Bérmunkadíj naptár-előállításnál

Kérdés: Naptárt előállító ügyfelünk a naptár 52 hetének lapjait saját nyomdájában állítja elő. A naptárlapok spirálozását, a naptár speciális kemény kartontartóra történő rögzítését, díszítő betűkkel történő feliratozását és a kész naptár védőborító dobozba helyezését külső vállalkozókkal bérmunkában készítteti el úgy, hogy a spirált, a különféle kartonanyagokat és a díszfestés anyagát is a bérmunkát végző külső cég adja. A bérmunkadíj anyagköltségnek vagy elábénak minősül, esetleg közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A kérdést rövidebben idéztük, mint ahogyan feltették. A kérdésben lévő, Szt.-re történő hivatkozásokat a válasz tartalmazza, az adott esetben a szükséges kiegészítésekkel.Az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése szerint valóban az eszköz értékét növelő bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Gépjármű-kereskedelemben a járművek készletre vétele

Kérdés: Cégünk használt és új gépjárművek kereskedelmével foglalkozik. A gépjárműveket a beszerzéskor nem vesszük készletre, hanem azonnal elszámoljuk az eladott áruk beszerzési értékeként, mivel legtöbbször 1-2 héten belül sor kerül azok eladására. Azokat a gépjárműveket, amelyeket 30 napon belül nem adunk el, készletre vesszük, csakúgy, mint az év végén meglévőket is. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A kereskedelmi áruk nyilvántartásával, könyvelésével a Számviteli Levelek 13. számában a 254-255. kérdésre adott válaszokban foglalkoztunk. A kérdéshez kapcsolódóan a rövid válaszunk az, hogy nem járnak el helyesen. Nagyon fontos számviteli alapelv a következetesség elve....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Térítés nélkül kapott üzletrész

Kérdés: Egy kft. ingyen kapott üzletrészt egy másik kft.-től. Hogyan könyvelendő? Ha rendkívüli bevételként elszámoljuk, levonható-e a társasági adó alapjából?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (4) bekezdése szerint a térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti érték (legfeljebb a forgalmi, a piaci érték). Az Szt. hivatkozott előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Részesedés részletre vásárlása

Kérdés: Szövetkezetünk 2001-ben részvényeket vásárolt részletre. A részvénykönyvben az átvezetés megtörtént. A részvényeket a teljes vételár kiegyenlítéséig az eladó letétbe helyezte. A részletfizetések negyedévenként esedékesek. A vásárolt részvények az adásvételi szerződés időpontjában nyilvántartásba vehetők-e, ha azok teljes vételárát még nem egyenlítettük ki?
Részlet a válaszából: […] Igen. Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerint a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár). Ez az előírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

A le nem vonható áfa utólagos módosítása

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa. Az Szt. 47. §-ának (3) bekezdése viszont külön kiemeli, nem része a bekerülési (beszerzési) értéknek az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Törvényes fizetőeszközként funkcionáló emlékpénz nyilvántartása

Kérdés: Egy vállalkozás arany 20 E Ft-os emlékpénzt vásárolt 28 E Ft-ért az MNB-től. Milyen értéken kell kimutatni? Mivel törvényes fizetőeszköz, felhasználhatja-e névértéken kötelezettségei teljesítésére?
Részlet a válaszából: […] Az MNB által kibocsátott és törvényes fizetőeszközként is funkcionáló 20 E Ft-os emlékpénzt a pénzeszközök között névértéken kell kimutatni, azt a vállalkozás kötelezettségei teljesítésére felhasználhatja. Ilyen esetben az emlékpénz bekerülési értéke (28 E Ft) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: saját készletek felhasználása

Kérdés: Saját termelésű készletek felhasználásánál hogyan lehet kiszűrni a költséghalmozódásokat, ha költségeinket elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban könyveljük? Korábban erre az 57. számlacsoportot használtuk. Milyen 5-ös számlát kell használni a felhasznált saját termelésű készletek, a befejezetlen termelés elszámolásánál, a segédüzemi költségeknek az igénybe vevő ágazatokra történő áttételezésénél?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a költséghalmozódások kiszűrésére 2001 előtt sem lehetett használni az 57. számlacsoportot. A termelőtevékenység során felhasznált saját termelésű készleteket, a befejezetlen termelést, a segédüzemi költségeknek az igénybe vevő ágazatokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: saját boltban vásárolt és saját előállítású termék értékesítése

Kérdés: Saját boltunkban vásárolt és saját előállítású terméket egyaránt értékesítünk, mennyiségi nyilvántartást vezetünk. Hogyan kell könyvelni, ha elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban könyvelünk, és az eredménykimutatást forgalmiköltség-eljárással készítjük el?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a saját boltban egyaránt értékesítenek vásárolt és saját előállítású termékeket is, azokról mennyiségi nyilvántartást vezetnek. Így könnyen megállapítható, hogy vásárolt vagy saját előállítású terméket értékesítettek-e. Ez esetben célszerű a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Franchise-szerződés keretében lebonyolított árubeszerzés

Kérdés: Az rt. vállalta franchise-szerződés keretében, hogy az egyéni vállalkozók, a más cégek által üzemeltetett kiskereskedelmi boltok számára lebonyolítja az árubeszerzést. A szállító cégeknek a megrendelést az rt. adja fel, de a szállítók az árut közvetlenül a boltoknak adják át. A szállítók a számlákon vevőként mind az rt.-t, mind a boltokat feltüntetik. Az áruk bevételezését a boltok végzik. Az áruk ellenértékét a boltok az rt.-nek fizetik ki, az rt. pedig – ettől függetlenül – utalja az esedékes összeget a szállítóknak (a különbözetet a boltokkal szembeni követelésként mutatják ki). Helyes-e ez a gyakorlat? Ha nem, mi lenne a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése szerint: "Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni."A Ptk. hivatkozott előírásából, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Reklámeszköz vagy térítés nélküli átadás?

Kérdés: Cégünk helyesen jár-e el, ha a vendéglátóegységeknek reklámeszközöket (hamutartó, tálca, napernyő) ad át reklámozás céljából, és ezeket reklámköltségként számolja el?
Részlet a válaszából: […] A vendéglátóegységeknek átadott reklámeszközök számviteli elszámolásánál abból kell kiindulni, hogy az átadott eszközök bekerülési értéke anyagköltségként, vagy az eladott áruk beszerzési értékeként, vagy térítés nélküli átadásként számolható-e el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.
1
65
66
67
73