Társaságtól megváló taggal történő elszámolás

Kérdés: A kft.-nek 2 tagja volt, anya és fia, 1800 ezer-1800 ezer forint vagyoni hozzájárulással. Az anya április hónapban elhunyt. Az ügyvéd május hónapban a halotti anyakönyvi kivonat alapján töröltette az anyát a tagok közül, és tagként beléptette a fiú feleségét 1800 ezer forint vagyoni betéttel. A július hónapban kelt hagyatékátadó végzés szerint az anya örököse a fiú, a végzés szerint megnyílt azon jogosultsága, hogy a társaság tagjaival való megegyezés alapján a társaságba tagként belépjen, vagy ilyen megegyezés hiányában vele a társaság, a társaságtól megváló taggal elszámoljon. A fenti esetben már egyébként is tagja a társaságnak az örökös, ebben az esetben az elhunyt vagyoni hozzájárulásának összegével növekszik a fiú vagyoni hozzájárulása? Az ügyvéd szerint kiveheti az örökös a vagyoni hozzájárulásának összegét, de mi lesz a saját tőke többi elemével (eredménytartalék)?
Részlet a válaszából: […] ...törzsbetétre jutó vagyonnak az értékét. Ehhez el kell készíteni a kft. 2025. május 31-i (bejelentéskori) számviteli törvény szerinti beszámolóját. Ezen beszámoló mérlege szerinti– jegyzett tőke 50%-át, 1800 ezer forintot,– a tőketartalék 50%-át (ha van),–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Készíthet-e egyszerűsített éves beszámolót egy kft.?

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. 2023-as évi beszámolójának nettó árbevétele 1 Mrd Ft, míg 2024-ben 1,2 Mrd Ft volt. Mindkét évben az átlagos statisztikai létszám 50 fő alatt volt. Ennek a kft.-nek 70%-os tulajdonrésze van egy németországi GmbH-ban. Készíthet-e 2025-ben egyszerűsített éves beszámolót?
Részlet a válaszából: […] ...minősül. A számviteli törvény 9. § (3) bekezdésének az előírása alapján anyavállalat nem alkalmazhatja az egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó értékhatárokat, így anyavállalatként minden esetben éves beszámolót kell készítenie. Felhívjuk a figyelmet arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Leányvállalat átalakulása esetén a konszolidált beszámoló

Kérdés: Társaságunk 2025. 06. 30. fordulónappal társasági formát váltott. A társaságunk konszolidációba bevont leányvállalat. Erre a fordulónapra az anyavállalatnak össze kell állítani az összevont (konszolidált) beszámolót? Továbbá a kkv-minősítés felülvizsgálatát az átalakulás fordulónapjával el kell végezni? Információ, hogy társaságunk naptári év szerinti üzleti éves. Az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló) 2024. 12. 31-es mérlegfordulónappal készült.
Részlet a válaszából: […] ...(a továbbiakban: számviteli törvény) 11. § (13) bekezdésének az előírásából következik, hogy az összevont (konszolidált) beszámoló mérlegfordulónapját az anyavállalat határozza meg. Ezt nem befolyásolja, hogy év közben a konszolidálásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Osztalék-jóváhagyás könyvelése

Kérdés: Az „A” gazdasági társaság kizárólagos tulajdonosa a „B” gazdasági társaságnak. A 2023. évi beszámoló elfogadásakor (2024. május 3-án) az alapító „A” gazdasági társaság 10 millió forint osztalékfizetésről döntött „B” társaság 2023-ban képződött eredményéből. Mikor és hogyan kell könyvelni ezt az osztalék-jóváhagyást „A”, illetve „B” gazdasági társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...társaságnál 2024 májusában könyvelni kellett volna. Ha nem könyvelték, akkor valótlan adatokat tartalmaz mindkét társaság 2024. évi beszámolója (mérlege) is. A számviteli fegyelmet súlyosan megsértették, mert az „A” társaság mérlege a valósnál kisebb összegben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Kötelezettségátvállalás végelszámolásnál

