1262 cikk rendezése:
1. cikk / 1262 Februárban végzett önellenőrzés könyvelése
Kérdés: 2025. 02. hónapban tudomásunkra jutott, hogy a korábbi években hibásan lett számolva az igénybe vehető szociális hozzájárulási kedvezmény a pályára lépők, a szakképzettséget nem igénylő munkavállalók, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók után. Az önellenőrzés a mérlegbeszámoló elkészítése előtt történt, „pluszbevételt” jelent a cég részére. Ebben az esetben a 2024. évre vagy 2025-re számoljuk el szabályosan?
2. cikk / 1262 Tőkeleszállítás-tőkeemelés eredményhatása
Kérdés: 3 M Ft jegyzett tőkéjű és 500 M Ft eredménytartalékkal rendelkező kft. tőkeleszállítást hajt végre tőkekivonással. A leszállítás mértéke 2 M Ft, ilyen arányban az eredménytartalék is kivonásra kerül. A cégbírósági bejegyzés napjával a könyvelés: T 411 Jegyzett tőke – K 47 Alapítóval szembeni kötelezettség 2 M Ft. T413. Eredménytartalék – K47 Alapítóval szembeni kötelezettség 333 M Ft (2/3×500 M Ft). Azonnal megtörténik a jegyzett tőke visszaemelése is (tekintsünk el a bejegyzéstől), de végeredményként a könyvelés az alábbi a tulajdonos bizalmi vagyon utalása miatt: T 38 Pénzeszközök – K 411 Jegyzett tőke 2 M Ft. A tulajdonos bizalmi vagyon, akinek a számviteli nyilvántartásában a jelzett 3 M Ft névértékű üzletrész 300 M Ft értékben került a bizalmi vagyon létrehozásakor meghatározásra. A számviteli törvény alapján helyes-e a tulajdonos bizalmi vagyonnál az alábbi könyvelés?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveletek bevétele 335 M Ft (2 M Ft+333 M Ft). A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 87 Pénzügyi műveletek ráfordítása – K 17 Részesedések 200 M Ft (300 M Ft×2/3) A tőkeemelés elszámolása (itt is tekintsünk el a bejegyzéstől) T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök 2 M Ft. Ebben az esetben eredményhatás a tulajdonos bizalmi vagyonnál: +2 M Ft + 333 M Ft – 200 M Ft = 135 M Ft.
Helyes-e fenti metódus, vagy inkább az alábbi könyvelési megoldás a helyes a tulajdonos bizalmi vagyonnál, tekintettel arra, hogy a tőkecsökkentés a tőkemegfelelés miatt „névleges”?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveltek bevétele 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft). A tőkeemelés elszámolása: T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök (eltekintve a bejegyzéstől, csak a pénzügyi teljesítésre egyszerűsítem a tételt). Ebben az esetben eredményhatása a tulajdonos bizalmi vagyonnál 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft).
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveletek bevétele 335 M Ft (2 M Ft+333 M Ft). A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 87 Pénzügyi műveletek ráfordítása – K 17 Részesedések 200 M Ft (300 M Ft×2/3) A tőkeemelés elszámolása (itt is tekintsünk el a bejegyzéstől) T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök 2 M Ft. Ebben az esetben eredményhatás a tulajdonos bizalmi vagyonnál: +2 M Ft + 333 M Ft – 200 M Ft = 135 M Ft.
Helyes-e fenti metódus, vagy inkább az alábbi könyvelési megoldás a helyes a tulajdonos bizalmi vagyonnál, tekintettel arra, hogy a tőkecsökkentés a tőkemegfelelés miatt „névleges”?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveltek bevétele 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft). A tőkeemelés elszámolása: T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök (eltekintve a bejegyzéstől, csak a pénzügyi teljesítésre egyszerűsítem a tételt). Ebben az esetben eredményhatása a tulajdonos bizalmi vagyonnál 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft).
3. cikk / 1262 Fejlesztési tartalék megosztása átalakulásnál
Kérdés: Adott két kft., amelyek átalakulásban vettek részt a következő módon: Az egyik kft.-ből kiválás, a kiválással egyidejű beolvadás valósult meg a másik kft.-be. Amelyik kft.-ből a kiválás (1. sz. társaság, jogelőd) történt, az a Tao-tv. hatálya alá tartozik. Amelybe a kiválás útján létrejött vagyon beolvadt (2. sz. társaság, jogutód), az a Kiva-tv. hatálya alá tartozott az átalakulás előtt, és az átalakulás időpontja után is ezt az adózási módot választotta. A kiválást és a beolvadást a cégbíróság 2024. 12. 31-i hatállyal bejegyezte. A Tao-tv. hatálya alá tartozó (1. sz. társaság, jogelőd) társaság a 2024. évi beszámolójában fejlesztési tartalékot képez. Az átalakulás során ezt a fejlesztési (lekötött) tartalékot is megosztanák a vagyonmérlegben a jogelőd és a jogutód között. Átvihető-e a fejlesztési tartalék (ami lekötött tartalékként szerepel a beszámolóban és a vagyonmérlegben is) a 2. sz. jogutód társaságba, amely az átalakulás fordulónapja után is a Kiva-tv. hatálya alá tartozik? Van-e ennek esetleg jogszabályi akadálya (és van-e értelme)?
