2200 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés:

A megrendelő egy meglévő ingatlanjának felújítása érdekében kötött generálkivitelezői vállalkozási szerződést egy vállalkozóval. E vállalkozási szerződés keretén belül a vállalkozó jogosult részszámlák kiállítására az egyes teljesítési mérföldkövekhez a vállalkozási szerződésben rögzített feltételek megvalósulása esetén. Az egyik részszámlához tartozó teljesítési feltétel a vállalkozó által legyártott és/vagy beszerzett, de későbbiekben beépítendő anyagoknak a vállalkozó raktárában való elhelyezését tartalmazza. Ezen anyagok tulajdonjoga a legyártások/beszerzések teljesítése alapján kiállított számla vállalkozó részére történő kifizetésével száll át a megrendelőre. Az anyagokat a vállalkozó azok beépítéséig tárolja. A megrendelő az így beszerzett anyagokat beszerzéskor számvitelileg hogyan számolja el? Azonnal a befejezetlen beruházási számlára könyvelheti, vagy pedig először készletre veszi, és csak az anyagok tényleges beépítésekor kerülhet azok bekerülési (beszerzési) értéke a befejezetlen beruházások közé?

Kérdés: Telket vásároltunk 2025. 03. 10-én. A telken építési beruházást kezdtünk 2025. 04. 14-én. 2025. 04. 14-én az illetékről a határozat nem került kibocsátásra. Így a jogszabály szerinti mértékkel, az adásvételi szerződésben kitett vételár alapján az illetéket kiszámítottuk és előírtuk: T 16 – K 455. A telket üzembe helyeztük (használatba vettük) a beruházás megkezdése napjával: T 122 – K 16 (vételár+számított illeték). Az üzembe helyezést követően megérkezett a NAV-határozat, mely alapján a kiszabott illeték jelentősen eltér az általunk számított illeték összegétől. A határozat ellen fellebbezést nyújtottunk be a fellebbezési illeték megfizetésének 2025. 09. 26. napjával. A számított illetéket a jogerőre emelkedés napjával módosítottuk: T 455 – K 16, illetve T 16 – K 122. Mivel az ügy során felmerült fellebbezési illeték és az ügyvédi munkadíj az üzembe helyezést követően merült fel, így azokat költségként számoltuk el. Helyes-e a fenti elszámolási mód? Helyes-e a fellebbezési illeték hatósági díjként, az ügy során felmerült ügyvédi munkadíj egyéb szolgáltatás jogcímén történő elszámolása? A fellebbezési illeték, ügyvédi díj, továbbá az esetlegesen felmerülő ügyvédi és perköltség része-e bekerülési értéknek abban az esetben, ha azok az üzembe helyezést megelőzően merültek fel?

Kérdés: Egyéni vállalkozó bizalmi vagyonkezelési szerződést kötött az egyéni vállalkozás tulajdonát képező ingatlanokra, járművekre, ahol a vagyonkezelő és a vagyonrendelő is az egyéni vállalkozó.
1. Az egyéni vállalkozónál ezeket a tárgyi eszközöket ki kell vezetni a könyvelésből? Ha igen, mikori dátummal? Amikor bejegyezték a tulajdoni lapra, vagy a szerződés keltének dátumával?
2. Milyen könyvelési lépések vannak a pénztárkönyvben ezzel a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban?
3. Áfafizetés terheli ilyenkor az egyéni vállalkozást ezekre az ingatlanokra és járművekre?
4. Ha el szeretné majd ezeket a járműveket/ingatlanokat adni, akkor ki állítja ki a számlát?

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely személyautókat lízingel nyílt végű pénzügyi lízing keretében, majd ezeket a személyautókat bérbeadással hasznosítja. A bérbeadás 1-1,5 évig tart. Majd a bérbeadások lejárnak, és a társaság szándéka az, hogy ezen gépjárműveket értékesíti, ezért a lízinget lezárja, és megvásárolja a személyautókat. Helyesen jár-e el a társaság, ha ezen gépjárműveket átsorolja a készletek közé akkortól, amikortól a szándéka nem ezen gépjárművek bérbeadása (és nem is bérbeadással vagy saját használattal hasznosulnak), hanem az értékesítése? (A számviteli politikában is így szabályozná.) Ez azért fontos, mert ha nem helyes a készletek közé átsorolás, akkor az értékesítés egyéb bevétel lenne (nem számolva azzal, hogy az értékesítésnek az eredményét kellene egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként elszámolni), és nem értékesítés árbevétele? Vagy ha ez így nem szabályos, akkor hogyan jár el helyesen a társaság?

Kérdés: Termelővállalatunk villamos energia végső felhasználójaként energiaszolgáltatótól vásárol energiaszármazási garanciát annak igazolására, hogy az adott mennyiségű, általa felhasznált villamos energia megújuló energiaforrásokból, illetve károsanyagkibocsátás-mentes forrásból származik. Ezt a tételt hogyan kell helyesen könyvelni?

