatkoznia a javításról, ennek birtokában lehet a passziválást elindítani. A gyakorlati teendőkről és folyamatról szeretnék információt kapni, hogy mit kell az OBR felületén ilyenkor csinálni, és milyen plusznyilatkozattal kell még rendelkezni?

Kérdés: A zrt. 2026. február hónaptól nonprofit zrt.-ként működik, ez a cégbíróságon is bejegyzésre került. A 2025. évi beszámolót és a kapcsolódó dokumentumokat (mérlegsoros leltárak, nyilatkozatok stb.) milyen néven kell elkészíteniük, melyik szerepelhet ezeken?

Kérdés: Egy 3 millió Ft törzstőkével rendelkező kft. 2025 tavaszán jóváhagyott 5 millió forint osztalékot a 2024. évi beszámoló elfogadásakor. A saját tőke 3 millió forint felett maradt az eredménytartalékból történő átvezetés és a tulajdonosok felé történő kötelezettség előírása után. A jóváhagyott osztalékot nem fizették ki 2025-ben. A 2025. évi adózott eredmény veszteséget mutat, amellyel 2026-ban a saját tőke lecsökken 3 millió forint alá. 2026-ban kifizethető-e a 2025 tavaszán jóváhagyott osztalék?

Kérdés: Tartósan adott kölcsönök mérlegben történő helyes besorolásához kérek segítséget:
Adott X Kft., két, egymástól független magánszemély a tulajdonosa 50-50%-ban, mindketten önállóan jegyzik a céget. Ez a kft. tartós kölcsönt nyújtott egy másik kft.-nek, amelynek a tulajdonosai az X Kft. egyik tulajdonosának a gyermekei, ügyvezetője az egyik gyerek. A befektetett eszközök között melyik sorban kell ezt a kölcsönt szerepeltetnünk?

Kérdés: A kft. üzlethelyiségben értékesít ruházati cikkeket. Az üzlethelyiség bérbeadója év közben a bérleti díjon felül üzemeltetési költségátalányt számláz, amely tartalmazza a takarítási, a biztosítási és egyes rezsidíjakat is. Az üzemeltetési díjjal a fordulónapot követő év augusztusában számol el a bérbeadó. A társaságnak nincs arra vonatkozóan információja, hogy a bérbeadó milyen díjon szerződött le a közműszolgáltatókkal és az egyéb szolgáltatókkal. Mivel a társaság mérlegfőösszegének 2%-a alacsonyabb az elmúlt években, mint az üzemeltetési díj elszámolásából fakadó, előző időszakot érintő költségváltozások, a társaságnak abban az esetben a középső oszlopos beszámolót kell készítenie, ha amúgy az üzleti évek végén az üzemeltetési díj elszámolására vonatkozóan minden rendelkezésre álló információt figyelembe vett volna, és az alapján készítette el az elhatárolást? A bérbe adó cég nem nyitott az elhatárolási időpont korábbra hozására.