Könyvállomány nyilvántartása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető magánfőiskola folyamatosan fejleszti könyvtárát, amelyhez állami támogatást is kap. A könyvállomány évente 1-2 ezer kötettel nő, ugyanakkor a rendszeres használat miatt belátható időn belül elhasználódik. Az egyedi mennyiségi és értékbeni nyilvántartás megoldhatatlan feladat. Kérdéseink: a könyvbeszerzést hol kell nyilvántartani? Milyen módszerrel vagy technikával oldható meg az állomány értékének csökkentése? Elfogadható-e a csoportos nyilvántartás? Évenként a meglévő állományra 10 százalék értékvesztés elszámolása helyes-e?
Részlet a válaszából: […] A választ a közel 30 éve hatályos jogszabály, a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról szóló, 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet adja meg.Az együttes rendelet 2. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címke:

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert számos részlete arra utal, hogy a gyakorlatban a vonatkozó számviteli, adózási szabályokat, esetenként a Ptk. előírásait is figyelmen kívül hagyva fizetnek a vállalkozások egymásnak, és ötletszerűen veszik figyelembe ezeket a kifizetéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
Kapcsolódó címke:

Irodaként használt lakás áfája

Kérdés: Társaságunk iroda céljára vásárolt lakást kíván eladni. Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettsége? Hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az áfakötelezettség kapcsán közömbös, hogy az ingatlant milyen célra használták, az adójogi megítélést egyedül az határozza meg, milyen elnevezéssel szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 21. pontja alapján lakóingatlanon a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
Kapcsolódó címkék:    

Tárgyi eszköz selejtezése

Kérdés: Egyéni vállalkozó tárgyi eszközeit selejtezheti-e, és milyen formában?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. nem tartalmaz tiltó rendelkezéseket a tárgyi eszköz selejtezésére vonatkozóan. A törvény 5. számú melléklete arról rendelkezik, hogy a tárgyi eszközök, a nem anyagi javak és az 50 ezer forint beszerzési értéket meghaladó készletek selejtezéséről jegyzőkönyvet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
Kapcsolódó címkék:  

A támogatás és a bekerülési érték

Kérdés: A kapott géptámogatást bevételként számoljuk el. Az értékcsökkenést a bekerülési értékből, vagy a támogatással csökkentett összegből kiindulóan kell-e elszámolni? A választ a következő adatok felhasználásával kérjük megadni: a traktor bekerülési értéke 5000 E Ft, a támogatás 1250 E Ft, az értékcsökkenés mértéke 14,5 százalék.
Részlet a válaszából: […] A választ egy megjegyzéssel kezdjük: a kérdésben leírtak alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy a kérdező helyesen számolja-e el a géptámogatást rendkívüli bevételként, mivel a traktorbeszerzéshez mezőgazdasági fejlesztési támogatás is kapcsolódhat, amit viszont a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
Kapcsolódó címke:

Lebontott tárgyi eszköz vételének elszámolása

Kérdés: Az eladó cég eddigi üzemi tevékenységét megszüntette. Az üzemi tevékenység végzéséhez használt berendezés egy részét eladja azzal a feltétellel, hogy a berendezést a vevő cég lebontja, és az eladó telephelyéről elszállítja. A számlán tárgyieszköz-értékesítés szerepel. A vevő cég könyvelheti-e az így számlázott beszerzést anyagvásárlásként, ha az elbontott eszközt csak hulladék anyagként tudja hasznosítani?
Részlet a válaszából: […] A vevő a számla alapján köteles az eszközbeszerzést könyvelni, természetesen figyelemmel az Szt. 23. §-a (4) bekezdésében foglaltakra, mely szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett vagy a forgóeszközök közé sorolni. Ezen besorolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
Kapcsolódó címke:

Anyavállalattal szembeni kötelezettség kiegyenlítése a fióktelepnél

Kérdés: A kft. az anyavállalat termékeit Magyarországon forgalmazza. Társaságunk az anyavállalattal szembeni kötelezettségét az anyavállalat magyarországi fióktelepe felé rendezi átutalással. Ezeket az átutalásokat havonta az anyacéggel kompenzáló levélben számolják el. Helyes-e ez az eljárás? A beérkezett termékeket a teljesítéskori devizaárfolyamon könyvelik. A fióktelephez történő átutaláskor milyen árfolyamot kell használni? A fióktelep forintban egyenlíti ki a belföldi szállítók számláit.
Részlet a válaszából: […] A Fióktv. 2. §-ának b) pontja szerint: "A fióktelep a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
Kapcsolódó címkék:  

Bizományba adott áruk értékének meghatározása

Kérdés: A társaság bizományosi konstrukcióban értékesíti az árut. Amíg a bizományos kisebb forgalmat bonyolított le, addig a bizományba átadott áruk értékét, a bizományból történő értékesítés eladott áruk beszerzési értékét (elábéját) minden gond nélkül meg tudtuk állapítani. Partnerünk forgalma megnövekedett, ezért készleteit raktárprogrammal kívánja nyilvántartani. A program azonban nem adja meg a bizományba adott áruk értékét, csak az értékesített áruk beszerzési értékét. Háttérinformációként mennyiségben nyilvántartja a bizományosnak átadott árukészletet, de azt a vállalkozás saját raktárában lévő készletként kezeli. (Értékesítéskor a háttérkészletből veszi le a mennyiséget, az elábét viszont saját raktárból történő értékesítésnek tekinti.) Elfogadható-e ez a módszer? A főkönyvi könyvelésben értékben nem tudjuk követni a bizományosnál lévő árukészlet alakulását.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakra nem lehet egyértelműen és határozottan sem igennel, sem nemmel felelni, mert a kérdésből nem derül ki, hogy a bizományos bekapcsolásával lebonyolított értékesítés mennyire felel meg a Ptk. szerinti bizománynak.Ha a kérdésben szereplő bizományos a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Éves szintre számított átlagár használata

Kérdés: Szövetkezetünk olyan számítógépes készletnyilvántartó programot alkalmaz, amely a benzinkútnál vásárolt üzemanyag-zárókészlet értékéhez a beszerzési átlagárat az évi összes beszerzési érték és az évi összes beszerzett mennyiség hányadosaként számolja ki. Erőteljes árcsökkenés miatt a program által – az előbbiek szerint – kiszámított átlagár mintegy 15 százalékkal magasabb volt, mint az év végi tényleges beszerzési ár. Az adott készletet milyen értéken szerepeltessük a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a vásárolt készleteknél bekerülési érték az Szt. 47-50. §-ai szerinti tételekkel meghatározott bekerülési érték, vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.
Kapcsolódó címkék:  

A kimenő és bejövő számlák könyvelése év végén

Kérdés: Könyvvizsgálónk észrevételezte, hogy nem megfelelően könyveljük év végén a kimenő számlákat. Véleménye szerint azokat a számlákat, ahol a teljesítés már 2001-ben megtörtént, de a számlát csak 2002-ben állították ki, nem lehetett volna 2001. évre könyvelni, ott az árbevételt az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben kell elszámolni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Röviden a válasz: tévedett a könyvvizsgáló, az általa javasolt módszer ellentétes az Szt. előírásaival.Az Szt. 72. §-a szerint az árbevételt a szerződés szerinti teljesítés időszakában, a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.
Kapcsolódó címke:
1
65
66
67
76