Ingatlancsere elszámolása

Kérdés: Társaságunk vásárolt egy lakóingatlant 10 millió forint értékben. 2 nap múlva elcseréltük a cég telephelye mellett fekvő belterületi ingatlanért. A csereszerződés tárgyát képező ingatlanok azonos értékűek. Mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz a Ptk. 378. §-ából következik. Ha a szerződő felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanrész cseréje egyszeres könyvvitelt vezetőnél

Kérdés: Egyszeres könyvelést végző bt. 1/6 részben résztulajdonosa egy ingatlannak. 2001-ben az ingatlant magasabb értéken elcserélték. Fel kell-e emelni az ingatlan nyilvántartási értékét? Mi a teendő az eddig elszámolt értékcsökkenési leírással?
Részlet a válaszából: […] Az elszámolás azon alapul, hogy a korábbi ingatlan (1/6 rész) kikerül a nyilvántartásból (értékesíti a bt.), és új ingatlant szerez be. Ennek megfelelően a bt.-nek – az ingatlan 1/6 részének csereszerződés keretében történő átadásakor – a szerződésben meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Cégautóadó: szja, áfa, tao

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
Részlet a válaszából: […] A cégautó utáni adó alanya az a kifizető, aki (amely) a személygépkocsi tulajdonosa vagy üzemben tartója (ha ez két különböző cég, akkor az üzemben tartó az adóalany). Az adót átvállalhatja a személygépkocsit használó magánszemély is, de esetleges adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.
Kapcsolódó címke:

Ingyenesen átadott gázpalackok nyilvántartása

Kérdés: Szövetkezetünk palackos PB-gázt értékesít. A szállító az induló készletet (meghatározott számú, gázzal töltött PB-gázpalackot) ingyenesen átadta, majd az üres palackokat teli palackokra cseréli ki (és a fogyásnak megfelelő mennyiségű PB-gázt számlázza). Vevőink cserepalackot hoznak. Hogyan történjen az ingyenesen átadott gázpalack és PB-gáz nyilvántartása és könyvelése?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján az eladó az induló készletet térítés nélkül adta át a szövetkezetnek. Így erről értékbeni nyilvántartást nem kell vezetni. De kell vezetni mennyiségi nyilvántartást, amelyből megállapítható, hogy az induló készletben lévő, meghatározott számú,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
Kapcsolódó címke:

Szállítási költség mint bekerülési érték

Kérdés: Kereskedelmi cég az árubeszerzést év közben költségként elszámolja, év végén meglévő készletét leltár alapján készletre veszi. Az áru egy részét a szállítócégek szállítják, más részét saját szállítóeszközzel szállítja a cég. A cégnek több gépkocsija is van, amelyekkel beszállítást, kiszállítást – raktárból a boltba – és visszaszállítást is végez. Hogyan lehet ilyen esetben a szállítási költséget az egyes termékekhez hozzárendelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírásai szerint az értékelési szabályzatban kell meghatározni a vásárolt készletek bekerülési értékét, a beszerzési ár tartalmi követelményeit, meghatározásának, nyilvántartásának módját, módszerét, bizonylatait, felelőseit. Ez igaz akkor is, ha a vásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Bérmunkadíj naptár-előállításnál

Kérdés: Naptárt előállító ügyfelünk a naptár 52 hetének lapjait saját nyomdájában állítja elő. A naptárlapok spirálozását, a naptár speciális kemény kartontartóra történő rögzítését, díszítő betűkkel történő feliratozását és a kész naptár védőborító dobozba helyezését külső vállalkozókkal bérmunkában készítteti el úgy, hogy a spirált, a különféle kartonanyagokat és a díszfestés anyagát is a bérmunkát végző külső cég adja. A bérmunkadíj anyagköltségnek vagy elábénak minősül, esetleg közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A kérdést rövidebben idéztük, mint ahogyan feltették. A kérdésben lévő, Szt.-re történő hivatkozásokat a válasz tartalmazza, az adott esetben a szükséges kiegészítésekkel.Az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése szerint valóban az eszköz értékét növelő bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címke:

Gépjármű-kereskedelemben a járművek készletre vétele

Kérdés: Cégünk használt és új gépjárművek kereskedelmével foglalkozik. A gépjárműveket a beszerzéskor nem vesszük készletre, hanem azonnal elszámoljuk az eladott áruk beszerzési értékeként, mivel legtöbbször 1-2 héten belül sor kerül azok eladására. Azokat a gépjárműveket, amelyeket 30 napon belül nem adunk el, készletre vesszük, csakúgy, mint az év végén meglévőket is. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A kereskedelmi áruk nyilvántartásával, könyvelésével a Számviteli Levelek 13. számában a 254-255. kérdésre adott válaszokban foglalkoztunk. A kérdéshez kapcsolódóan a rövid válaszunk az, hogy nem járnak el helyesen. Nagyon fontos számviteli alapelv a következetesség elve....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címke:

Térítés nélkül kapott üzletrész

Kérdés: Egy kft. ingyen kapott üzletrészt egy másik kft.-től. Hogyan könyvelendő? Ha rendkívüli bevételként elszámoljuk, levonható-e a társasági adó alapjából?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (4) bekezdése szerint a térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti érték (legfeljebb a forgalmi, a piaci érték). Az Szt. hivatkozott előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Részesedés részletre vásárlása

Kérdés: Szövetkezetünk 2001-ben részvényeket vásárolt részletre. A részvénykönyvben az átvezetés megtörtént. A részvényeket a teljes vételár kiegyenlítéséig az eladó letétbe helyezte. A részletfizetések negyedévenként esedékesek. A vásárolt részvények az adásvételi szerződés időpontjában nyilvántartásba vehetők-e, ha azok teljes vételárát még nem egyenlítettük ki?
Részlet a válaszából: […] Igen. Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerint a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár). Ez az előírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

A le nem vonható áfa utólagos módosítása

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa. Az Szt. 47. §-ának (3) bekezdése viszont külön kiemeli, nem része a bekerülési (beszerzési) értéknek az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.
Kapcsolódó címkék:  
1
68
69
70
76