Forgalommal arányosan utólag adott engedmény

Kérdés: A forgalommal arányosan utólag adott engedmény elszámolásának új előírásait részletesen ismertetik a Számviteli Levelek 1. számában, a 8. kérdésre adott válaszban. Miként volt ez 2000. december 31-ig szabályozva? A 2000. évi forgalom után utólag adott engedményt (bónuszt) melyik időszakra kell elszámolni, ha a pénzügyi teljesítés 2001-ben volt?
Részlet a válaszából: […] ...szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! A Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat 1999. évi 1. számában megjelent "Néhány gondolat az 1998. évi beszámoló elkészítéséhez" című cikkben valóban az szerepel, hogy "A törvény azért hangsúlyozza a 'de nem számlázott' kitételt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Végelszámolás alatti adókötelezettség

Kérdés: A végelszámolás alatt álló adózónak mikor, hogyan kell megállapítania az adóalapját?
Részlet a válaszából: […] ...23. §-a (3) bekezdésének g) pontja alapján azonban a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – az erre a napra készített beszámoló alapján – meg kell állapítani a fizetendő társasági adót. Az adómegállapítás és a bevallás szerinti befizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Üzleti jelentés könyvvizsgálata

Kérdés: Része-e a könyvvizsgálatnak az üzleti jelentés könyvvizsgálata? Ha igen, mennyiben?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 158. §-ának (1) bekezdésében a hitelesítő záradék utolsó mondata: "Az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban van." [Az összevont (konszolidált) éves beszámoló hitelesítő záradéka a (2) bekezdésben hasonló tartalmú.]Ebből következően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Az éves beszámoló záradékolása

Kérdés: Az Szt. 158. § előírásaiból egy lépés hiányzik: a) A közgyűlésre, a taggyűlésre beterjesztett beszámoló csak előzetes, hiszen ott döntenek az éves eredmény sorsáról (így a könyvvizsgálói záradék is előzetes). b) Az elfogadott határozat alapján készült beszámolót a könyvvizsgálónak közzétételre alkalmas végleges záradékkal kell ellátnia [158. § (6) bekezdése]. Így a könyvvizsgálónak kétszer kell a beszámolót véleményeznie: – a testületi ülésre kerülő beszámolót, – a testület döntése alapján véglegesített beszámolót [87. § (4)–(5) bekezdés]. Helyes-e ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 158. §-a (5) bekezdésének előírásából valóban az következik, hogy a könyvvizsgálónak a beszámolót a közgyűlés, a taggyűlés elé terjesztés előtt kell záradékkal vagy a záradék megadásának elutasításával ellátnia. Az viszont nem következik, hogy ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Könyvviteli szolgáltatás végzése

Kérdés: Ki végezhet könyvviteli szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] ...könyvvezetés megszervezésével, irányításával, végzésével, szabályzatok készítésével, azok rendszeres karbantartásával, továbbá a beszámoló összeállításával, elemzésével, a könyvviteli adatokból a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Ki tekinthető mérlegképes könyvelőnek?

Kérdés: A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán megszerzett képesítés, a felsőfokú államháztartási szakképesítés, a felsőfokú költségvetési oklevél egyenértékű-e a mérlegképes könyvelői képesítéssel?
Részlet a válaszából: […] ...(bizonyítványa) van, az jogosult irányítani, vezetni a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, az jogosult elkészíteni a beszámolót.Jogosan merül fel a kérdés, hogy aki az előbbiekben felsorolt oklevéllel (bizonyítvánnyal) nem rendelkezik, de egyetemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Követelések értékvesztése, visszaírása

Kérdés: Mennyiben változott a követelések értékelése? Hogyan kell az értékvesztés összegét megállapítani és elszámolni? Mikor lehet az elszámolt értékvesztést visszaírni?
Részlet a válaszából: […] ...a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja az értékvesztés elszámolása utáni könyv szerinti értéket, az éves beszámolót készítő vállalkozó köteles a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni, a visszaírás összegével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Társasági adóelőleg a bevallottnál kisebb összegben

Kérdés: Mely vállalkozás tehet a 2001. február 15-ei adóbevallásban nyilatkozatot az adóelőleg-fizetési kötelezettsége csökkentése végett?
Részlet a válaszából: […] ...kisebb összegben fizetheti meg. Nyilatkozatot az a vállalkozás tehet, amelynek a 2000. december 31-én rendelkezésre álló, utolsó számviteli beszámolója adatai szerint (ez jellemzően az 1999. évről készített beszámoló) az árbevétele nem több 4 milliárd forintnál, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Költségek, ráfordítások elszámolása

Kérdés: Miért kellett változtatni a költségelszámolás rendjén? Miért kell a költségeket az 5. számlaosztályból a 8. számlaosztályba átvezetni? Hogyan és mikor kell az átvezetést könyvelni? Kötelező-e az 5. számlaosztály használata?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli szabályozás célja az, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet adjon a számviteli törvény hatálya alá tartozók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A beszámolónak része az eredménykimutatás, tehát annak is meg kell felelnie ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Az üzleti év 2000. január 1-jétől eltérhet a naptári évtől. Be kell-e jelenteni valahová a megváltozott üzleti évet, vagy csak elkészíti a vállalkozó éves beszámolóját például 2001. november 30-i fordulónappal, és azt követően benyújtja azt a számviteli törvényben előírt helyekre? Az áttéréskor milyen hosszú lesz és meddig tart az üzleti év? 2001. január 1-jétől 2001. november 30-ig, vagy 2001. január 1-jétől 2002. november 30-ig?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 153. §-ának (1) bekezdése szerint a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó az éves beszámolót az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül köteles a cégbíróságnál letétbe helyezni, a 154. § (1) bekezdése szerint pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
1
…
131
132