Sikerdíj elszámolása

Kérdés: Társaságunk a pályázati anyagot külső céggel íratta meg. A szerződésben sikerdíjként az elnyert támogatási összeg 2%-át határoztuk meg. A sikerdíj a kifizetés évében költségként elszámolható? A pályázatban megjelölt gépek beszerzésében a pályázatíró nem vett részt. Helyesen gondolom, hogy a sikerdíj nem része a tárgyi eszközök bekerülési értékének? És nem kell aktiválandó összegként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a kérdező alapvetően téved asikerdíj minősítésében. A kérdésben leírtakból az következik, hogy a pályázati anyagsikeres megírásáért fizették ki az elnyert támogatási összeg 2 százalékát.Persze az is lehet, hogy külön is fizettek a pályázat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Lakásépítéshez felvett hitel kamata

Kérdés: A kft. társasházi lakások építésével foglalkozik. Az építkezést hitelből finanszírozza. A hitel után fizetett kamat beletartozik-e a lakások önköltségi árába?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján abekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez,előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvételeután az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Leltárkülönbözetek elszámolása

Kérdés: Társaságunknál a leltározás alkalmával az adminisztrációs hibák miatt keletkezett leltárkülönbözetek közül a számítógépes rendszer a többleteket a 98., a hiányokat a 86. számlaosztályba könyveli. Adminisztrációs hiba esetén össze lehet-e vezetni a hiányt és a többletet, mert ez fontos lehet a jövedelemminimum számításánál?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az adminisztrációs hibákmiatt keletkezett leltárkülönbözeteket nem az egyéb ráfordítások, illetve arendkívüli bevételek között kell elszámolni, azok összegével az elszámoltköltséget (vásárolt anyagnál az anyagköltséget), az eladott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Agrár de minimis támogatás

Kérdés: Ügyfelem rendelkezik egy adott nyúlfajta tenyésztésének és értékesítésének jogával, de nem rendelkezik az állattartáshoz szükséges eszközökkel. Tulajdonában vannak az apaállatok, amelyeket kihelyez tartásra. A tartás költségeit, valamint a szaporítóanyag (nyúlsperma) kezelésével kapcsolatos költségeket a szerződő felek számlája alapján igénybe vett szolgáltatásként könyveli. A szaporítóanyag az ügyfelemé, ezért nem fizet, átveszi, majd egy részét értékesíti. A másik részét átadja olyan szerződő félnek, aki rendelkezik anyaállattal. A keletkező szaporulatot ügyfelem visszavásárolja növendéknyúl-áron, és mint fajtanyulat (leendő tenyészállat) értékesíti tovább. Kérdéseim: A szaporulat visszavásárlását helyes-e elábéként könyvelni? Tekinthető-e ügyfelem tevékenysége mezőgazdasági tevékenységnek a de minimis támogatások szempontjából, hiszen valójában saját maga nem folytat állattenyésztést, csupán az állatok és a szaporítóanyag értékesítését végzi?
Részlet a válaszából: […] A Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokravaló alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK (2006. december 15.) bizottságirendeletet (de minimis rendelet) – többek között – nem alkalmazhatja aSzerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Szellemi munka apportálása

Kérdés: A kft. kb. 20 éve szótárkészítéssel és -kiadással foglalkozik, amely "termék" állandó "karbantartás"-t, szerkesztést igényel. Ezt a kft. tagja (vezetője) végzi, amelyért semminemű munkavégzésre irányuló jogviszony alapján jövedelmet nem vett fel. Ezt a szellemi munkáját most tőkésíteni kívánja, apportként vinné be a társaságba azt az értéket, amit ez idáig a cég bevétele elérése érdekében végzett. Bevihető-e, és ha igen, milyen jogcímen? Az apport értékének elfogadásához milyen számítási anyag kell? Kell-e könyvvizsgálóval hitelesíteni? Az Szja-tv. alapján hogyan lehet megállapítani az apport beszerzési értékét? Mivel lehet azt dokumentálni, ha nem állnak rendelkezésre a magánszemély nevére szóló számlák, szerződések, bizonylatok?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján a nem pénzbelihozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshozfűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog lehet. Ebből az következik, hogyapportálni lehet a vagyoni értékkel rendelkező szellemi terméket, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Tőzsdei részvények adásvétele

Kérdés: Magánszemély tőzsdei részvényt ad és vesz. Az árfolyamnyereség megállapításánál hogyan kell a bekerülési értéket megállapítani, ha többször és többféle áron történt a beszerzés, majd ezt követően az eladás? Magánszemély is választhat a cégeknél használható készletérték-megállapítási lehetőségek közül?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a válasz röviden az, hogy az nemalkalmazható.Az Szja-tv. 67. §-a (9) bekezdésének aa) alpontja szerint azárfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásábanaz értékpapír megszerzésére fordított érték tőzsdei ügyletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Garancia kiterjesztése

Kérdés: Az áruhoz tartozó garancia kiterjesztése az áru beszerzési értékét növeli? Ez lehet 1-2 év. Ennek függvényében változik az ár. Ha külön számlázzák, a bekerülési érték része? Tárgyi eszköznél aktiválandó?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a kérdést kissé pontosítani kell. Az eladónálértelmezhető az áruhoz kapcsolódóan a garancia kiterjesztése. Az eladó agarancia kiterjesztése miatti magasabb eladási árat árbevételként köteleselszámolni, függetlenül attól, hogy azt az áru magasabb eladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Hitelből vásárolt részvény járulékos költségei

Kérdés: Ha egy kft. hitelből vásárol részvényt, akkor a felmerülő járulékos költségeket és a hitelkamatot költségként kell-e könyvelni, vagy a részvény bekerülési értékét kell-e azokkal növelni? A megvásárolt részvényt a 171-es számlára könyveltük.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése alapján a részvénybekerülési (beszerzési) értéke vásárlásakor a részvényért fizetett ellenérték(vételár). Abban az esetben, amikor egy adott társaság részvényét (részvényeit)úgy szerzi meg a vevő, hogy ezzel a vásárlással az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Tartozék termelőgépre

Kérdés: Van egy termelőgépünk, amelyre vettünk egy automata színcserélőt. Aktiválhatjuk-e azt a meglévő termelőgépünk hátralévő idejére? A gépet 2004-ben vettük, 10 százalék értékcsökkenést számolunk el évenként. Eddig eltelt már 4 év, az új gépre az értékcsökkenést a fennmaradó 6 évre számolnánk el. Ez lehetséges?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt – mivel több megoldás is lehetséges -tisztázni kell:A termelőgépen eddig nem volt színcserélő, most vettek egy automataszíncserélőt, – amelyet csak annál az egy gépnél lehet használni, ezesetben az automata színcserélő beszerzését beruházásként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Szoftver minősítése

Kérdés: A szoftver számvitelileg termékként (anyag) vagy szolgáltatásként kezelendő? Ha beszerzünk egy egyéves használati joggal értékesített szoftvert, azt anyagként vagy szolgáltatásként kell könyvelni? Ha kereskedőként értékesítünk "dobozos" szoftvert, akkor annak beszerzési értéke elábé vagy közvetített szolgáltatás? A kereskedő a szoftver értékesítéséről kiállított számlájában Vtsz.- vagy Szj-számot tüntessen fel?
Részlet a válaszából: […] A szoftver számviteli minősítésénél az Szt. 25. §-a (6) és(7) bekezdésének előírásaiból indokolt kiindulni. Ez szerint:– a szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermékmegszerzése a szellemi termékek közé sorolandó (ez esetben a szoftvertermék tulajdonjogáta vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.
1
45
46
47
73