722 cikk rendezése:
441. cikk / 722 Légkondicionáló a bérleményben
Kérdés: A kft. lakást bérel iroda céljára magánszemélytől. A kft. 2008-ban légkondicionáló berendezést vásárolt és szereltetett be a lakásba, amelyet saját beruházásként számolt el, aktivált, az időarányos értékcsökkenési leírást elszámolta, az áfát visszaigényelte. Helyes-e az elszámolás, jogos-e az áfa visszaigénylése?
442. cikk / 722 Megbízás alapján végzett tevékenység elszámolása
Kérdés: A szolgáltató társaság a megbízó (ügyvédi iroda) teljes körű adminisztratív, titkársági, gazdasági, szervezési munkáinak ellátására létrejött vállalkozás. A szolgáltató mint egy "háttérszolgáltató" látja el, koordinálja a megbízó tevékenységét biztosító, a működése során felmerült operatív feladatokat, esetenként harmadik cég bevonásával. Keletkeznek olyan költségek, amelyek a megbízó alkalmazásában lévő személyekkel kapcsolatosan merülnek fel, melyeket a szolgáltató számol el a saját nevére kiállított számla alapján. A megbízó és a szolgáltató éves elszámolásban állapodtak meg, a szolgáltató komplett szolgáltatáscsomagként hárítja át a megbízóra a felmerült költségeket. (Év közben előleget fizet a megbízó.) A fellelhető dokumentumok alapján megállapítható, hogy milyen költségek merültek fel a megbízással kapcsolatosan, de azokat a könyvelésen belül nem különítik el. Elszámolhatóak-e a szolgáltató munkavállalói közé nem tartozó, a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségek a szolgáltatónál? Adóznia kell-e a szolgáltatónak a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségei után? Ki minősül kifizetőnek, kit terhel a megbízó alkalmazottai részére nyújtott természetbeni juttatások után adófizetési kötelezettség?
443. cikk / 722 Nyílászárók helyszíni beszerelése
Kérdés: A kft. nyílászárók forgalmazásával foglalkozik. A nyílászárókat megvásárolja, majd a helyszínen beszereli. Ebben az esetben a nyílászáró könyvelhető az eladott áruk beszerzési értékeként, az elhelyezés pedig szolgáltatásként?
444. cikk / 722 Akkreditációs díj aktiválása
Kérdés: Szakközépiskolánk interaktívtábla-használati felnőttképzési programját akkreditáltatta. A program akkreditációs díja 70 E Ft. Ki lehet-e mutatni a program akkreditációs díját a vagyoni értékű jogok között?
445. cikk / 722 Engedmény után visszatérítés?
Kérdés: Köthető-e olyan szerződés a vevőkkel, amelyben rögzítjük, vásárlásaik során a bolti árnál kedvezőbb áron vásárolhatnak, amennyiben a tárgyév folyamán elérnek egy – általunk meghatározott – bizonyos értéket? Ha ezt nem teljesítik, a teljes nettó áruforgalom alapján kötelesek lesznek visszatéríteni a megelőlegezett engedményt. Minek minősül ez számviteli és adójogi szempontból?
446. cikk / 722 Fuvarköltség lehet-e elábé?
Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.
447. cikk / 722 Különbözet szerinti adózás – használt gépjármű esetén
Kérdés: Ügyfelem használt gépjárművek forgalmazásával foglalkozik. Ez irányú értékesítéseire az Áfa-tv. 214-227. §-a szerinti adózási módot választotta. A megvásárolt gépjárművekre a társaság költ, azaz javíttatja (kis értékű javítások, mosatás, akkumulátorcsere, vizsgáztatás stb.), alkatrészeket vásárol. Ezen igénybe vett szolgáltatások, beszerzések áfáját a cég nem vonja le. Értékesítéskor a különbözeti áfa számítása során az eladási árat csökkenti a jármű beszerzési árával, valamint a járműre "ráköltött" igénybe vett szolgáltatások, alkatrészek beszerzési értékével. Tehát például megvásárol egy használt gépjárművet nem adóalanytól 1 M Ft összegért, majd rákölt még 100 E Ft-ot, ezt követően pedig értékesíti 1,2 M Ft-ért. Ebben az esetben az áfa számítását a vállalkozás árrése, azaz a 100 E Ft alapján végezzük el, tehát a 100 E Ft után fizeti meg a vállalkozás az áfát. Álláspontom szerint a jármű beszerzési árában a számviteli törvény 47. §-a szerint figyelembe vesszük az "eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összegét", így az Áfa-tv. 215. §-ának b. pontja szerinti beszerzési ár nem csak a jármű viszonteladójának megtérített összeget tartalmazza. Ha nem így járnánk el, akkor véleményem szerint duplán adóztatná a törvény az ilyen értékesítéseket. Önöknek mi az álláspontjuk?
448. cikk / 722 Vízterhelési díjat terhelő beruházás
Kérdés: A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (Ktd.) 15. §-a alapján – 50%-os vízterhelésidíj-kedvezménnyel élhet a felszíni vizet közvetlenül terhelő vízterhelést csökkentő beruházást megvalósító beruházó a beruházás kivitelezése időtartama alatt évente időarányosan, de legfeljebb 5 évig, – a díjfizetéssel kapcsolatos vízminőségi és mennyiségi mérőműszerek beszerzési értékének 80%-át a díjfizetésre kötelezett a beszerzés évében a fizetendő díjelőlegből vonhatja le. Társaságunk eddig a második lehetőséggel élt. Helyes-e, ha a vízterhelésidíj-előlegből levonjuk a mérőműszerek beszerzési értékének 80%-át, és ezt az összeget negyedévenként bevalljuk és megfizetjük a hatóságnak? Év végén az éves kötelezettség összegéből levonjuk a mérőműszerek beszerzési értékének 80%-át, és az így kiszámított éves díjfizetési kötelezettséget könyveljük az egyéb ráfordítások között? A műszerbeszerzést tárgyi eszközként kezeljük? Az 50%-os díjkedvezmény vonatkozásában társaságunk nem végzett még beruházást, de tervezi azt. Hogyan kell majd könyvelni azt?
449. cikk / 722 Kiszerelés költségei
Kérdés: A kht. új tevékenységként étolaj-kiszereléssel foglalkozik. Az étolaj nagy mennyiségben, tartályokban érkezik. A flakont, a kupakot vásároljuk, a címkét saját nyomdánk állítja elő. Az étolaj a technológiai sorba beépített szűrés után az olajtöltő gépsor segítségével kerül a flakonokba, majd címkézésre és végül egységrakat-csomagolásra. Az étolaj ebben az esetben alapanyag vagy áru? Ha alapanyag, akkor késztermék lesz belőle? Kalkulációs lap készüljön róla? Ha az étolaj áru, a kupak, a flakon, a címke, valamint az egységrakat-csomagolás költsége minek minősül? Az étolajat jelenleg a kiskereskedelmi bolthálózatunkban, a saját vendéglátóegységeinkben értékesítjük, illetve használjuk fel. Később más boltoknak is értékesítünk. A számviteli politikánk és az önköltség-számítási szabályzatunk szerint a kiszerelőüzemben felmerült önköltséget a termék átadásakor a boltokra és a vendéglátóegységekre kell terhelni. Ha az étolaj áru, akkor hogyan kell ezt könyvelni? A társaság csak az 5. számlaosztályban könyvel.
450. cikk / 722 Tervezési díj elszámolása
Kérdés: A generálkivitelező cég által tervezési díj címén kifizetett összeg könyvelhető-e az eladott áruk beszerzési értékeként? És levonható-e a különadóalapból?