4. cikk / 1262 Ügyvezetőváltás esetén a beszámoló aláírója
Kérdés: Nonprofit társaságnál ügyvezetőváltás történik 02. 28. nappal. Az előző évi beszámoló elkészítése még folyamatban van, előreláthatóan március végén kerül aláírásra és elfogadásra. A 12. 31. fordulónappal készített beszámolót a következő év 03. 31-én az előző vagy az újonnan megválasztott ügyvezető írja alá?
5. cikk / 1262 Osztalékfizetés ingatlan átadásával
Kérdés: Alanyi adómentes, egyszemélyes kft. a 2015. évben üzleti célú ingatlant vásárolt magánszemélytől 8 millió forintért, amelyek piaci értéke jelenleg 30 millió forint. Az ingatlanértékesítésre a társaság nem választotta az általános szabályokat, ezáltal áfamentes. A kft. nyereséges, 25 millió forint eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonos osztalékfizetésről döntött az eredménytartalék terhére, természetben, az üzleti célú ingatlan átadásával. Ha az alapító az ingatlan átadásával fizeti ki az osztalékot, azaz piaci érték alatt szerzi meg a tulajdonos, hogyan adózik a kft., illetve a magánszemély (társasági adó, osztalékadó, szocho, illeték, áfa)? A magánszemély jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét. A számlán „ingatlanértékesítés” jogcím és az Áfa-tv. 87. §-a alapján „tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére adómentes” kerül feltüntetésre, illetve ügyvéd által készített adásvételi szerződés kötelező?
6. cikk / 1262 Bizalmi vagyonkezelő számviteli nyilvántartásai
Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint: Milyen számviteli nyilvántartás vezetésére kötelezett, illetve milyen más kötelezettsége van?
7. cikk / 1262 Januárban felvett osztalékelőleg
Kérdés: A kft. tulajdonosa 2025. január 10-én 10.000 euró osztalékelőleget vett fel. A 2024. évi beszámoló még nem készült el, a mérlegkészítés időpontja január 31., február elejére lesz kész. Hogyan kell helyesen kezelni ilyen esetben a felvett osztalékelőleget? Feltételezem, hogy ők a 2024. évi eredmény terhére gondolták a kifizetést, de lehetséges-e ez, ha 2025-ben történt a kiutalás? Esetleg felvett kölcsönnek kell tekinteni?
8. cikk / 1262 Pénzügyi mutatók a kiegészítő mellékletben
Kérdés: Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének kötelező elemei közé tartoznak-e a pénzügyi mutatók?
9. cikk / 1262 Fizetendő és levonható áfa összevonása a mérlegben
Kérdés: A társaságok az eltérő időszaki áfát év közben tételesen az alábbiak szerint könyvelik: a következő időszakban levonható áfa a 3685. Egyéb követelések Tartozik, a következő időszakban fizetendő áfa a 4794. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Követel oldalára. A beszámoló összeállításakor év végén ennek megfelelően bruttó módon kerülnek a mérlegbe besorolásra a főkönyvi egyenlegek. Találkoztam egy cégnél olyan megoldással, ahol ezeket a főkönyveket összevontan sorolták be a mérlegbe. Tehát a következő időszaki levonható áfa és fizetendő áfa összevont egyenlegét, ha Tartozik egyenlegű, akkor az Egyéb követelések mérlegsoron szerepeltetik, ha Követel egyenlegű, akkor az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé sorolják. Összevonhatók-e ezek a következő időszakban felmerülő követelések és kötelezettségek a beszámolóban?
10. cikk / 1262 Beolvadás utáni beszámoló
Kérdés: Az „A” kft. 100%-ban tulajdonosa a „B” kft.-nek. A „B” kft. beolvad az „A” kft.-be. Mindkét kft. mikrogazdálkodó. Milyen formában kell a vagyonmérleget elkészíteni? Éves, egyszerűsített éves vagy mikrogazdálkodói lehet?
