Sajátos autócsere elszámolása

Kérdés: Autócsere esetén a cég saját autóját az autókereskedőnek leadja, cserébe elhoz egy másik autót, amelyet a cég nevére írnak. A leadott autó is a cég nevén van mindaddig, amíg azt az autókereskedő nem értékesíti. Milyen értéken kell aktiválni az új autót? A régi autó könyv szerinti értékén, vagy a régi autó eladási árán? Mi történik akkor, ha ez egy éven belül nem bonyolódik le?
Részlet a válaszából: […] Az egyértelmű válasz megadásához szükséges információk egy része nem ismerhető meg a kérdésből. Ilyen például az, hogy mennyibe kerül a csereként kapott autó? Előre meghatározott ár? Annyiba kerül, mint a régi eladási ára (vagy annak függvényében változó ár)? Nehezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Saját vállalkozásban megvalósított beruházás kritériumai

Kérdés: Mely esetben kell egy eszköz létesítését a számvitelben és az áfát illetően „saját vállalkozásban megvalósított" beruházásnak tekinteni?
Részlet a válaszából: […] A saját vállalkozásban megvalósított beruházásra külön meghatározást nem ad az új Szt. Az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7–8. pontjából, illetve 51. §-ából azonban következik: a saját vállalkozásban megvalósított beruházás a tárgyi eszköz saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Vagyoni értékű jogok: ingatlanhoz kapcsolódóan

Kérdés: Mely esetekben kell az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a tárgyi eszközök között kimutatni? A korábban szerzett jogokat át kell-e sorolni?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az új Szt. 26. §-ának (3) bekezdése pontosan fogalmaz, bár nem ad teljes körű felsorolást. Erre utal a különösen szó is, hiszen az idetartozó vagyoni értékű jogok köre változhat. A hangsúly azon van, hogy ezen jogok az ingatlanok (a földterületek, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Saját termelésű készlet a saját boltban

Kérdés: Az új Szt. 78. §-a szerint nem szabad az eladott áruk beszerzési értékében kimutatni a saját kereskedelmi egységbe kiszállított, saját termelésű készletek értékét. Hogyan számoljuk el a saját pékségünk által termelt termékek kiskereskedelmi egységeinkbe kiszállított értékét, hiszen ott más termékeket is értékesítenek? Az egységek elszámoltatása az általuk átvett áruk értékével történik, amelybe a saját termelésű áru is beletartozik.
Részlet a válaszából: […] A saját termelésű készletek saját boltban történő értékesítése nyilvántartásával, elszámolásával a Számviteli Levelek 4. számában a 66. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk. Itt a kérdéshez kapcsolódóan a bolti elszámoltatáshoz indokolt nyilvántartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Bankgarancia költségének elszámolása

Kérdés: Társaságunk 2001. évben – pályázattal elnyert – környezetvédelmi beruházás megvalósítása érdekében vissza nem térítendő támogatásban részesült, amelynek fedezete az 5 évre szóló bankgarancia. Kérdésünk: az aktiválásig felmerült bankgarancia költsége része-e a beszerzési értéknek, vagy költségként könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a konkrét kérdésre válaszolnánk, utalunk a Számviteli Levelek 28. számában az 558. kérdésre adott válaszra, amelyben az elszámolási kötelezettséggel adott, vissza nem térítendő fejlesztési támogatás elszámolásáról van szó. Az a vissza nem térítendő támogatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Ételkészítés nyersanyagának elszámolása

Kérdés: Helyesen értelmezzük-e, hogy a vendéglátásban az ételkészítéshez felhasznált nyersanyagokat most is – mint korábban – az eladott áruk beszerzési értékeként és nem anyagköltségként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Helytelenül értelmezik az új Szt. előírásait!Az új Szt. 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti előírásból egyértelműen következik, hogy az ételek előállításához felhasznált vásárolt anyagok nem minősülnek kereskedelmi árunak, hiszen azokat nem változatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Megromlott élelmiszerek selejtezésének elszámolása

Kérdés: Élelmiszer-értékesítéssel foglalkozunk. Az élelmiszerek megromlása miatt az évközi selejtezéseket az eladott áruk beszerzési értékeként vagy egyéb ráfordításként kell-e könyvelni? Hogyan kell értelmezni az új Szt. 78. §-ának (5) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 56. §-ának (2) bekezdése szerint: ha a készlet a vonatkozó előírásoknak, illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, a készlet értékének csökkenését értékvesztésként kell elszámolni az új Szt. 81. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Iparűzési adó alapja: a háziorvosi tevékenység

Kérdés: A háziorvosi tevékenységet folytató bt.-t az OEP közvetlenül finanszírozza. Mi tartozik a nettó árbevételbe az iparűzési adó számítása során, illetve milyen tételek vonhatók le anyagköltség címén a nettó árbevételből?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az iparűzési adó alapja az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétel. Az egyes adóalapelemeket a Htv. vonatkozó értelmező rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzésiadó-alap: hirdetési újság költségei

Kérdés: Egy cég ingyenes hirdetési újság előállításával foglalkozik. Bevétele a hirdetési díjakból származik. Az újságot postai úton terjesztik. A nyomdaköltséget az 51. számlacsoportban, az igénybe vett nyomdai előkészítés költségét az 539. számlán, a terjesztési díjat az 527. számlán számolja el. Helyes-e ez a könyvelés? Iparűzési adónál mi vonható le az adóalapból?
Részlet a válaszából: […] Az iparűzési adó alapjának kiszámítása során a nettó árbevétel az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével (ideértve a számviteli törvény által már nem használt alvállalkozói teljesítések értékét is) és az anyagköltséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: az adó alapja bérmunkánál

Kérdés: Könnyűipari tevékenységet folytató kft. az egyes munkafázisokat, vagy a teljes munkát bérmunkában végezteti el. Lehet-e a nettó árbevételt csökkenteni az igénybe vett bérmunka ellenértékével az iparűzésiadó-alap számítása során?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 2001. január 1-jétől hatályos 39. §-ának (1) bekezdése értelmében a nettó árbevételt – többek között – csökkenti a közvetített szolgáltatások értéke is. A közvetített szolgáltatások értékének fogalmát a Htv. 52. §-ának 40. pontja értelmezi, s az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
1
…
67
68
69
…
73