209 talált cikk a beszámoló elfogadása kifejezésre

Kérdés: Társaságunknak 3 tulajdonosa van, mindhárom tulajdonos bizalmi vagyonkezelő, ahol magánszemély a vagyonrendelő és a vagyonkezelő is. A tulajdonosi arány 37,5%, 37,5%, 25%. A társasági szerződés tartalmazza az osztalékfizetésre vonatkozóan, hogy a tulajdonosi aránytól el lehet térni. A kérdésem az, hogy az eltérésről a beszámolót elfogadó határozatban kell-e dönteni, és így közzétenni, illetve, ha itt kell dönteni, akkor szükséges-e az eltérés tényét vagy annak lehetőségét rögzíteni, vagy elegendő a tényleges kifizetést megelőzően egy újabb egyhangú határozattal rögzíteni? Ha a beszámolót elfogadó határozatban kell erről rendelkezni, akkor szükséges konkrét arányokat, számokat is meghatározni, nem ér rá később? Ehhez kapcsolódik, hogy amennyiben eltérően történik az osztalékkifizetés a tulajdoni arányokhoz képest, akkor felmerül-e bármilyen közteher, például illetékfizetési kötelezettség? Ebből a szempontból van-e jelentősége annak, hogy a tulajdonosok bizalmi vagyonkezelők, vagy közvetlenül a magánszemélyek? Konkrétan arra gondolok, felmerül-e ajándékozási illeték?

Kérdés: Egy nem üzleti alapon működő bizalmi vagyonkezelő leányvállalatánál a 2025. évi beszámoló elfogadásakor (2026 májusában) 5.000.000 Ft osztalékot írtak elő. A tulajdonos a 2025. évben már felvett 2.000.000 Ft osztalékelőleget. A BVK 2026 márciusában alakult, ekkor adta át a kezelt vagyont. Milyen tennivalók és könyvelési tételek merülnek fel az ügylettel kapcsolatban (leányvállalat és BVK közötti elszámolások, utalások, osztalék kifizetése és adózása, osztalék és osztalékelőleg összevezetése stb.)?

Kérdés: „A” Kft.-t 100%-ban felvásárolta egy „B” Zrt. 2026. március hónapban. A felvásárlás időpontjában a Kkv-tv. szerint az „A” Kft. mikrovállalkozás és a „B” Zrt. középvállalkozás. Az „A” Kft. kkv-besorolása hogyan alakul és mikor változik, azaz a felvásárlást követően év közben, illetve 2026. december 31-én, továbbá 2027. január 1-jén milyen besorolású?

Kérdés: Egy zrt. éves beszámolójának könyvvizsgálói ellenőrzése után a könyvvizsgáló „Véleménynyilvánítás visszautasítása” könyvvizsgálói jelentést adott, további könyvvizsgálati ellenőrzés nem történt. A zrt. részvényesei az éves beszámolót elfogadták, a közzététel megtörtént. A részvényesek elfogadhatják-e az éves beszámolót „Véleménynyilvánítás visszautasítása” kv. jelentéssel? Közzétehető-e az éves beszámoló elfogadása „Véleménynyilvánítás visszautasítása” kv. jelentéssel?

Kérdés: Egy 3 millió Ft törzstőkével rendelkező kft. 2025 tavaszán jóváhagyott 5 millió forint osztalékot a 2024. évi beszámoló elfogadásakor. A saját tőke 3 millió forint felett maradt az eredménytartalékból történő átvezetés és a tulajdonosok felé történő kötelezettség előírása után. A jóváhagyott osztalékot nem fizették ki 2025-ben. A 2025. évi adózott eredmény veszteséget mutat, amellyel 2026-ban a saját tőke lecsökken 3 millió forint alá. 2026-ban kifizethető-e a 2025 tavaszán jóváhagyott osztalék?

