Osztalékfizetés év közben

Kérdés: A kft. tagjai az előző években képződött eredményből a 20%-os szja-val felvehető összeget szeretnének osztalékként felvenni. Megtehetik-e ezt év közben, vagy csak a 2002. évi beszámoló elfogadásakor?
Részlet a válaszából: […] Az előző években képződött eredmény – az Szt. előírásai szerint – az eredménytartalékban van. Közvetlenül az eredménytartalékból nem lehet sem év közben, sem év végén osztalékot fizetni. Az Szt. 87. §-ának (5) bekezdése szerint: amennyiben a tárgyévi adózott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Kötelező könyvvizsgálat

Kérdés: A kft. 2000. évi nettó árbevétele 20 millió forint, 2001. évben 35 millió forint, 2002-ben várhatóan 80 millió forint. A 2002. évi beszámolót felül kell-e vizsgálnia könyvvizsgálónak, vagy csak 2003-ra van könyvvizsgálati kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 155. §-ának (2) bekezdése szerint kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. A (3) bekezdés szerint viszont nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Eredeménytartalék igénybevétele osztalékra

Kérdés: Az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján az eredménytartalékot az adózott eredmény kiegészítésére – osztalék fizetése céljából – igénybe lehet venni. Az adózott eredmény azonban nyereség és veszteség is lehet. Negatív adózott eredmény mellett is fizethető osztalék?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ az Szt. 87. §-ának (5) bekezdése adja meg. Ezen előírásból következik, ha negatív az adózott eredmény, és az eredménytartalék az Szt. 37. §-ának (6) bekezdése szerint az adózott eredmény kiegészítéséhez igénybe vehető (az igénybevétel után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Törzstőkeemelés vagy osztalékkifizetés

Kérdés: Lehet-e az eredménytartalékból úgy jegyzett tőkét emelni, hogy csak az egyik tag tulajdonrésze változik, a másik tag osztalékot akar felvenni, ugyanannyit, és beleegyezne a tulajdoni hányadok változásába?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásaiból kell kiindulni.A Gt. 165. §-a szerint: "A taggyűlés a törzstőke felemelését a társaság törzstőkén felüli vagyonából is elrendelheti. A törzstőke ilyen felemelése a tagok törzsbetéteit – külön befizetés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint osztaléknak kell tekinteni a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedését, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is; a külföldi állam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Negatív saját tőke rendezése részvénytársaságnál

Kérdés: Rt.-nk a várható adatok alapján – egy vissza nem térő rossz ügylet miatt – várhatóan oly mértékben veszteséges lesz, hogy a saját tőke negatív lesz. Ügyvédünk szerint az rt.-kre nem érvényes a pótbefizetés, de ha ezt el is fogadná, a két év türelmi idő – szerinte – végképp nem értelmezhető a tőkepótlásra semmilyen módon. Könyvvizsgálónk a kétéves időtartamot és akár a pótbefizetést is el tudja fogadni, de a vállalkozás folytatásának elve – szerinte – sérül, és korlátozó záradékkal riogat. Miként kell értelmezni a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásait?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a Gt. 243. §-a előírásából kell kiindulni. A hivatkozott Gt. előírás alapján: Az igazgatóság köteles nyolc napon belül a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Könyvvizsgáló visszahívása

Kérdés: Az Szt. 155. §-ának (6) bekezdése meghatározza, hogy mikor kell a könyvvizsgálót megválasztani. A társaság a könyvvizsgálót korábban 3 évre megválasztotta. Őt vissza kívánják hívni, és a 2002. évi beszámoló felülvizsgálatával mást megbízni. Ha avisszahívás 2002. december 31-ig nem történik meg, ki jogosult a társaság 2002. évi beszámolójának könyvvizsgálatára?
Részlet a válaszából: […] Nyilvánvaló, hogy az Szt. előírásai alapján az adott társaság 2002. évi beszámolóját csak egy könyvvizsgálónak kell felülvizsgálnia, annak, akit erre a feladatra megválasztottak, akivel szerződést kötöttek. Ha a 3 évre megválasztott könyvvizsgáló nem megfelelően látja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Osztalékfizetés elhalasztása

Kérdés: Társaságunk taggyűlése a 2000. évi beszámoló elfogadásakor osztalékfizetést szavazott meg és állított be az eredménykimutatásba. Ha a társaság pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a kifizetést a jóváhagyás évében, akkor mi a teendő? Át lehet-e vinni a kifizetést a következő évre? Lehet-e az osztalékot részletekben fizetni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. szerint az osztalékról a gazdasági társaság közgyűlése, taggyűlése dönt, az Szt. pedig – a Gt. vonatkozó előírásait figyelembe véve – meghatározza az osztalékkifizetés számviteli feltételeit.Sem az Szt., sem a Gt. előírásai az osztalékfizetés pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

A saját tőke kevesebb, mint a kötelezően előírt jegyzett tőke

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a saját tőke nem éri el a társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőke szintjét, és két éven belül a kötelező szintre nem töltötték fel?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Gt. 61. §-ának előírásaiból kell kiindulni. Ha a gazdasági társaság az Szt. szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő két évben (például 2000-ben, 2001-ben) nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Beolvadás esetén osztalékkifizetés

Kérdés: Egy rt.-be beolvad egy kft. A cégbírósági bejegyzés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. A beszámolót elfogadó közgyűlés dönt az osztalék kifizetéséről. Jár-e osztalék a beolvadás miatti új részvényeseknek? Mi van akkor, ha a beolvasztó rt.-nél osztalékelőleget fizettek? Milyen eltérést jelent a beolvadás, ha az a tárgyévet követően történik? A vagyonmérleg-tervezet a tárgyév év végi beszámolója alapján készült.
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a válasz valójában az Szt. 141. §-ának előírásaiból következik. Az egyértelműség érdekében tételezzük fel, hogy a vagyonmérleg-tervezeteket a 2001. december 31-i mérleg és eredménykimutatás adatai alapján készítették el, a beolvadás cégbírósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
1
18
19
20