Negatív saját tőke rendezése részvénytársaságnál

Kérdés: Rt.-nk a várható adatok alapján – egy vissza nem térő rossz ügylet miatt – várhatóan oly mértékben veszteséges lesz, hogy a saját tőke negatív lesz. Ügyvédünk szerint az rt.-kre nem érvényes a pótbefizetés, de ha ezt el is fogadná, a két év türelmi idő – szerinte – végképp nem értelmezhető a tőkepótlásra semmilyen módon. Könyvvizsgálónk a kétéves időtartamot és akár a pótbefizetést is el tudja fogadni, de a vállalkozás folytatásának elve – szerinte – sérül, és korlátozó záradékkal riogat. Miként kell értelmezni a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásait?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a Gt. 243. §-a előírásából kell kiindulni. A hivatkozott Gt. előírás alapján: Az igazgatóság köteles nyolc napon belül a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Könyvvizsgáló visszahívása

Kérdés: Az Szt. 155. §-ának (6) bekezdése meghatározza, hogy mikor kell a könyvvizsgálót megválasztani. A társaság a könyvvizsgálót korábban 3 évre megválasztotta. Őt vissza kívánják hívni, és a 2002. évi beszámoló felülvizsgálatával mást megbízni. Ha avisszahívás 2002. december 31-ig nem történik meg, ki jogosult a társaság 2002. évi beszámolójának könyvvizsgálatára?
Részlet a válaszából: […] Nyilvánvaló, hogy az Szt. előírásai alapján az adott társaság 2002. évi beszámolóját csak egy könyvvizsgálónak kell felülvizsgálnia, annak, akit erre a feladatra megválasztottak, akivel szerződést kötöttek. Ha a 3 évre megválasztott könyvvizsgáló nem megfelelően látja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Osztalékfizetés elhalasztása

Kérdés: Társaságunk taggyűlése a 2000. évi beszámoló elfogadásakor osztalékfizetést szavazott meg és állított be az eredménykimutatásba. Ha a társaság pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a kifizetést a jóváhagyás évében, akkor mi a teendő? Át lehet-e vinni a kifizetést a következő évre? Lehet-e az osztalékot részletekben fizetni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. szerint az osztalékról a gazdasági társaság közgyűlése, taggyűlése dönt, az Szt. pedig – a Gt. vonatkozó előírásait figyelembe véve – meghatározza az osztalékkifizetés számviteli feltételeit.Sem az Szt., sem a Gt. előírásai az osztalékfizetés pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

A saját tőke kevesebb, mint a kötelezően előírt jegyzett tőke

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a saját tőke nem éri el a társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőke szintjét, és két éven belül a kötelező szintre nem töltötték fel?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Gt. 61. §-ának előírásaiból kell kiindulni. Ha a gazdasági társaság az Szt. szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő két évben (például 2000-ben, 2001-ben) nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Beolvadás esetén osztalékkifizetés

Kérdés: Egy rt.-be beolvad egy kft. A cégbírósági bejegyzés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. A beszámolót elfogadó közgyűlés dönt az osztalék kifizetéséről. Jár-e osztalék a beolvadás miatti új részvényeseknek? Mi van akkor, ha a beolvasztó rt.-nél osztalékelőleget fizettek? Milyen eltérést jelent a beolvadás, ha az a tárgyévet követően történik? A vagyonmérleg-tervezet a tárgyév év végi beszámolója alapján készült.
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a válasz valójában az Szt. 141. §-ának előírásaiból következik. Az egyértelműség érdekében tételezzük fel, hogy a vagyonmérleg-tervezeteket a 2001. december 31-i mérleg és eredménykimutatás adatai alapján készítették el, a beolvadás cégbírósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Pótolható-e a könyvvizsgálat?

Kérdés: Egyszemélyes kft. 50 százalékos üzletrészeladását a cégbíróság nem jegyezte be. Így utólag derült ki, hogy mégis könyvvizsgálatra kötelezett. Pótolható-e utólag a könyvvizsgálat? Milyen szankciói vannak a mulasztásnak?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 41. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint: az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál kötelező könyvvizsgáló választása. Az Szt. 155. §-ának (6) bekezdése szerint: ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfőbb szerve köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Utólagos osztalékfizetés

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt.-nek 1992-től van adózott eredménye. A tagok soha nem vettek ki osztalékot. Lehet-e utólag osztalékfizetés?
Részlet a válaszából: […] Az egyszeres könyvvitelt vezető bt. – az új Szt. 114. §-a szerint – az eredménylevezetésbe köteles beállítani mind a tárgyévi, mind az előző években ki nem osztott adózott eredményéből kifizetni jóváhagyott összeget, betartva az új Szt.-ben előírt osztalékfizetést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Éves beszámoló elfogadása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. Az egyik tulajdonos elfogadja az éves beszámolót, a másik nem. Mi történik ilyenkor, hiszen a taggyűlés nem fogadta el az éves beszámolót? Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 153. §-ának (1) bekezdése szerint: "a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott ...éves beszámolót... az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelésnek a tulajdonos könyveiben való megjelentetésével, kimutatásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 18. számában a 342. kérdésre adott válaszban. Hangsúlyoztuk, a kérdésre nem csak egy válasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 47. §-ának (1)–(2), (4) és (9) bekezdése, 49. §-ának (3)–(4) és (6)–(7) bekezdése, illetve 50. §-ának (1)–(2) bekezdése választ ad arra, hogy mi a részesedés bekerülési értéke vásárláskor, alapításkor, külső tőke bevonásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
1
…
19
20
21