1327 talált cikk a beszámoló kifejezésre

Kérdés: Kedvezményezettnek minősül-e az a beolvadásos kiválás, amennyiben például 2026. 03. 10-én határoznak a folyamat megindításáról, és ebben az időpontban mind a kiválással induló társaság, mind a végső „céltársaság”, amelybe a beolvadás történik, ugyanazon két magánszemélynek a tulajdonában van? Első olvasatra egyértelműnek tűnik, hogy igen, de a bizonytalanságot az okozza, hogy a fenti tulajdonosi azonosság a „céltársaságban” csak 2026. 03. 10-én jön létre, előtte két idegen magánszemély volt a tulajdonos. Viszont a vagyonmérleg-tervezetekhez a 2025. 12. 31-i éves beszámoló adatait szeretnénk felhasználni.

Kérdés: Kérem segítségüket a kötelező könyvvizsgálat kapcsán. Zártkörűen működő rt., mely pénzügyi vállalkozás, részvényesei: „A” kft. 6%-os, „B” kft. 19%-os, „C” magánszemély 53%-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezik. A részvénytársaság nem készít konszolidált beszámolót. 2025-ben a nettó árbevétel 15 E Ft volt, alkalmazottai nincsenek. „A” kft.-nek 2025-ben a nettó árbevétele 25 E Ft volt, 1 fő alkalmazottat foglalkoztatott. „B” kft.-nek 2025-ben a nettó árbevétele 28 E Ft, 1 fő alkalmazottal. Az rt. készíthet-e mikrogazdálkodói beszámolót, és kötelező-e számára a könyvvizsgálat?

Kérdés: Adott egy mikrogazdálkodói beszámolót készítő asztalos kft. 2025-ben 2025. 11. 21-én volt az utolsó árbevétele, a következő árbevétel számlája 2026. 02. 24-i keltezésű. Mivel a projektelszámolás szabályai nem alkalmazhatók a mikrogazdálkodói beszámolót készítőnél, miként kell megállapítani a 2025. 11. 21. után vett anyagokból elkezdett befejezetlen munkák értékét, és azt hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A Magyar Közlöny 12. számában kihirdetett 10/2026. Korm. rendelet 2026. február 1-jétől lépett hatályba, de az abban foglaltakat a teljes 2026-os adóévre lehet alkalmazni. Az ebben meghatározottak alapján bizonyos összeghatárig adómentessé váltak az éttermi vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatások. A rendelet értelmében az étteremben tartott reprezentációs események (étel, ital) után nem kell megfizetni a 33,04%-os közterhet, amíg a keretbe beleférünk. A keretösszeg úgy került meghatározásra, hogy a juttatás értéke az adóévben nem haladhatja meg az éves összes bevétel 1 százalékát, de maximum a 100 millió forintot. Jól értelmezzük, hogy az összeg az éves bevétel 1%-a, azonban, ha ez az érték meghaladná a 100 millió forintot, akkor a maximum 100 millió forint az irányadó?

Kérdés: A kft. készletei elszámolásához, a készletmozgások nyilvántartásához jelenleg a FIFO-módszert alkalmazza, ez szerepel a számviteli politikában. A mérlegfordulónapot követő naptól szeretne áttérni az átlagáras elszámolásra (jelentős az egységárváltozás az árfolyammozgás következtében). A fordulónapi készletet át kell értékelni? Ha igen, akkor a fordulónapon már az új értékelési módszert kell alkalmazni, és a beszámolóban az átértékelt értéken szerepeltetni az árukészletet, vagy pedig a nyitás utáni rendező tételként kell kezelni az értékelési módszer változásából adódó értékkülönbözetet? Hogyan kell könyvelni az értékkülönbözetet? (A készlet főkönyvi számlához mi lesz az ellenszámla?) A társaság a számviteli politikáját a tényleges áttérés esetén módosítja.