Kérdés:

Van két kft., kapcsolt vállalkozások. Ez egyik át akar adni a másiknak 1 Mrd Ft piaci értékű tárgyi eszközt. Mindkét cég a Tao-tv. hatálya alá tartozik.
Három variációban gondolkodnak:
a) Tényleges piaci áron történik az eladás – ez számvitelileg, adóügyileg rendben van.
b) Ingyenes eszközátadás.
– A 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 67. §-a értelmében nem követel semmilyen áfát, illetve nem ellentétes a jogszabállyal, ha eltérnek a piaci értéktől.
– A fogadónál 1 Mrd Ft eszközérték-beruházás lesz, PIE-vonzattal az egyéb bevételen keresztül (1 Mrd), Écs alapján visszavezetésre kerül folyamatosan.
– Az átadónál kivezetés (persze lehet, hogy 1 Mrd Ft-nál kisebb összeg a nyilvántartás szerinti érték) – egyéb ráfordítás.
– Fontos kérdés a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul?
c) 0 és 1 Mrd Ft közötti értéken történne az eladás – az áfa a számla alapján kerül felszámításra [lásd a b) pontot is].
– A befogadónál csak a számla alapján lesz beruházási érték?
– Esetleg piaci értéken kellene a beruházást állományba venni a szállítókkal szemben és PIE-vel/egyéb bevétel/d szemben?
Gondolunk egy végletekig kiélezett helyzetre is, hogy ha 1 Ft-ért adja el, vagy ha ingyenesen adja át – micsoda jelentős különbség. Hiszen 1 Ft híján 1 Mrd Ft az „ajándék”. Itt is kérdésként merül fel a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul? Illetve felmerült a b) és c) pont kapcsán az esetleges illetékfizetés kérdése is.

Kérdés: A távozó vezető tisztségviselő (továbbiakban: megbízott) tanácsadó megbízási szerződést kötött a gazdasági társasággal. A megbízott a feladatait ingyenesen látja el. A felek megállapodása alapján a megbízott jogosult a megbízás időtartama alatt a gazdasági társaság egyik kijelölt személygépkocsiját személyes célra használni, a használattal kapcsolatos általános költségek – így különösen a bérleti díj, az üzemanyagköltség, az adóelszámolás és a szervizelés – viselése a társaságot terheli. Az lenne a kérdésem, hogy hová kell könyvelni a személygépkocsi fenntartási költségeit? Személyi jellegű ráfordításként kell könyvelni – mert a tanácsadásért cserébe állja a társaság –, vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásként – mert a társaság személygépkocsijának fenntartási költsége? A természetbeni juttatás után az adókat megfizetjük. Ugyanez a kérdés merült fel az új vezető tisztségviselő részére bérelt lakás elszámolásakor. A gazdasági társaság bérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel, mert a vezető tisztségviselő személyes munkavégzése szükséges, és a társaság székhelyétől – amely a munkavégzés helye – 170 km-re lakik. A vezető tisztségviselő az érintett településen nem rendelkezik 50%-ot meghaladó tulajdoni vagy haszonélvezeti joggal rendelkező lakóingatlannal. Személyi jellegű ráfordításként vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni a felmerült bérleti díjat? A természetbeni juttatás után az adókat megfizetjük.

Kérdés: Egy kft. két belföldi magánszemély tulajdonosának egyike 2025 szeptemberében értékesítette adásvételi szerződéssel a kft.-nek a saját autóját. Az autó paraméterei: elektromos szgk., 230 kW, környezetvédelmi besorolása: 5E.
Jól gondolom-e:
– Ez tisztán elektromos autó, és ezért 2026. 12. 31-ig cégautóadó alóli mentesség vonatkozik rá? (Vagy 2025. 01. 01-től már ezen autók után – mivel a kft. ezt 2025. szeptemberben vásárolta meg a magánszemélytől – fizetni kell a cégautóadót?)
– Gépjárműadót sem kell az ilyen autó után fizetnie a cégnek?
– Illetve, ha egyszer értékesíti a cég ezen tárgyi eszközként nyilvántartott autóját, azt áfamentesen fogja számlázni az Áfa-tv. 87. § c) pontja alapján?

Kérdés: A magyarországi székhelyű energiakereskedő társaság földgázt szerez be és értékesít Ausztriában. A földgáz fizikai értelemben nem kerül Magyarországra. Áfa szempontjából regisztráció szükséges? A számvitelben való elszámolását kérdezem, mind az árbevétel, mind a beszerzési érték tekintetében: egyéb árbevétel, exportárbevétel-elábé?

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakul. A leltárban szereplő eszközök és kötelezettségek mind a kft. tulajdonába kerülnek. Az eszközök között tárgyi eszköz, árukészlet, valamint vevői követelés van kimutatva, a kötelezettségek között jelentős összegű, árubeszerzési célú szállítói tartozás szerepel. A kérdéseim az egyéni vállalkozási tevékenység lezárásához, az adóbevallások elkészítéséhez kapcsolódnak.
1. A megszűnő EV rendezetlen vevői és szállítói számláinak áfatartalma szerepel a leltárban és a nyitó mérlegben. Az ezen számlákban szereplő áfa bevallása és pénzügyi rendezése a kft. feladata?
2. A leltárban szereplő árukészlet értékéből csak a korábban költségként elszámolt, kiegyenlített készlettel kell megnövelni a megszűnő vállalkozás bevételét, vagy a teljes készletértékkel, pénzügyi rendezettségtől függetlenül?
3. Azt gondolom, hogy az átadott nyitott vevői követelések nettó értékét mint adóköteles bevételt a megszűnő egyéni vállalkozónak figyelembe kell vennie a bevételei között. Az Szja-tv. 49/A § (4) bek. b) pontjának értelmezésében segítséget kérek: „az egyéni cég tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni”. Mit kell érteni ez alatt?