Pótolható-e a könyvvizsgálat?

Kérdés: Egyszemélyes kft. 50 százalékos üzletrészeladását a cégbíróság nem jegyezte be. Így utólag derült ki, hogy mégis könyvvizsgálatra kötelezett. Pótolható-e utólag a könyvvizsgálat? Milyen szankciói vannak a mulasztásnak?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 41. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint: az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál kötelező könyvvizsgáló választása. Az Szt. 155. §-ának (6) bekezdése szerint: ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfőbb szerve köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Utólagos osztalékfizetés

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt.-nek 1992-től van adózott eredménye. A tagok soha nem vettek ki osztalékot. Lehet-e utólag osztalékfizetés?
Részlet a válaszából: […] Az egyszeres könyvvitelt vezető bt. – az új Szt. 114. §-a szerint – az eredménylevezetésbe köteles beállítani mind a tárgyévi, mind az előző években ki nem osztott adózott eredményéből kifizetni jóváhagyott összeget, betartva az új Szt.-ben előírt osztalékfizetést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Éves beszámoló elfogadása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. Az egyik tulajdonos elfogadja az éves beszámolót, a másik nem. Mi történik ilyenkor, hiszen a taggyűlés nem fogadta el az éves beszámolót? Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 153. §-ának (1) bekezdése szerint: "a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott ...éves beszámolót... az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelésnek a tulajdonos könyveiben való megjelentetésével, kimutatásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 18. számában a 342. kérdésre adott válaszban. Hangsúlyoztuk, a kérdésre nem csak egy válasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 47. §-ának (1)–(2), (4) és (9) bekezdése, 49. §-ának (3)–(4) és (6)–(7) bekezdése, illetve 50. §-ának (1)–(2) bekezdése választ ad arra, hogy mi a részesedés bekerülési értéke vásárláskor, alapításkor, külső tőke bevonásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Jóváhagyott osztalékon felüli osztalékkivét

Kérdés: Betéti társaság 1997 után keletkezett eredményéből van-e lehetőség a jóváhagyott osztalékon felüli osztalékkivétre?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 87. §-ának (4)–(5) bekezdése szerint a kettős könyvvitelt vezető betéti társaságnál az eredménykimutatásnak tartalmaznia kell a jóváhagyott osztalék, részesedés összegét. Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.

Időbeli elhatárolás: bérköltség

Kérdés: 2001. évtől a bérköltségeket valóban a statisztikai keresettel azonos összegben lehet csak figyelembe venni? Megszűnik annak lehetősége, hogy a tárgyévhez kapcsolódó vezetői prémiumokat el lehessen határolni akkor is, ha azokat csak a következő évben fizetjük ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdező pontatlanul értelmezi az új Szt. 79. §-a (2) bekezdésének azon meghatározását, mely szerint: "Bérköltség minden olyan – az üzleti évhez kapcsolódó – kifizetés, ... amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek..."A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Az éves beszámoló záradékolása

Kérdés: Az Szt. 158. § előírásaiból egy lépés hiányzik: a) A közgyűlésre, a taggyűlésre beterjesztett beszámoló csak előzetes, hiszen ott döntenek az éves eredmény sorsáról (így a könyvvizsgálói záradék is előzetes). b) Az elfogadott határozat alapján készült beszámolót a könyvvizsgálónak közzétételre alkalmas végleges záradékkal kell ellátnia [158. § (6) bekezdése]. Így a könyvvizsgálónak kétszer kell a beszámolót véleményeznie: – a testületi ülésre kerülő beszámolót, – a testület döntése alapján véglegesített beszámolót [87. § (4)–(5) bekezdés]. Helyes-e ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 158. §-a (5) bekezdésének előírásából valóban az következik, hogy a könyvvizsgálónak a beszámolót a közgyűlés, a taggyűlés elé terjesztés előtt kell záradékkal vagy a záradék megadásának elutasításával ellátnia. Az viszont nem következik, hogy ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.
1
…
19
20