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amelynek a tagja, tulajdonosa szintén egy gazdasági társaság. Ebben az esetben a járó osztalékot, tehát pl. a 2024. évi beszámoló elfogadásakor jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot követelésként elő kell-e írnia a tulajdonos gazdasági társaságnak a jóváhagyás időpontjában az osztalékfizetésről szóló okirat alapján? Vagy majd csak a tényleges kifizetéskor lehet a pénzügyi tevékenység bevételeként nyilvántartani? Ha a kifizetésre nem kerül sor a jóváhagyás évében, akkor a járó osztalék nem szerepel a tulajdonos gazdasági társaság könyveiben?

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosai osztalékelőleget vettek fel év közben, majd a társaságot egy magánszemélynek eladták. A tárgyévi beszámoló elfogadásakor az új tulajdonos jóváhagyta osztalékként a teljes adózott eredményt. A jóváhagyott osztalék fedezetet nyújtott az osztalékelőlegre is. Az adásvételi szerződés szerint még az előző tulajdonosok jogosultak az osztalékelőlegnek megfelelő összegű osztalék felvételére, a fennmaradó osztalék az új tulajdonosé. Jogilag helyes ez az eljárás?

Kérdés: Az „A” gazdasági társaság kizárólagos tulajdonosa a „B” gazdasági társaságnak. A 2023. évi beszámoló elfogadásakor (2024. május 3-án) az alapító „A” gazdasági társaság 10 millió forint osztalékfizetésről döntött „B” társaság 2023-ban képződött eredményéből. Mikor és hogyan kell könyvelni ezt az osztalék-jóváhagyást „A”, illetve „B” gazdasági társaságnál?

Kérdés:

1. 2022-ben magánszemélyek a megelőző években „A” gazdasági társaságban lévő (bruttó) 30.000.000 Ft összegű osztalékkövetelésüket a bizalmi vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint vagyonkezelésbe adták. (A vagyonkezelési szerződés szerint a kedvezményezettek magánszemélyek.) Az osztalék mind a mai napig nem került kiegyenlítésre. Fenti osztalék kifizetése esetén milyen teendője van „A” gazdasági társaságnak? [Amennyiben az osztalék nem kerül vagyonrendelésre, akkor a magánszemélyektől szja- és (esetleg) szocholevonás utáni nettó összeg kerül kiegyenlítésre.]
2. 2024 folyamán a magánszemélyek az „A” társaságban lévő részesedésüket/üzletrészüket is vagyonrendelték (ugyanazon bizalmi vagyonkezelési szerződés módosításával), így a 2024-re jóváhagyott osztalék jogosultja már a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a BVK. (Tehát az 1., illetve 2. pontban lévő osztalék keletkezésének jogcíme más.)
A 2. pont szerint jóváhagyott osztalék kifizetése esetén milyen teendői vannak „A” gazdasági társaságnak? Változhat-e „A” gazdasági társaság teendője annak függvényében, hogy a vagyonkezeléssel megbízott vagyonkezelő magánszemély vagy gazdasági társaság? (Egyik esetben sem beszélünk üzletszerű vagyonkezelésről.)

Kérdés: A társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A könyvvizsgálóval kötött szerződés alapján az éves 1200 E Ft+áfa díjat havi 100 E Ft-os számlák alapján számoltuk el, fizettük meg. 2025 májusában könyvvizsgáló-váltásra került sor. Ennek megfelelően az előző könyvvizsgáló 2025-ben 5 havi számlát bocsátott ki, amelynek a könyvelése a 2025. üzleti évre megtörtént. A könyvvizsgálóváltást követően az éves díj változatlan összegben került meghatározásra. Az új könyvvizsgáló szerződése alapján az éves könyvvizsgálati díj 2 összegben lesz esedékes, egyrészt az évközi könyvvizsgálat elvégzéséhez kapcsolódóan (még 2025-ben), majd a beszámoló elfogadását követően. Úgy gondoljuk, hogy a fentiek alapján az új könyvvizsgáló teljes éves díját (egyrészt a kiállított számla, másrészt a meglévő szerződés alapján elhatárolásban) 2025-re kell elszámolnunk. Helyes ez? A fentiek alapján 2025-re összesen 17 havi könyvvizsgálati díj kerül könyvelésre. Mi a helyes teendő?