770 talált cikk a beszerzési érték kifejezésre

Kérdés: Társaságunk külföldről behozott vasanyagból eszközöket állít elő, amelyeket visszaszállítunk külföldre. A gyártásból visszamaradt, még felhasználható anyagokat készletre vettük, és időbelileg elhatároltuk. A visszamaradt anyag egy részét értékesítettük, más részét belföldi munkákhoz felhasználtuk. Az értékesítésről számla készült (T 381 – K 9891), kapcsolódó tételként könyveltük az anyagfelhasználást (T 5114 – K 211). Kell-e könyvelni az időbeli elhatárolás megszüntetését? A saját felhasználást belső bizonylat alapján könyveljük (T 5114 – K 211), megszüntetve az időbeli elhatárolást is (T 4833 – K 9891). A saját felhasználásnak van-e áfavonzata?

Kérdés: Cégünk éves beszámoló készítésére kötelezett. Készletvezetési kötelezettségünk nincs. Milyen módon kell a selejtezés értékét meghatározni az év közben beszerzett és megsemmisült készletekre vonatkozóan? Úgy gondolom, mivel nincs nyilvántartási kötelezettségünk, a selejtezett készlet bekerülési (beszerzési) értéke a költségek között számolandó el.

Kérdés: A kft. nyílászárókra felszerelhető, automatikusan működő, távvezérelt redőnyök mozgatására alkalmas motorokat, s az ehhez szükséges tartozékokat forgalmaz. A külföldi partner a termék megismertetése érdekében rendszeresen küld az aktuális motorokból árumintákat, valamint alkatrészeket, bemutatótáblákat. Az árumintákat térítés nélkül átvett eszközként mutatjuk ki a 2. számlaosztályban. Az elhasználódott, a használat során elkopott árumintákat selejtezzük, a ráfordításként elszámolt összeget a halasztott bevétel megszüntetésével ellentételezzük. A bemutatódarabok egy része egy évnél hosszabb ideig is szolgálhatja a vállalkozási tevékenységet, bekerülési értékük viszont nem haladja meg az 50 ezer forintot. (A tárgyi eszközkénti nyilvántartás viszonylag nehéz!) Helyes-e, hogy a kft. ezen eszközöket a forgóeszközök között mutatja ki? A szállítási költség növeli-e ezen termékek értékét, ha a kft. az átadó által meghatározott vámértéken tartja nyilván azokat?

Kérdés: Mit jelent az eszközök és források leltára a zárás folyamatában? Hogyan kell azt mindenre kiterjedően végrehajtani?

Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?

Kérdés: Ha társaságunk a számviteli szabályoknak megfelelően az értékcsökkenést a maradványértékkel csökkentett beszerzési érték után számolja el, és így az amortizációs kulcsok eltérnek a Tao-tv.-ben megadottaktól, akkor a társaságiadó-alapot csökkentő tételnél is a maradványértékkel csökkentett beszerzési ár után kell a Tao-tv.-ben meghatározott kulcsokkal számolni?

Kérdés: Egy havimagazin szerkesztésével és kiadásával foglalkozó kft.-nek a nyomda számlázza az előállított terméket mint termékértékesítést, amelyet a kft. bizományos értékesítésként továbbszámláz a lapterjesztő társaságnak. A kft. az előállított magazinokat készletre veszi, az értékesítés után elábét, az eladatlan példányok után értékvesztést számol el, illetve hulladékértéken értékesíti. Helyes-e ez számvitelileg?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó számláján kulcsmásolást tüntet fel, holott tőle kulcsokat kapunk, s az ellenértéket anyagköltségként számoljuk el. Helyesen járunk el?

Kérdés: 2002-ben jó évet zártunk. A vásárolt gép tárolásával, üzembe helyezésével felmerült költséget az eredmény terhére elszámolhatjuk-e? A nyereségünk elbírná. Van-e arra lehetőség, hogy az üzembe helyezés előtt felmerült költségeket ne az eszköz értékében kelljen figyelembe venni?

Kérdés: Társaságunk importból származó kozmetikai termékek kereskedelmével foglalkozik. Törvényi előírás szerint a forgalomba kerülő termékeknek rendelkezniük kell olyan magyar nyelvű feliratozással, amely a vevő számára tájékoztatást nyújt: tartalmazza a felhasználás módját, a gyártó és forgalmazó nevét és címét, a minőségmegőrzés időtartamát, a KERMI-számot stb. Ezt a címke tartalmazza, amelyet termékeink hátoldalára ragasztunk. A címkével kapcsolatos költségek hol számolhatók el? A címke beszerzése készletre vehető-e?