Kis értékű reklámajándék áfája

Kérdés: Kis értékű ajándék-e – az áfa szempontjából – a partnereknek cégünk termékeinek népszerűsítésére alkalmanként átadott reklám ajándék (poháralátét, műanyag és üvegpohár, reklámtáska, kulcstartó, hamutartó, zászló, tálca stb.), ha azok egyedi beszerzési értéke (áfával) nem haladja meg az 500 forintot?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének c) pontja értelmében nem minősül termékértékesítésnek, következésképpen adófizetési kötelezettséget sem keletkeztet a kis értékű ajándék. A kis értékű ajándék fogalmát a következőképpen definiálja a törvény: másnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Milyen módszerrel határozható meg az iparűzési adó (eva)?

Kérdés: Az eva alapján miként határozható meg az iparűzési adó? Ha a bevételi nyilvántartást választó bt. nem kíván az eva alapján iparűzési adót fizetni, akkor hogyan határozhatja meg az adó alapját?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya adóévenként, az adóév egészére választhatja, hogy a hagyományos módszer helyett egyszerűsített módszerrel határozza meg a helyi iparűzési adó alapját. E választását az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény XIII. fejezete tartalmazza az Szt. módosításait (a 230-244. és 323. §-aiban). Nagyon fontos, hogy a módosító rendelkezések 2003. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.
Kapcsolódó címke:

Közös üzemeltetés a kereskedelemben

Kérdés: Két kereskedelmi vállalkozás megállapodást köt ABC-üzlet közös üzemeltetésére. Az egyik vállalkozás magára vállalja az üzemeltetést, a másik biztosítja az árut. Az árrést 30-70 százalékban osztják meg egymás között. Hogyan kell ezt bizonylatolni?Költségátterhelésről van szó vagy szolgáltatásról? Ha szolgáltatás, milyen szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A közös üzemeltetés közös költségeinek számviteli elszámolási szabályai a kérdésben leírt esetben nem alkalmazhatók. A számviteli előírások alapján közös üzemeltetés során az üzemeltető az üzemeltetésben részt vevők részére biztosítja a tárgyi eszköz (például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

A bérmunka díja kereskedőcégnél

Kérdés: Kereskedőcég a nyersanyag vásárlását követően a nyersanyagot bérmunkában feldolgoztatja, és az így előállított terméket értékesíti. Minősülhet-e itt a készletértéket növelő anyagnak, értékesítés után elábénak a bérmunka értéke?
Részlet a válaszából: […] A bérmunka díjának elszámolásával a Számviteli Levelek 32. számában a 632. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk. Itt csak a kérdéshez kapcsolódóan válaszolunk.Az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése szerinti szabályozásból az következik, hogy a bérmunkába adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.
Kapcsolódó címke:

Bérbe adott földterület és épület értékcsökkenése

Kérdés: A kft. termőföldet és egy gazdasági épületet vásárolt, amelyeket bérbe ad. Mennyi értékcsökkenés számolható el a bérbeadás időtartama alatt a földre és a gazdasági épületre?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése alapján nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével) bekerülési (beszerzési) értéke után, így a bérbeadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Jóváíró számla elszámolása

Kérdés: A szállító által kibocsátott, jóváíró áfás számla, ami utólag adott engedményt tartalmaz, termékenkénti felsorolással, egyéb bevétel vagy elábét csökkentő tétel?
Részlet a válaszából: […] Sem az Áfa-tv., sem az Szt. nem ismeri a jóváíró számlát. A kérdésben leírtak alapján a szállító helyesbítő számlát állított ki (legfeljebb helytelenül) az utólag adott engedményről.A helyesbítő számlán – többek között – szerepeltetni kell:- az eredeti számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a társaság a termelőtől úgy kap árut, hogy azért nem kell fizetnie, azaz térítés nélkül kapja visszaadási kötelezettség nélkül (azért kapja, hogy szóróajándékként szétossza). Az Szt. előírásai szerint a térítés nélkül átvett eszközöket (árut)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címke:

Amortizáció: ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokat kezel, amelyek bérbeadására négyéves időtartamra hasznosítási joggal is rendelkezik. Mi határozza meg az ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett közműfejlesztési hozzájárulások várható használati idejét? A nem saját tulajdonú ingatlanok várható használati ideje, vagy a hasznosítási jog időtartama? Mi a helyes eljárás az aktív időbeli elhatárolások között szereplő hasznosítási jog és a közműfejlesztési hozzájárulás elszámolásánál, ha a tulajdonos értékesíti az ingatlant?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó választ befolyásolja az, hogy a hasznosítási jogot, illetve a közműfejlesztési hozzájárulást, mint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot mikor vették állományba, 2001. január 1-je előtt vagy 2001. január 1-je után. 2001. január 1-je előtt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Lebontott épület bekerülési és bontási költségei

Kérdés: Ügyfelem 2000 II. félévében vásárolt egy telket azzal, hogy ott a tevékenysége folytatásához szükséges üzemcsarnokot építtet. A telken lebontásra ítélt, műszakilag értéktelen épület állt. Az egy összegben megállapított vételárat becsléssel osztották meg telekértékre és épületértékre. Az épületet 2001-ben lebontották, az új építkezés megkezdődött. Hogyan számoljuk el a vásárolt telken lévő épületingatlan bekerülési értékét, illetve bontását?
Részlet a válaszából: […] A földterület, telek, illetve a telken lévő épület beszerzési értékét egymástól el kell különíteni. Ha ez az elkülönítés a szerződésben, a vételárban nem történt meg, akkor a vevőnél – értékbecslés alapján – kell az elkülönítést megtenni. (A kérdésből nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:
1
66
67
68
76