Kérdés: Végelszámolás alatt álló cég a végelszámolást lezáró beszámolójában kötelezettségként szerepel egy kapcsolt féllel, de nem a kizárólagos taggal szemben fennálló kölcsönkötelezettség és szintén egyéb kapcsolt féllel szembeni szállítói kötelezettség. Ezen kötelezettségeket a vagyonfelosztási javaslatban az anyacég venné át úgy, hogy az általa a vagyonfelosztási javaslat alapján megkapott eszközök ezekre a kötelezettségekre is fedezetet nyújtanak (részesedés, vevői követelés és pénzeszköz kerül hozzá). A Ctv. 111. § (3) bekezdésének előírása alapján jogilag nincs akadálya annak, hogy a zárómérleg, illetve az ez alapján készített vagyonfelosztási javaslatban kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról döntsenek, és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet sem tartalmaz a zárómérlegben szereplő kötelezettségek rendezésére vonatkozó speciális szabályt, azonkívül, hogy ezeket (is) piaci értéken kell értékelni. A vagyon kiadásakor az anyacégnek átadott fenti kötelezettségek – eredményt nem érintő – összevezetése az átadott eszközzel, megfelelő kezelési mód-e, figyelemmel arra, hogy a kötelezettség átadása a szükséges fedezet mellett történik, így nincs szükség a kötelezettség jogosult általi elengedésére vagy az anyacég általi átvállalására, amely egyéb bevételben számolandó el?
Részlet a válaszából: […] ...ha azt más törvények (Ptk., Szt.) előírásainak a megsértésével lehetne csak teljesíteni.A végelszámolást lezáró számviteli beszámoló mérlegében csak a végelszámolás befejezése előtt nem rendezett, elismert kötelezettségek szerepelhetnek, azok is piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Osztalékkövetelés vagyonkezelésbe adása

Kérdés:

1. 2022-ben magánszemélyek a megelőző években „A” gazdasági társaságban lévő (bruttó) 30.000.000 Ft összegű osztalékkövetelésüket a bizalmi vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint vagyonkezelésbe adták. (A vagyonkezelési szerződés szerint a kedvezményezettek magánszemélyek.) Az osztalék mind a mai napig nem került kiegyenlítésre. Fenti osztalék kifizetése esetén milyen teendője van „A” gazdasági társaságnak? [Amennyiben az osztalék nem kerül vagyonrendelésre, akkor a magánszemélyektől szja- és (esetleg) szocholevonás utáni nettó összeg kerül kiegyenlítésre.]
2. 2024 folyamán a magánszemélyek az „A” társaságban lévő részesedésüket/üzletrészüket is vagyonrendelték (ugyanazon bizalmi vagyonkezelési szerződés módosításával), így a 2024-re jóváhagyott osztalék jogosultja már a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a BVK. (Tehát az 1., illetve 2. pontban lévő osztalék keletkezésének jogcíme más.)
A 2. pont szerint jóváhagyott osztalék kifizetése esetén milyen teendői vannak „A” gazdasági társaságnak? Változhat-e „A” gazdasági társaság teendője annak függvényében, hogy a vagyonkezeléssel megbízott vagyonkezelő magánszemély vagy gazdasági társaság? (Egyik esetben sem beszélünk üzletszerű vagyonkezelésről.)

Részlet a válaszából: […] ...történik kifizetés.2. A kérdésben leírtak szerint nem egyértelmű, hogy mire vonatkozik a 2024-re jóváhagyott osztalék (az a 2023-as beszámoló 2024-ben történő elfogadásához, vagy a 2024-es beszámoló 2025-ben történő elfogadásához kapcsolódik). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Könyvvizsgálati díj könyvelése

Kérdés: A társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A könyvvizsgálóval kötött szerződés alapján az éves 1200 E Ft+áfa díjat havi 100 E Ft-os számlák alapján számoltuk el, fizettük meg. 2025 májusában könyvvizsgáló-váltásra került sor. Ennek megfelelően az előző könyvvizsgáló 2025-ben 5 havi számlát bocsátott ki, amelynek a könyvelése a 2025. üzleti évre megtörtént. A könyvvizsgálóváltást követően az éves díj változatlan összegben került meghatározásra. Az új könyvvizsgáló szerződése alapján az éves könyvvizsgálati díj 2 összegben lesz esedékes, egyrészt az évközi könyvvizsgálat elvégzéséhez kapcsolódóan (még 2025-ben), majd a beszámoló elfogadását követően. Úgy gondoljuk, hogy a fentiek alapján az új könyvvizsgáló teljes éves díját (egyrészt a kiállított számla, másrészt a meglévő szerződés alapján elhatárolásban) 2025-re kell elszámolnunk. Helyes ez? A fentiek alapján 2025-re összesen 17 havi könyvvizsgálati díj kerül könyvelésre. Mi a helyes teendő?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy rosszul gondolják.Ha az új könyvvizsgáló szerződése alapján az éves könyvvizsgálati díj 2 összegben lesz esedékes, akkor a könyvvizsgáló a 2025-ben esedékes díjat külön számlázza még 2025-ben, amelyet a társaságnál 2025. évi teljesítésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Vagyonkezelő – kimenő és bejövő számlák könyvelése, rendezése