Kérdés: Egy társaság kiva hatálya alá tartozik, kiválással kikerül a kiva hatálya alól, és a változatlan formában tovább működő társaság és a tao hatálya alá kerül. Milyen nappal kell elkészítenie a vagyonmérlegét, ha 2025. 11. 29-ével kerül ki a kiva hatálya alól, az új kiváló társaságot 2025. 11. 30-ával jegyzik be? A kiválás során a pozitív áttérési különbözetre képzett fejlesztési tartalékot már a vagyonmérlegben ki kell mutatni a változatlan formában tovább működő volt kivás társaságnál, vagy nem kell még a vagyonmérlegben kimutatni, csak a következő nappal, 2025. 12. 01-jével könyvelni?

Kérdés: Adott egy magyarországi önkormányzat, mely önkormányzatnak Romániában van egy vendégháza. Ezen vendégházat egy 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. üzemelteti az önkormányzattal kötött haszonkölcsön-szerződés alapján. Az üzemeltetéssel kapcsolatosan felmerülnek bevételek (vendégház-bérbeadás, valamint táboroztatás) és fenntartási, szervezési költségek. Jól gondoljuk, hogy a társaságnak be kellett volna jelentkeznie Romániában, mint adóalany, illetve helyi adószámot is kellett volna igényelnie, és az ott teljesülő szolgáltatási díjakat (táboroztatási bevétel, szállítási költség) a helyi adószáma alatt kellett volna számláznia az igénybe vevők felé? Az ezen ingatlannal kapcsolatos költségeket a magyar könyvelésben minden további nélkül el tudja számolni a társaság? A társaság a haszonkölcsön-szerződés alapján használatba vett ingatlant (és egyéb eszközöket) a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. Helyesen teszi?

Kérdés: Web-Szignóval ellátott hitelesített záradék tekintetében technikai kérdés merült fel, a beszámolón szereplő dátum és a záradék dátuma egyezőséget kell, hogy mutasson, ugyanakkor a web-Szignóval ellátott záradék akkor hiteles, ha a záradékon feltüntetett dátum egyezőséget mutat az elektronikus aláírással. A web-Szignó dátuma eltérhet-e esetleg a záradékban és beszámolóban feltüntetett dátumtól? Technikailag hogyan lehetséges kivitelezni ez esetben a záradékok hitelesítését, amennyiben minden dátumnak egy napra kell szólnia, a gyakorlatban ez hogyan kivitelezhető? Van esetleg mód arra, hogy a web-Szignóval ellátott záradék dátuma későbbi időpontra szóljon, mint a beszámolón feltüntetett dátum (a beszámoló elkészítésének dátuma)? Kérném a jogszabályi hivatkozásokat is magyarázatként, hogy a jövőben miként lehetséges helyes dátummal ellátott elektronikus aláírás kiállítása. A záradék, beszámoló és elektronikus aláírás dátumának egyezőséget kell mutatnia minden esetben?

Kérdés: Adott A és B vállalkozás, mindkettőnek 2-2 magánszemély tagja van. Az egyik magánszemély mindkét társaságnak tagja, a tulajdonosi részesedés mértéke mindkét esetben 50%. B vállalkozás társasházakat épít értékesítési céllal, a kivitelezést az A vállalkozás végzi. Kapcsolódó vállalkozásnak minősül-e A és B társaság? Amennyiben kapcsolódó vállalkozások, igaz-e rájuk, hogy tevékenységüket egymással szomszédos piacon folytatják? Ha mindkét feltétel teljesül, akkor az innovációs járulék tekintetében a kkv szerinti besoroláskor a két cég éves beszámolójának adatai teljes egészében (100%) összeszámításra kerülnek?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető közhasznú besorolással nem rendelkező sportegyesület mérlegbeszámolójához kötelező-e kiegészítő mellékletet készíteni? Amennyiben igen, milyen módon csatolható a közzétett beszámolóhoz?