Kérdés:

Vagyonkezelő kft. nem üzletszerű vagyonkezelést végez egy kezelt vagyon vonatkozásában. A vagyonrendelő egy magánszemély. Egyéb gazdasági tevékenységet nem végez a vagyonkezelésen kívül. A szállító vagyonkezelési szolgáltatás érdekében felmerült adótanácsadási díjat számláz. Helyes-e a számla könyvelése a vagyonkezelő kft. könyveiben: T 52/466 – K 454? Az áfát a vagyonkezelő kft. vallja be adóbevallásában, és rendezi a NAV felé. A vagyonkezelési szerződés szerint a felmerülő adótanácsadói, könyvelői, ügyvédi költségek fedezetéül kizárólag a kezelt vagyon hozama szolgál fedezetül. A kezelt vagyon könyveiben szerepel a kezelt vagyon elkülönített bankszámlája, melyen a hozamok (osztalék, kamat stb.) kerülnek nyilvántartásra. A BVK-t és a KV-t két külön „vállalatként” könyveljük, hogy a beszámolójuk könyvviteli alátámasztása és a beszámoló alátámasztása biztosított legyen. Hogyan történik a kezelt vagyon könyvelésében a hozamból történő pénzügyi rendezés, és ezzel összefüggésben a vagyonkezelő kft. könyveiben hogyan fut ki a szállítói kötelezettség? Helyes-e az alábbi könyvelés?
Kezelt vagyonnál: T 413 – K 384 bruttó összeg vagyonkezelő felé utalás.
BVK-nál és a vagyonkezelő könyvelésében: T 384 K milyen főkönyvi szám?
Szállító kifizetése a vagyonkezelő kft.-ből: T 454 – K 384. Esetleg más a helyes könyvelési megoldás?

Részlet a válaszából: […] ...– kezelt vagyononként elkülönítve – kell teljesítenie. A számviteli törvény 4. §-a (1) bekezdésének előírása szerint a beszámolót a számviteli törvény által előírt könyvvezetéssel kell alátámasztani. A számviteli törvény hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Átalakulás dátuma

Kérdés: Az „A” cégünkbe beolvad a „B” cégünk. A tervezetet beadtuk a cégbíróságra, és a bejegyzés napját augusztus 31-re kérjük. Ebben az esetben a „B” cégünknek augusztus 31. dátummal kell adóbevallásokkal, mérleggel lezárni a 2025. évet? A létrejövő vállalat végleges vagyonmérlegének mi a dátuma, augusztus 31. vagy a szeptember 1.?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzően köteles az átalakulás napjával (itt augusztus 31-ével) – mint mérlegfordulónappal – a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni, az átalakulás napját követő 90 napon belül köteles letétbe helyezni és közzétenni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Átalakuláskor a vagyonmérleg részletezettsége

Kérdés:

Az átalakulásban 3 gazdasági társaság vesz részt: „A”, „B”, „C” társaság. Az átalakulás vagyonmérleg-tervezeteinek az elkészítéséhez a 2024. 12. 31-re készített beszámoló adatait használják fel. („B” és „C” társaság könyvvizsgálatra kötelezett.) Az „A” és „B” társaság egyszerűsített éves beszámolót készít, míg a „C” társaság éves beszámoló készítésére kötelezett. Az átalakulás során „A” társaság szétválik, és egyik része „B” társaságba, másik része „C” társaságba olvad be. (Így az „A” társaság az átalakulás eredményeként jogutóddal megszűnik.) Az átalakulás során készítendő vagyonmérleg-tervezeteket, majd végleges vagyonmérlegeket (tekintettel arra, hogy a 3 társaságból „C” társaság éves beszámoló készítésére kötelezett), az éves beszámoló szerinti részletezettséggel kell elkészíteni (valamennyi jogutód és jogelőd vonatkozásában), vagy alkalmazható az egyszerűsített éves beszámoló mérlegre vonatkozó részletezettsége (még „C” társaság esetében) is?

Részlet a válaszából: […] ...és a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) az e törvény szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni a (4)–(9) bekezdésben és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.
1
2
3
131